Az eredetileg az 1990-es évek elején, Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter kezdeményezésére a francia–német kiegyezési folyamat kibővítésével létrehozott formátum a kezdeti dinamikus együttműködést követően – elsősorban megfelelő politikai szándék hiányában – sokáig tetszhalott állapotban volt.
Donald Tusk harmadik kormányának 2023 decemberében történt megalakulását követően azonban az új lengyel vezetés elsődleges célként jelölte meg az ország „visszatérését” az európai politika első vonalába, ennek részeként pedig különösen fontos volt Varsó számára a közös platform újraélesztése az EU két vezető államával.
A korábbi jobboldali lengyel kormányok a nemzeti szuverenitásuk védelmében az Európai Unióval szemben határozták meg magukat, Donald Tusk álláspontja az, hogy a szuverenitás fontos ugyan, de inkább a tárgyalóasztal mellett – mondta el a lapunk kérdésére az újraéledt weimari együttműködésről az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője.
Tusk szerint nem a távolmaradás vezethet el a lengyel középhatalmiság felé, hanem az, ha kompromisszumok és háttéralkuk útján Lengyelország, Franciaország és Németország mellett európai vezető hatalomként alakítja az EU jövőjét
– tette hozzá Dobrowiecki Péter.
Sokáig nem volt ilyen szintű állam- és kormányfői találkozó a weimari együttműködésben a korábbi sérelmek és bizalmatlanság miatt. Witold Waszczykowski korábbi lengyel külügyminiszter 2016-ban még azt mondta, hogy ez a formátum már idejétmúlt és most nyolc évvel később azt látni, hogy életre kelt.
A lengyel szándék azonban fogadókészségre lelt a másik két ország vonatkozásában is, folytatta a szakértő. Párizs és Berlin érdekelt abban, hogy az Ukrajna támogatása ügyében történt korábbi kölcsönös üzengetések után Lengyelországgal közösen egy egységfrontot alkossanak.
Párizs és Berlin kisebb viszálya háttérbe szorult a feléledt weimari együttműködéssel, hiszen Lengyelország markánsan Ukrajna támogatása mellett áll, bár Tusk is elutasította a Macron által szorgalmazott aktív katonai részvételt Ukrajnában.
A 2024. március 15-ei találkozót már előzetesen beárnyékolta az ukrajnai háború jövőjével kapcsolatban megfogalmazott ellentétes álláspont Berlin és Párizs között. Míg Scholz kancellár ismételten elutasította az Ukrajnának küldendő fegyverszállítmányok Taurus típusú cirkálórakétákkal való kibővítésének a kérdéskörét, addig Emmanuel Macron francia elnök újból hangot adott azon meggyőződésének, amely szerint akár NATO-csapatok ukrajnai szerepvállalása sem zárható ki a jövőben. Nemcsak a mostani, de a korábbi lengyel kormányra is igaz, hogy próbálták noszogatni Németországot a minél nagyobb katonai szerepvállalásra, mutatott rá a szakértő. A Taurus rakéták ügyében a lengyel külügyminiszter hangzatos kijelentései azonban nem feltétlenül tükrözik a lengyel kormány hivatalos álláspontját, ezért Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter nyilatkozatait mindig érdemes óvatosan kezelni.
A Taurus rakéták esetében Franciaország és Lengyelország is ugyanazt képviseli: hogy Németországnak előbb-utóbb el kell köteleződnie a nagy hatótávolságú fegyverek átadása mellett
– mondta Dobrowiecki Péter.
A weimari együttműködés gazdaságilag és katonailag is erőt képvisel
– A lengyel elnök és a miniszterelnök minap Washingtonban újabb 96 katonai repülőgép beszerzéséről állapodott meg. A lengyel hadsereg folyamatosan erősödő és fejlesztés alatt álló hadsereg. Pár év múlva Lengyelország a GDP négy százalékánál is többet szeretne katonai kiadásokra költeni – tudatta a szakértő.
Németország katonai képességei lassabban tudnak nőni, e téren Németország a gyengébb láncszem, Franciaország pedig nukleáris képességekkel is rendelkezik, így pár éven belül rendelkeznének olyan kapacitásokkal, amely teoretikusan akár Oroszországnak is kesztyűt tudna dobni, folytatta az elemző.
Jelentős amerikai haderő Lengyelországban
– Már korábban is jelentős számú amerikai haderő állomásozott Lengyelországban és az orosz–ukrán háború kezdete óta ez tízezer főben stabilizálódott. Ez az infrastruktúrában is jól látszik, feltett lengyel politikai szándék, hogy az amerikai jelenlét az országban tartós legyen. A lengyelek Dél-Koreától szereztek be modern fegyvereket, korábban Németországból is vásároltak, de ma már Varsó Washingtontól vagy Szöultól vásárol fegyvereket – ismertette Dobrowiecki Péter.
A háromoldalú berlini találkozón a politikai szándéknyilatkozat megerősítése mellett a megbeszéléseket a biztonságpolitikai kérdések uralták. A három állam- és kormányfő többek között megegyezett arról, hogy a világpiacról pótolják a számos európai hadsereg számára mind ez idáig hiánycikknek számító és az elmúlt időszakban Ukrajna számára is újonnan kulcskérdéssé váló hiányzó muníciót.
Emellett elkötelezték magukat a haditechnikai eszközök gyártáskapacitásának további bővítése és modernizálása mellett, különösen a rakétatüzérség terén. Szó esett ezen felül az EU-ban befagyasztott orosz vagyonból történő ukrán fegyvervásárlások finanszírozásáról is.
A weimari együttműködés gazdasági vetülete
A német–francia–lengyel együttműködéssel az EU legerősebb gazdaságával rendelkező Németország, valamint a legpotensebb katonai erővel bíró (és az ENSZ Biztonsági Tanácsában állandó hellyel bíró) Franciaország mellé zárkózik fel a közép-európai térség legerősebb feltörekvő gazdasági-katonai ereje, Lengyelország. Közel 180 millió fős lakosságával a három ország az EU népességének negyven százalékát adja, így, amennyiben a formátum komoly tartalmi elemekkel bővül, a weimari együttműködés komoly potenciállal bír.
– Lengyelország egyik legfontosabb exportpartnere Németország, mondta el Dobrowiecki Péter. A lengyelek szeretnének a jövőben nukleáris energiába fektetni, és érdekes lesz megfigyelni, hogy ebben milyen szerepet szánnak a francia cégeknek. Amennyiben jelen lesznek, az árulkodó jel lehet a szorosabbá váló gazdasági együttműködés felé, mondta a szakértő.
