Orosz–ukrán háború: a zaporizzsjai atomerőműért aggódnak

Egymásra mutogat Oroszország és Ukrajna a zaporizzsjai atomerőművet ért támadássorozat miatt. Az ENSZ atomenergia-felügyeleti ügynöksége szerint semmilyen jel nem utal arra, hogy Kijev támadta meg Európa legnagyobb atomerőművét, míg Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő nukleáris terrorcselekményt emleget.

2024. 04. 08. 18:48
A zaporizzsjai atomerőművet többször is támadás érte az orosz–ukrán háború kirobbanása óta (Fotó: AFP/Olga MALTSEVA)
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ENSZ atomenergia-felügyeleti ügynökségének (NAÜ) vezetője, Rafael Mariano Grossi az X közösségi médiaplatformon tett nyilatkozatában megerősítette, hogy legalább három közvetlen találat érte a zaporizzsjai atomerőmű fő reaktorának szigetelőszerkezetét.

Ilyen nem történhetne meg 

– jelentette ki az ügynökség vezetője. Oroszország Ukrajnát tette felelőssé a támadásért, de az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynöksége úgy véli, semmilyen jel nem utal arra, hogy Kijev támadta meg az atomerőművet. Ezek voltak az első ilyen támadások 2022 novembere óta, amikor öt alapelvet határoztak meg a súlyos, radiológiai következményekkel járó nukleáris balesetek elkerülésére.

Az erőműben dolgozó tisztviselők szerint a telephelyet vasárnap ukrán katonai drónok támadták meg, többek között az erőmű hatodik blokkjának kupolájára mértek csapást. Az első jelentések még arról szóltak, hogy egyik támadásban sem sérültek meg emberek, és az atomerőmű sugárzási szintje is a normális tartományban maradt. Később azonban az orosz állami nukleáris ügynökség, a Roszatom közölte, hogy három ember megsebesült a dróntámadás-sorozatban, amikor egy drón a telephely étkezdéjéhez közeli területet találta el, amely egyértelműen az orosz–ukrán háború hozadéka.

Lapunk is beszámolt arról, hogy Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő heves hangvételű üzenetet küldött a támadások kapcsán a közösségi oldalán. – Vajon Joe Biden, Emmanuel Macron, Olaf Scholz és a többi természetvédő tisztában van azzal, hogy a Bankova utcában lévő alvezéreik talán semmit sem hagynak hátra? – tette fel a költő kérdést arra utalva, hogy az ukrán elnöki palotából Volodimir Zelenszkij államfő rendelte el a dróncsapásokat. – A világközösségnek fel kell ismernie és reagálnia kell a kijevi rezsim nukleáris terrorcselekményére – tette hozzá.

 

Az atomerőmű azóta áll kereszttűzben, hogy 2022 februárjában kirobbant az orosz–ukrán háború, és nem sokkal később az orosz hadsereg elfoglalta a létesítményt. A NAÜ többször is aggodalmát fejezte ki a legnagyobb európai atomerőművel kapcsolatban, mivel egy esetleges nukleáris katasztrófától tartanak. Ukrajna és Oroszország is rendszeresen vádolja a másikat az erőmű megtámadásával, amely túl közel van a frontvonalhoz.

Borítókép: A zaporizzsjai atomerőművet többször is támadás érte az orosz–ukrán háború kirobbanása óta (Fotó: AFP/Olga Maltseva)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.