Az eredetileg az 1990-es évek elején, Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter kezdeményezésére a francia–német kiegyezési folyamat kibővítésével létrehozott formátum a kezdeti dinamikus együttműködést követően – elsősorban megfelelő politikai szándék hiányában – sokáig tetszhalott állapotban volt.
Donald Tusk harmadik kormányának 2023 decemberében történt megalakulását követően azonban az új lengyel vezetés elsődleges célként jelölte meg az ország „visszatérését” az európai politika első vonalába, ennek részeként pedig különösen fontos volt Varsó számára a közös platform újraélesztése az EU két vezető államával.
A korábbi jobboldali lengyel kormányok a nemzeti szuverenitásuk védelmében az Európai Unióval szemben határozták meg magukat, Donald Tusk álláspontja az, hogy a szuverenitás fontos ugyan, de inkább a tárgyalóasztal mellett – mondta el a lapunk kérdésére az újraéledt weimari együttműködésről az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője.
Tusk szerint nem a távolmaradás vezethet el a lengyel középhatalmiság felé, hanem az, ha kompromisszumok és háttéralkuk útján Lengyelország, Franciaország és Németország mellett európai vezető hatalomként alakítja az EU jövőjét
– tette hozzá Dobrowiecki Péter.
Sokáig nem volt ilyen szintű állam- és kormányfői találkozó a weimari együttműködésben a korábbi sérelmek és bizalmatlanság miatt. Witold Waszczykowski korábbi lengyel külügyminiszter 2016-ban még azt mondta, hogy ez a formátum már idejétmúlt és most nyolc évvel később azt látni, hogy életre kelt.
A lengyel szándék azonban fogadókészségre lelt a másik két ország vonatkozásában is, folytatta a szakértő. Párizs és Berlin érdekelt abban, hogy az Ukrajna támogatása ügyében történt korábbi kölcsönös üzengetések után Lengyelországgal közösen egy egységfrontot alkossanak.
Párizs és Berlin kisebb viszálya háttérbe szorult a feléledt weimari együttműködéssel, hiszen Lengyelország markánsan Ukrajna támogatása mellett áll, bár Tusk is elutasította a Macron által szorgalmazott aktív katonai részvételt Ukrajnában.
