– Az elmúlt napokban több olyan nyilatkozat is napvilágot látott komoly brüsszeli vezetők és komoly tagállamok vezetők részéről, amelyek mind abba az irányba sodorja az eseményeket, amiket mi, magyarok két éve szeretnénk elkerülni. Egyre többen és többféleképpen beszélnek itt Brüsszelben is olyan dolgokról, amik szerintünk a harmadik világháború kitörését kockáztatják – emelte ki Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, hozzátéve, hogy a tárgyalások során mindig jelzik, hogy Magyarország álláspontja eltér a brüsszeli háborús állásponttól. A magyar álláspontot ismertetve hangsúlyozta, hogy az ő meglátásukban a háborúnak csak diplomáciai úton lehet véget vetni, aminek az első feltétele a fegyverszünet kötése lenne.
A politikus elmondta, hogy a cél az, hogy a brüsszeli elitet lerángassák az eszkalációs spirálról. Szerinte egy módon lehet csillapítani a háborús lázat: ha az európai parlamenti választásokon az európai emberek békepárti politikusokat küldenek az EP-be.
Orosz pénzből ukrán fegyver
Az EU-csúcs egyik vitatott kérdése, hogy a befagyasztott orosz vagyon hozamát fordítsák Ukrajna megsegítésére. Orbán Balázs kiemelte, hogy a magyar pozíció a fegyverszállítmányok kérdésében világos, mivel semmilyen keretben nem támogatják.
Magyarországot nem vagyunk hajlandóak háborús féllé változtatni
– szögezte le. Ugyanakkor egy újságírói kérdésre arra is utalást tett, hogy amennyiben a befagyasztott pénzeket az Európai Békekereten keresztül tervezik hasznosítani, abban az esetben biztosítva lenne, hogy a Magyarországra eső összeget saját maga határozza meg, mire fordíthatják – többnyire az illegális migráció feltartóztatására és a Nyugat-Balkán támogatására tervezi majd ajánlani, nem fegyverszállítások fedezésére.
Nem a közös hitelfelvételre, igen a védelmi ipar fejlesztésére
A miniszterelnök politikai igazgatója kulcsfontosságú, szuverenitásbeli kérdésnek nevezte az európai hadsereg fejlesztését, ugyanakkor szkeptikusan nyilatkozott a hitelfelvételről. A lehetőségtől nem elzárkózva egy vörös vonalat húzott:
Nekünk az a tapasztalatunk, hogy a közös hitelfelvételek – amikről az elmúlt időszakban az erre vonatkozó döntések megszülettek – nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.
Példaként a koronavírus kapcsán tett hitelfelvételt említette, amelyből Magyarország nem kapta meg a rá eső részét, illetve más tagállamok sem tudták azokat hatékonyan felhasználni. Értékelése szerint az elmúlt időszak azt mutatta meg, hogy a közös hitelfelvétel nem egy jó eszköz. Ebben a kérdésben több ország szintén szkeptikus, ezt észlelve a bizottság is keresi az alternatív támogatási módszereket – erősítette meg.
A szemantikai vita feloldása
Zajlik Brüsszelben egy vita arról, hogy a hivatalos dokumentumokban hogyan fogalmazzanak Ukrajna támogatásáról. Eddig úgy szólt Brüsszel álláspontja, hogy Ukrajnát addig támogatja, ameddig csak kell. A közelmúltban azonban felmerült a „bármit, ami szükséges” beszédelem. Mivel ez több tagállamnaka is túl erős lehet, a dokumentumokban most egy középutat próbáltak létrehozni, az „olyan intenzíven, ahogyan szükséges” kifejezés a jelenlegi megközelítés. Erről Orbán Balázs kifejtette, hogy az új kommunikációs elemet csak úgy tartja elképzelhetőnek, ha annak kapcsán külön rögzítik a jegyzőkönyvben Magyarország elzárkózását valamilyen módon.
Borítókép: Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója beszédet mond a új könyvének, a Huszárvágás – A magyar konnektivitás stratégiája című kötet bemutatóján Budapesten, a Mathias Corvinus Collegium Hunyadi Mátyás-termében. (MTI/Hegedüs Róbert)
