A fériak és nők számára egyaránt kötelező sorkatonai szolgálat közel sem annyira új keletű, mint azt gondolnánk, már 2017-ben felmerült egy európai szintű közös sorkatonai szolgálat gondolata. Az ötletgazdák a németek voltak, mert mint akkor mondták „Németország már most is vezető szerepet tölt be Európában”. Most azonban különösen fontos, hogy az ország „teljesítse politikai és gazdasági felelősségét”, és „kivegye a részét a stabil Európában”.
Mint arról a Neue Osnabrücker Zeitung (NOZ) beszámolt, a testületi dokumentum javasolja: „Minden fiatalnak legalább kilenc, de legfeljebb 24 hónapig katonai vagy polgári szolgálatot kellene teljesítenie egy európai országban”. Az Európai Védelmi Unió iránti elkötelezettség magában foglalja a nemzeti hatáskörök feladását az európai szint javára – olvasható az elnökség határozattervezetében.
A NOZ idézte Paul Ziemiakot, a mintegy 110 ezer tagot számláló ifjúsági szervezet szövetségi elnökét is. Szerinte egy ilyen általános európai kötelező szolgálat „fontos lépés lehet ebbe az irányba”. A Német Tanács a németországi Junge Union második legmagasabb döntéshozó testülete. Mintegy hetven résztvevőből áll, köztük a szövetségi elnökség tagjaiból és a JU regionális szövetségeinek elnökeiből – írta a Bundeswehr Journal.
Tehát 2017-ben már létezett a terv Európa-szerte kötelező szolgálat nőknek és férfiaknak témakörben. Mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a német Bundeswehr Journal is beszámolt róla a Neue Osnabrücker Zeitungra hivatkozva.
És most lássuk, mi volt a cikkben a képaláírás!
Az „Európa-szerte kötelező szolgálat nőknek és férfiaknak?” című cikkünk két felvételéről:
1. Ursula von der Leyen védelmi miniszter aktuális biztonságpolitikai kérdésekről tárgyalt a JU Németország Tanácsának küldötteivel 2017 márciusában Oldenburgban.
Tehát ezen a tanácskozáson az Európai Unió jelenlegi bizottsági elnöke, Ursula von der Leyen is jelen volt, sőt tárgyalt a kérdésről, ahogy a kép is bizonyítja.
Ki volt az „Európa-szerte kötelező szolgálat nőknek és férfiaknak” javaslat előterjesztője?
Paul Ziemiak, aki akkor a Junge Union szövetségi elnöke volt az oldenburgi Német Tanácsban. De milyen funkciója van ma Paul Ziemiaknak?
A Németországi Kereszténydemokrata Unió (CDU) német politikusa, a 2017-es szövetségi választások óta a német Bundestag tagja. Tehát ugyanabban az évben lett a Bundestag tagja, mint amikor előállt a „Európa-szerte kötelező szolgálat nőknek és férfiaknak” javaslattal. Parlamenti munkája mellett 2022 óta a CDU főtitkáraként dolgozik Észak-Rajna–Vesztfáliában Hendrik Wüst elnök vezetésével.
Ziemiak korábban, 2018. december 8. és 2022. január 31. között a párt országos főtitkára volt Annegret Kramp-Karrenbauer és Armin Laschet vezetésével. 2014-től 2018-ig a Junge Union Deutschlands szövetségi elnökeként dolgozott, ebben a minőségében a CDU vezetésének tagjaként Angela Merkel elnöksége alatt.
A német Bundestag katonai biztosa, Hans-Peter Bartels 2017-ben még úgy gondolta, hogy „A német törvények csak akkor engedik meg az állampolgárok kötelező szolgálatra való behívását, ha ez az ország védelme érdekében szükséges.” A kötelező szolgálat gondolata minden bizonnyal „szimpatikus, de nem összeegyeztethető a német vagy a nemzetközi joggal”.
