Kiemelte, a nyugati demokráciák jelentősen meggyengültek katonai, ipari, de még kulturális szempontból is, továbbá rendkívül megosztottá váltak. Példaként az orosz–ukrán, valamint az izraeli háborút említette meg: az első esetében az Ukrajna támogatása körüli megosztottságra hívta fel a figyelmet, Izraellel kapcsolatban pedig úgy fogalmazott,
partnerei nem tudják felfogni, hogy egy liberális demokrácia háborút folytat egy terrorista állam ellen.
Felhívta a figyelmet arra, hogy egyes álláspontok szerint a gázai civilek nem azért halnak meg, mert a Hamász palesztin terrorszervezet parancsnoki központokat, katonai létesítményeket épített ki kórházak, valamint iskolák alá, hanem az izraeli hadsereg támadásai miatt. Hozzátette ugyanakkor, hogy Izrael még ügyel is arra, hogy ne civil célpontokat támadjon. Abbott kitért beszédében a távol-keleti helyzetre, azaz Kína és a nagyhatalom által országrészének tartott Tajvan kérdésére: az ausztrál politikus úgy látja, Peking kételkedik abban, hogy Tajvan túlzott ellenállást mutatna – már csak azért sem, mert a térségben állomásozó szövetségesei, köztük az Egyesült Államok, nincsenek felkészülve a szigetország védelmére.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!