A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén arról számolt be, hogy
a világ jelenleg a veszélyek korában él, ugyanis minden előzetes várakozással szemben a XXI. század első évtizedeit a háborúk és a válságok, illetve az erősödő terrorfenyegetettség és a masszív illegális migrációs hullámok jellemezték.
Felszólalásában kiemelte, hogy mindezek nyomán súlyos viták zajlanak az emberi jogokról, amelyeknek közben folyamatos a megsértése is, ezért fontos világossá tenni, hogy mi tartozik az egyetemes emberi jogok közé és mi nem.
Leszögezte:
Mindenkinek joga van a biztonságos élethez saját lakóhelyén, a szabad vallásgyakorláshoz, a nemzeti identitáshoz, ugyanakkor senkinek nincsen joga megsérteni két biztonságos ország határait, gyilkolni valamilyen ideológiára vagy vallásra hivatkozva, továbbá megfosztani másokat az anyanyelvük használatától.
– Magyarország rendkívül határozottan kiáll az emberi jogok védelme mellett belföldön és a nemzetközi politikai szervezetekben – hangsúlyozta.
Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy hazánk történelmi múltja miatt magyarok milliói élnek napjainkban az ország határain kívül, közülük körülbelül 150 ezren a szomszédos Ukrajnában, ahol egészen 2015-ig széles körű jogaik voltak. Ezután azonban súlyosan korlátozták az anyanyelvhasználat jogát az oktatás, a kultúra, a média és a közigazgatás területén, így nemrég 99 kisebbségi iskolának is be kellett szüntetnie a működését addigi formájában – mutatott rá.