Bár igyekeznek bagatellizálni a probléma súlyát, azt még maguk az ukránok is elismerik, hogy szükség lesz a kifutópályák előkészítésére.
A Falconok valóban igényelnek némi alkalmazkodást – ez a kifutópályák előkészítése, mert a futómű sokkal kényesebb a MiG-eknél, a kerekek kicsik, a légbeömlők alacsonyan vannak, fennállhat a tárgyak beszippantásának veszélye. De mindez megoldható. Minden repülésnek vannak kockázatai
– igyekezett elbagatellizálni a feladat nagyságát Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője.
A kifutópálya azonban csak egy a kihívások sorában. Tom Richter korábbi amerikai haditengerészeti pilóta szerint, aki a Nemzeti Gárdánál repült a típussal, az F–16-os „érzékeny szörnyeteg” a jóval robusztusabb és egyszerűbb szovjet gépekhez képest.
Ahhoz, hogy fogadni és használni tudják őket, a karbantartásukról is gondoskodni kell, ami szintén jóval bonyolultabb, mint a MiG-ek és Szuhojok esetében. A mérnökök és technikusok képzése – a pilótákéval együtt – ugyan már folyik, de a gépek előtt a szükséges szerszámoknak és alkatrészeknek is meg kell érkezniük a háborúban álló országba, köztük azoknak a speciális berendezéseknek is, amelyek az F–16-osok vészhelyzeti tartalékrendszerének működtetéséhez használt, rendkívül gyúlékony folyadék, a hidrazin biztonságos kezeléséhez szükségesek.
Mikor érkezhetnek meg az F–16-osok?
Bár Dánia, Hollandia, Norvégia és Belgium összesen több mint hatvanat ajánlott fel a gépekből, nagy kérdés, hogy ezek mikor érkezhetnek meg Ukrajnába. Mint arról beszámoltunk, a dán miniszterelnök tavaly augusztusban még azt ígérte, már januárban megkaphatják az ukránok az első gépeket. Ez a dátum később áprilisra módosult, most pedig már csak nyárra várják az első F–16-osok megérkezését az illetékesek.
Borítókép: F–16-os vadászgépek a levegőben (Fotó: AFP/Andrei Pungovschi)