Lebuktak, 2017 óta létezik a férfiak és nők számára kötelező sorkatonai szolgálatot előíró európai terv

„Minden fiatalnak legalább kilenc, de legfeljebb 24 hónapig katonai vagy polgári szolgálatot kellene teljesítenie egy európai országban.”

Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője és Olaf Scholz német kancellárral az Európai Parlamentben. Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

A fériak és nők számára egyaránt kötelező sorkatonai szolgálat közel sem annyira új keletű, mint azt gondolnánk, már 2017-ben felmerült egy európai szintű közös sorkatonai szolgálat gondolata. Az ötletgazdák a németek voltak, mert mint akkor mondták „Németország már most is vezető szerepet tölt be Európában”. Most azonban különösen fontos, hogy az ország „teljesítse politikai és gazdasági felelősségét”, és „kivegye a részét a stabil Európában”.

Idézet a német Bundeswehr Journal „Európa-szerte kötelező szolgálat nőknek és férfiaknak?” című cikkéből

Mint arról a Neue Osnabrücker Zeitung (NOZ) beszámolt, a testületi dokumentum javasolja: „Minden fiatalnak legalább kilenc, de legfeljebb 24 hónapig katonai vagy polgári szolgálatot kellene teljesítenie egy európai országban”. Az Európai Védelmi Unió iránti elkötelezettség magában foglalja a nemzeti hatáskörök feladását az európai szint javára – olvasható az elnökség határozattervezetében. 

A NOZ idézte Paul Ziemiakot, a mintegy 110 ezer tagot számláló ifjúsági szervezet szövetségi elnökét is. Szerinte egy ilyen általános európai kötelező szolgálat „fontos lépés lehet ebbe az irányba”. A Német Tanács a németországi Junge Union második legmagasabb döntéshozó testülete. Mintegy hetven résztvevőből áll, köztük a szövetségi elnökség tagjaiból és a JU regionális szövetségeinek elnökeiből – írta a Bundeswehr Journal.

 

Tehát 2017-ben már létezett a terv Európa-szerte kötelező szolgálat nőknek és férfiaknak témakörben. Mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a német Bundeswehr Journal is beszámolt róla a Neue Osnabrücker Zeitungra hivatkozva. 

És most lássuk, mi volt a cikkben a képaláírás!

 

Az „Európa-szerte kötelező szolgálat nőknek és férfiaknak?” című cikkünk két felvételéről:
1. Ursula von der Leyen védelmi miniszter aktuális biztonságpolitikai kérdésekről tárgyalt a JU Németország Tanácsának küldötteivel 2017 márciusában Oldenburgban.

Tehát ezen a tanácskozáson az Európai Unió jelenlegi bizottsági elnöke, Ursula von der Leyen is jelen volt, sőt tárgyalt a kérdésről, ahogy a kép is bizonyítja. 

Ki volt az „Európa-szerte kötelező szolgálat nőknek és férfiaknak” javaslat előterjesztője?

Paul Ziemiak, aki akkor a Junge Union szövetségi elnöke volt az oldenburgi Német Tanácsban. De milyen funkciója van ma Paul Ziemiaknak?

A Németországi Kereszténydemokrata Unió (CDU) német politikusa, a 2017-es szövetségi választások óta a német Bundestag tagja. Tehát ugyanabban az évben lett a Bundestag tagja, mint amikor előállt a „Európa-szerte kötelező szolgálat nőknek és férfiaknak” javaslattal. Parlamenti munkája mellett 2022 óta a CDU főtitkáraként dolgozik Észak-Rajna–Vesztfáliában Hendrik Wüst elnök vezetésével.

Ziemiak korábban, 2018. december 8. és 2022. január 31. között a párt országos főtitkára volt Annegret Kramp-Karrenbauer és Armin Laschet vezetésével. 2014-től 2018-ig a Junge Union Deutschlands szövetségi elnökeként dolgozott, ebben a minőségében a CDU vezetésének tagjaként Angela Merkel elnöksége alatt.

