Nem nyugszik a Nyugat: a világháborút kockáztatva egyre több ország küldene katonát Ukrajnába

Tovább fokozódik a helyzet, ami miatt kitörhet a harmadik világháború. Egyre több és több ország nyilatkozott arról, hogy csapatokat küldenének Ukrajnába. Az orosz elnök már többször leszögezte, hogy ez a NATO és Oroszország közötti háborút jelentene. Egy friss interjúban Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy bizonyos esetekben nem habozik bevetni a nukleáris arzenált.

Illusztráció Fotó: Universal Images Group via Getty Images

 

Egyre többen támogatja a francia javaslatot

A cseh elnök – aki korábban magas rangú katonatiszt volt – egyetértve Emmanuel Macronnal azt mondta: új módokon kell támogatni Ukrajnát. 

Támogatom, hogy új utakat keressünk, beleértve a lehetséges ukrajnai jelenlétről szóló megbeszéléseket

 – mondta Petr Pavel. A litván külügyminiszter szerint már nem elég azt ismételgetni, hogy Kijev mellett állunk, hanem mindent meg kell tenni Ukrajna győzelméért. 

Nem húzhatunk több vörös vonalat magunknak. Ahhoz, hogy megakadályozzuk Oroszország győzelmét és utat nyissunk Ukrajna győzelmének, nem zárhatjuk ki az Ukrajnának nyújtott támogatás semmilyen formáját

– fogalmazott Gabrielius Landsbergis.

 

A NATO-főtitkár egyeztetni akar Macronnal

A legfrissebb információk szerint a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg már egyeztetni akar Macronnal. Stoltenberg eddig szavakban elhatárolódott, de az egyeztetés nem sok jót jelent. 

A főtitkár korábban azt mondta egy, a Reutersnek adott interjúban, hogy a NATO-nak nincs ilyen terve. Sem a NATO, sem annak szövetségesei nem résztvevői a konfliktusnak.

Arra a kérdésre, hogy Macron hibázott-e, amikor stratégiailag kétértelmű kijelentéseket tett, Stoltenberg vészjóslóan úgy válaszolt:

Fontosnak tartom, hogy egyeztessünk és közös nevezőre jussunk ezekben a fontos témákban, mert ezek mindannyiunkat érintenek.

 

Ezek az országok biztosan nem küldenek katonákat Ukrajnába

A Mandiner szemléje szerint eddig Nagy-Britannia, Németország, Svédország, Csehország, Olaszország, Magyarország és Lengyelország közölte, hogy nem küld katonákat Ukrajnába, igaz, a lengyel külügyminiszter legutóbb olyan kijelentést tett, miszerint már vannak NATO-katonák Ukrajnában. A korábbi hírek alapján nehezen hihető, hogy britek nincsenek köztük. Kérdés, hogy vajon Stoltenbergnek Radosław Sikorskival is kell-e majd egyeztetnie a kommunikációban.

A csapatok Ukrajnába küldése a NATO és Oroszország közötti közvetlen összecsapást jelentené. Fotó: Anadolu via AFP

 

Veszélyes a lengyel külügyminiszter kommunikációja is

Mint ismert, a lengyel külügyminiszter, Radoslaw Sikorski a közösségi oldalán biztosította támogatásáról a francia elnököt, azt írva:

A NATO-csapatok jelenléte Ukrajnában nem elképzelhetetlen. Üdvözlöm Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezését.

Ezután Sikorski nyilvánosan mondott köszönetet azoknak az országoknak, amelyek már küldtek katonákat Ukrajnába. 

Köszönöm azoknak az országoknak, melyek vállalták ezt a kockázatot. Én tudom, melyek ezek az országok, de nem mondhatom el. Ellentétben más politikusokkal

– mondta Sikorski.

Sikorski kijelentésére Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője reagált, aki felszólította a NATO-t, hogy ne tagadja katonaságának jelenlétét Ukrajnában. Ezt nincs értelme tovább tagadni– mondta Zaharova. 

 

Oroszország kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülését

Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülésének összehívását kezdeményezte, hogy megtárgyalják a francia elnök elképzelését a NATO-csapatok Ukrajnába küldéséről. 

