A dél-európai államok vidéki területein már érezhetők az EU migrációs politikájának hiányosságai

Az Európai Parlament kilencéves vita után múlt héten elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendeletet, amely a menedékjog iránti kérelmek gyorsabb elbírálása mellett többek között a migránsok tagállamok közötti elosztását előíró szolidaritásról rendelkezik. A döntés rendkívüli mértékben megosztja az európai közvéleményt, mivel a közép-európai tagállamok, kiváltképpen a magyar, a lengyel és a szlovák kormány nem szeretne országa területére kötelező jelleggel migránsokat befogadni, illetve a befogadást kiváltó – egy bevándorlóra számolt – nyolcmillió forintos büntetést megfizetni.

A migránsokat a Spanyol Vöröskereszt tagjai segítik, miután a spanyol Salvamento Maritimo (Tengeri Kutató- és Mentőügynökség) "Salvamar Adhara" hajója három különböző csónakon mintegy 250 migránst mentett ki a tengeren La Restinga kikötőjében, El Pinar településen. Fotó: STRINGER Forrás: AFP

A demonstrálók ingükön „Ez a paktum öl” feliratú üzenetet viselnek a látogatói karzaton állva, miközben az Európai Parlament tagjai részt vesznek egy sor szavazáson az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén 2024. április 10-én (Fotó: AFP/John Thys)

Görögországban például a mezőgazdasági munkaerő jelentős részét, 2020-ra több mint ötven százalékát a migráns munkavállalók tették ki. Jelenlétük azonban magasabb munkanélküliséggel és bűnözési rátával is összefüggésbe hozható. A legnagyobb etnikai csoportot az albánok alkották, de sokan telepedtek le a falvakban Szíriából, Palesztinából, Sierra Leonéból, Nigériából és Szomáliából is. Mindeközben a vidéki görög fiatalok nem szívesen vállalnak szezonális, bizonytalan és rosszul fizetett mezőgazdasági munkát, és inkább a városokban keresnek stabilabb megélhetést. A görög mezőgazdaság nagy része így elavult, fenntarthatatlan rendszerré torzult, amely jelenleg jövedelmező, de amelynek jövője erősen kérdéses: ironikus módon már a második generációs bevándorlók is a városokban keresnek jobb lehetőségeket.

Hasonló a helyzet Olaszországban is, ahol a migránsok vidéki gazdaságokban való foglalkoztatását átmeneti intézkedésnek szánták a demográfiai problémák kezelésére – a 2000-es évek első évtizedében mintegy másfél millióan telepedtek le Dél-Olaszországban. Ez azonban etnikailag és kulturálisan széttöredezett közösségekhez vezetett, minimális integrációs lehetőségekkel és alacsony társadalmi kohézióval. Jelenleg Olaszországban él az Európai Unió harmadik legnagyobb muszlim lakossága, számuk eléri a hárommillió főt. Bár a migránsok gazdaságilag hozzájárulnak a falvak életéhez, jelenlétük inkább súlyosbítja a társadalmi feszültségeket, mintsem enyhíti a gazdasági hanyatlást.

A migránsokat a Spanyol Vöröskereszt és a Guardia Civil tisztek segítik le a csónakról, miután a spanyol Salvamento Maritimo (Tengeri Kutató- és Mentőügynökség) „Salvamar Adhara” hajója körülbelül 250 migránst mentett ki három különböző csónakon a tengeren, La Restinga kikötőjében. (Fotó: AFP/Stringer)

Annak idején Dél-Spanyolországot Európa Kaliforniájának nevezték magas termelési szintje és a kialakult társadalmi feszültségek miatt. Az őslakosok fokozatosan a vidékről a városokba költöztek, miközben jelentősen megnőtt a hivatalosan foglalkoztatott külföldiek aránya. Az akkori mezőgazdasági munkások a térségben kelet-európaiak (románok, bolgárok), észak-afrikaiak (marokkóiak, algériaiak) és latin-amerikaiak (ecuadoriak, kolumbiaiak) voltak, akiket szükséges munkaerőnek, megtűrendő személyeknek tekintettek. Az egyik polgármester szavaival élve: „Reggel minden bevándorlóra szükség van, este pedig mindannyian feleslegessé válnak”.

Összefoglalva, a migránsok vidéki területekre való érkezése nem kezelte hatékonyan az elnéptelenedés problémáját, de közben a közösségek széttöredezéséhez vezetett. A mélyen gyökerező kulturális, vallási és társadalmi különbségek olyan falakat hoztak létre, amelyeket a gazdasági előnyök nem tudnak áttörni. 

Emellett az uralkodó gazdasági modell, amely az intenzív mezőgazdaságon és a bevándorló hátterű kézi munkaerőn alapul, komoly környezeti és társadalmi kockázatokat rejt magában. Ezek a gyakorlatok nemcsak a környezetet fenyegetik, hanem aláássák a hagyományos vidéki életmódot és mezőgazdasági gyakorlatot is.

 A teljes kutatás elérhető a Századvég weboldalán.

Borítókép: A migránsokat a Spanyol Vöröskereszt tagjai segítik, miután a spanyol Salvamento Maritimo (Tengeri Kutató- és Mentőügynökség) Salvamar Adhara hajója három különböző csónakon mintegy 250 migránst mentett ki a tengeren La Restinga kikötőjében, El Pinar településen (Fotó: AFP/Stringer)