A német Bundestag katonai biztosa, Hans-Peter Bartels 2017-ben még úgy gondolta, hogy „A német törvények csak akkor engedik meg az állampolgárok kötelező szolgálatra való behívását, ha ez az ország védelme érdekében szükséges.” A kötelező szolgálat gondolata minden bizonnyal „szimpatikus, de nem összeegyeztethető a német vagy a nemzetközi joggal”. 

Tehát 2017-ben még azt gondolták, hogy ez az akkori keretek közt lehetetlen. És mi a javaslata a jelenlegi német védelmi miniszternek, Boris Pistoriusnak? 

Röviden: hárítsák el a törvényi akadályokat, és alkossanak olyan jogszabályi hátteret, ami ezt lehetővé teszi.

 

Boris Pistorius védelmi miniszter mégsem támaszkodik teljes mértékben az önkéntesekre a katonai szolgálati modelljében. A politikus a Zeit Online-nak elmondta, hogy középtávon olyan szabályozást terveznek, amely lehetővé teszi a fiatalok akaratuk ellenére történő besorozását: 

Kötelező szolgálat nélkül nem fog teljesen működni.

– mondta el a német védelmi miniszter a Zeit Online-nak.

 

De itt nem állt meg a német védelmi miniszter, mindenképpen szeretné kiterjeszteni a sorkötelezettséget a nőkre is. 

Ez a kötelezettség azonban nem vonatkozik a fiatal nőkre, mivel az alaptörvény szerint csak a férfiak kötelesek katonai szolgálatot teljesíteni. Bár Pistorius támogatja az alaptörvény módosítását ebben a kérdésben, feltételezi, hogy ez nem fog megvalósulni a jogalkotási időszak végéig. 

A Zeit Online beszámolója szerint ezt csak fokozatosan tudják bevezetni, mivel mintegy 700 000 fiatal tartozik a jelenleg a „katonai szolgálatra alkalmas” korosztályba. És a Bundeswehrnek jelenleg nincsenek meg a megfelelő infrastruktúrái ahhoz, hogy ilyen nagyszámú sorköteles katonát tudjon fogadni. „Hiányoznak a potenciális sorkatonák nyilvántartásba vételére szolgáló struktúrák, valamint a laktanyák, kiképzők, fegyverek és lőszerek, hogy nagyszámú sorkatonát tudjanak fogadni.”

Hogy mi közös a 2017-es és 2024-es javaslatban?

A kötelező katonai szolgálat nőknek és férfiaknak egyaránt. 

Politológusokra vár a feladat, hogy elmondják, ezt a feltehetően megosztó javaslatot vajon miért a választási kampány hajrájában dobta be Boris Pistorius német védelmi miniszter. Az is a politológusok vagy a pszichológusok dolga lesz, hogy megmagyarázzák, vajon Manfred Weber, aki maga is beszélt korábban ezekről a tervekről, a minap miért minősítette az egészet fake news-nak. 

Tekinthetjük-e ezeket a javaslatokat komolytalannak? Kizárólag akkor, ha az előterjesztők személyét is komolytalannak tekintenénk. De Németország védelmi miniszterét nem lenne helyes komolytalannak értékelni, ahogy Paul Ziemiakot sem, aki a Bundestag tagja.

Azt is tudjuk már tapasztalatból, hogy Európa vezető hatalmai Brüsszelben is jobban hisznek a lopakodó jogalkotásban, tehát csak idő kérdése, hogy a 2017-es javaslat azon része, ami 

magában foglalja a nemzeti hatáskörök feladását az európai szint javára

megvalósuljon.

Egy ötletünk mégis van, hogy miért kezdenek hátat fordítani a saját javaslatuknak. Talán ők is készítettek közvéleménykutatást arról, hogy az emberek mit gondolnak például arról a kérdésről, hogy menjen-e Ukrajnába uniós országból katona. A Nézőpont Intézet készített egy felmérést, aminek az eredménye az lett, hogy a mért országokban jóval 60 százalék fölött voltak azok a válaszadók, akik ezt elutasítják. Csehországban a legmagasabb a támogatottsága a mért országok közül, ott a lakosság 31 százaléka támogatna egy ilyen javaslatot.

 

Borítókép: Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője beszél Olaf Scholz német kancellárral az Európai Parlamentben (Fotó: Kay Nietfeld / DPA/dpa Picture-Alliance via AFP)