Orbán Viktor miniszterelnök mellett Sulyok Tamás köztársasági elnök is találkozott a kínai elnökkel. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter történelmi látogatásnak minősítette Hszi Csin-ping budapesti vizitjét, amelyre jelképes időpontban, a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóján került sor.
A két ország már közös úton jár jó ideje, ez a látogatás az eddigiek felgyorsításáról, elmélyítéséről szól. Az eddig is kiváló kétoldalú kapcsolatok még magasabb fokozatba kapcsolnak
– mondta el lapunknak Salát Gergely, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem munkatársa.
A kínai–magyar kapcsolatok új dimenziója
Volt a megállapodásoknak egy olyan vetülete is, amiről kevesebbet beszéltek, mutatott rá a szakértő. – Kína a partnereit különböző kategóriákba sorolja, attól függően, hogy mennyire jó a viszony az országok között. Talán kilenc ilyen kategória van a stratégiai partnertől kezdve, amin belül van egyfajta hierarchia is – tudatta.
Eddig Magyarország 2017 óta átfogó stratégiai partnere volt Kínának, most felléptünk egy úgynevezett minden körülmények közötti stratégiai partnerség az új korszakban elnevezésű kapcsolatba, ez pedig a kínai partnerségi viszonyok második legmagasabb szintje, efölött már csak Oroszország van
– hangsúlyozta Salát Gergely.
Ez a kapcsolat azt jelenti, hogy bizonyos döntéseikről előre tájékoztatnak minket, egyeztetnek velünk, illetve a két ország közötti csúcstalálkozók száma is nőni fog. Ez egyben természetesen a kapcsolat mélységét és barátságát is jelenti, hangsúlyozta a szakértő.
– Ez egy rendkívül jelentős diplomáciai siker – mutatott rá.
– A Nyugat ezt bizonyára fintorogva fogja fogadni, de ez valóban azt jelenti, hogy a kínai diplomácia nagyon komolyan veszi a Magyarországgal való kapcsolatát – tette hozzá. A szakértő arról is beszélt, hogy az aláírt megállapodások olyan keretmegállapodások, amelyek megvalósítása ezután kezdődhet.
Ez a 18 megállapodás egyfajta egyetértési megállapodás, amelyek alapján elkezdenek dolgozni a felek a közös projekteken. A Budapestet elkerülő vasúti körgyűrű vagy a Ferihegyre vezető gyorsvasút, vagy a szerbiai határátkelő, vagy éppen a szerb–magyar olajvezeték kérdése
– hangsúlyozta Salát Gergely.