Tehát 2017-ben még azt gondolták, hogy ez az akkori keretek közt lehetetlen. És mi a javaslata a jelenlegi német védelmi miniszternek, Boris Pistoriusnak?
Röviden: hárítsák el a törvényi akadályokat, és alkossanak olyan jogszabályi hátteret, ami ezt lehetővé teszi.
Boris Pistorius védelmi miniszter mégsem támaszkodik teljes mértékben az önkéntesekre a katonai szolgálati modelljében. A politikus a Zeit Online-nak elmondta, hogy középtávon olyan szabályozást terveznek, amely lehetővé teszi a fiatalok akaratuk ellenére történő besorozását:
Kötelező szolgálat nélkül nem fog teljesen működni.
– mondta el a német védelmi miniszter a Zeit Online-nak.
De itt nem állt meg a német védelmi miniszter, mindenképpen szeretné kiterjeszteni a sorkötelezettséget a nőkre is.
Ez a kötelezettség azonban nem vonatkozik a fiatal nőkre, mivel az alaptörvény szerint csak a férfiak kötelesek katonai szolgálatot teljesíteni. Bár Pistorius támogatja az alaptörvény módosítását ebben a kérdésben, feltételezi, hogy ez nem fog megvalósulni a jogalkotási időszak végéig.
A Zeit Online beszámolója szerint ezt csak fokozatosan tudják bevezetni, mivel mintegy 700 000 fiatal tartozik a jelenleg a „katonai szolgálatra alkalmas” korosztályba. És a Bundeswehrnek jelenleg nincsenek meg a megfelelő infrastruktúrái ahhoz, hogy ilyen nagyszámú sorköteles katonát tudjon fogadni. „Hiányoznak a potenciális sorkatonák nyilvántartásba vételére szolgáló struktúrák, valamint a laktanyák, kiképzők, fegyverek és lőszerek, hogy nagyszámú sorkatonát tudjanak fogadni.”
Hogy mi közös a 2017-es és 2024-es javaslatban?
A kötelező katonai szolgálat nőknek és férfiaknak egyaránt.
Politológusokra vár a feladat, hogy elmondják, ezt a feltehetően megosztó javaslatot vajon miért a választási kampány hajrájában dobta be Boris Pistorius német védelmi miniszter. Az is a politológusok vagy a pszichológusok dolga lesz, hogy megmagyarázzák, vajon Manfred Weber, aki maga is beszélt korábban ezekről a tervekről, a minap miért minősítette az egészet fake news-nak.
Tekinthetjük-e ezeket a javaslatokat komolytalannak? Kizárólag akkor, ha az előterjesztők személyét is komolytalannak tekintenénk. De Németország védelmi miniszterét nem lenne helyes komolytalannak értékelni, ahogy Paul Ziemiakot sem, aki a Bundestag tagja.
Azt is tudjuk már tapasztalatból, hogy Európa vezető hatalmai Brüsszelben is jobban hisznek a lopakodó jogalkotásban, tehát csak idő kérdése, hogy a 2017-es javaslat azon része, ami
magában foglalja a nemzeti hatáskörök feladását az európai szint javára
megvalósuljon.
Egy ötletünk mégis van, hogy miért kezdenek hátat fordítani a saját javaslatuknak. Talán ők is készítettek közvéleménykutatást arról, hogy az emberek mit gondolnak például arról a kérdésről, hogy menjen-e Ukrajnába uniós országból katona. A Nézőpont Intézet készített egy felmérést, aminek az eredménye az lett, hogy a mért országokban jóval 60 százalék fölött voltak azok a válaszadók, akik ezt elutasítják. Csehországban a legmagasabb a támogatottsága a mért országok közül, ott a lakosság 31 százaléka támogatna egy ilyen javaslatot.
Borítókép: Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője beszél Olaf Scholz német kancellárral az Európai Parlamentben (Fotó: Kay Nietfeld / DPA/dpa Picture-Alliance via AFP)