Dmitrij Poljanszkij, Oroszország állandó ENSZ-képviselőjének helyettese New Yorkban kifejtette, hogy Moszkva szeretne több információt Emmanuel Macron elképzeléséről, amely véleménye szerint a harmadik világháború kezdetének kockázatát hordozza.

Oroszország összehívta az ENSZ Biztonsági Tanácsát. Fotó: Getty Images via AFP

A diplomata arról is beszélt, hogy szeretné, ha napirendre vennék a német médiában napvilágot látott, magas rangú német katonai vezetőknek tulajdonított beszélgetést arról, hogy Németország levegőből indítható Taurus rakétákat bocsátana Ukrajna rendelkezésére. Dmitrij Poljanszkij megjegyezte azt is, hogy Oroszországnak nem áll szándékában katonai úton megszabadulni a kijevi rezsim vezetőjétől, és hozzáfűzte, hogy aki titkon ebben reménykedik, annak csalódást kell okoznia, mert ez nem szerepel Moszkva tervei között. Hozzátette, hogy az Ogyessza ellen szerdán végrehajtott orosz légitámadás célpontja egy tengeri drónok összeszerelésével foglalkozó üzem volt, ahol brit alkatrészekből állítanak össze katonai eszközöket. A Biztonsági Tanácsban Oroszországot képviselő diplomata arra is utalt Ogyessza említésével, hogy

Emmanuel Macron a NATO-egységek Ukrajnába küldésére vonatkozó elképzelését a közelmúltban azzal egészítette ki, hogy Franciaország akkor vezényelne katonákat Ukrajnába, amennyiben Kijevet vagy Ogyesszát támadás érné orosz részről.

 

Az ukránok örülnek Macron tervének

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint Emmanuel Macron francia elnök a nyugati csapatok Ukrajnába küldésének felvetésével kimondta a nyilvánvalót, és habár nyilatkozata vitát váltott ki, annak felismerésére sarkallja Európát, hogy többet kell tennie Ukrajna támogatásáért.

Macron kijelentései a világháborút veszélyét fokozzák. Fotó: Gonzalo Fuentes

Az a benyomásunk, hogy Párizs az első európai főváros, amely nyilvánosan elismeri a nyilvánvalót. A párizsi kijelentést kiváltó vita sok időt takarít meg Európának annak felismerésében, hogy többet kell tennie

– szögezte le az ukrán tárcavezető vilniusi látogatásakor az Elta litván hírügynökségnek adott interjújában, amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett. Kuleba kijelentette, hogy

ha folytak is korábban megbeszélések nyugati csapatok Ukrajnába telepítéséről az EU-n vagy a NATO-n belül, az ukrán fél nem tudott róla.

A külügyminiszter kifejezte meggyőződését, hogy

ha Oroszország megtámadja a balti NATO-országokat, akkor vereséget szenved, de a felszabadult városok Bahmutra és Avgyijivkára fognak hasonlítani, azokra a Donyeck megyei városokra, amelyeket az orosz hadsereg hosszú ideig tartó ostrom után szállt meg, és földig rombolt. 

Éppen ezért szerinte a legolcsóbb és legbiztosabb módja annak, hogy mindez elkerülhető legyen, az, ha támogatják az orosz agresszió ellen harcoló ukránokat. 

Litvánia megérti ezt, ezért támogatja Ukrajnát. Mások úgy tesznek, mintha ezt elkerülhetnék

– jegyezte meg az ukrán külügyminiszter.

Bárhogyan is döntenek a NATO-tagországok, ami biztos, hogy Oroszország egyértelművé tette álláspontját. Macron tervének megvalósulása egyet jelentene a harmadik világháború kitörésének lehetőségével. Eddig is volt már több kritikus helyzet, de a felek mindig meg tudták húzni a határokat. Jó kérdés, hogy most vajon végre a józan ész győz vagy a valósággal köszönő viszonyban sem levő vágyálom, ami akár világégéshez is vezethet.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Universal Images Group via Getty Images)