A németek bejelenthették a világháború kezdetét

Öt évet adott a német védelmi miniszter a Bundeswehrnek a háborús felkészülésre. Ráadásul a sorozásról is beszélt, amelyet épp ő vett le a napirendről nemrégiben.

Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

Meglepő kijelentést tett Boris Pistorius német védelmi miniszter az orosz–ukrán háború közepette. Az orosz fenyegetés árnyékában igyekszik megerősíteni a Bundeswehr felkészültségét, és felszólította a német katonákat, hogy 2029-ig készüljenek fel a háborúra – írja egy orosz internetes portál a német Focusra hivatkozva.

Arra a Világgazdaság hívta fel a figyelmet, hogy a védelmi miniszter szerint a háborús készülődés magában foglalja a pénzügyek, a felszerelés és a személyzet biztosítását. Azt javasolja, hogy vezessék be a sorozás új formáját, amelyet hadkötelezettségként értelmezett. Mint ismeretes, 2011-ben Németországban felfüggesztették a sorozást. Ám nagy közfigyelem övezi ezt az érzékeny témát Németországban is.

Világháborútól rettegnek

A németek joggal félnek az orosz–ukrán háború eszkalációjától – idézi Barbel Bast, a Bundestag elnökét a Europe Right Now, amely összefoglalójában több bizonyítékot is megemlít ennek alátámasztására. Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta nem volt még olyan közel egy világháború, mint most.

Az orosz portál emlékeztet, hogy Pistorius korábban visszautasította a német katonák ukrajnai bevetését, mondván, hogy az világháborúhoz vezethet. Míg Olaf Scholz német kancellár a berlini Nemzetközi Repülési és Űrhajózási Kiállítás megnyitóján azt mondta: 

A szövetségi kormány nagy érdeklődést mutat egy erős repülőgépipar iránt Németországban és Európában.

A kancellár azt is említette, hogy további húsz Eurofightert rendelnek ebben a törvényhozási időszakban a folyamatban lévő beszerzés (38 repülőgép) mellett. A német kormány álláspontjának radikális változtatása nem volt előjel nélküli. Szűk két évvel ezelőtt Annalena Baerbock, a sokat kritizált német külügyminiszter azt mondta:

Segíteni kell Ukrajnának, mindegy, mit gondolnak a német választók.

És bár utólag azzal magyarázkodott, hogy szavait kiragadták a szövegkörnyezetből, ezt a mondatot akkor is nehéz sokféleképpen értelmezni.

Eszkalálni az orosz–ukrán háborút

Ahogy arról lapunk is beszámolt korábban, Pistorius mostani megszólalása azért is érdekes, mert nemrégiben vette le a napirendről a kötelező sorkatonaság ügyét, kiváltva a sorozáspárti kereszténydemokraták és keresztényszocialisták bírálatát. 

A pártok közti és a szociáldemokrácián belüli vitákban a megosztó sorozás szó gyakran fel sem merült, a berlini politikai csatározások középpontjában a Bundeswehr létszámgondjai álltak. És egyelőre a tartalékos honvédők gyorstalpalós kiképzése helyett a professzionális katonaság ösztönzőrendszerét fejlesztik, hogy vonzóbbá tegyék a hivatásos katonai pályát, így töltve fel a német hadsereg létszámát. Egyébként a sorozás visszaállítása esetén Pitorius a svéd modellt követné, mert szerinte az felel meg Németország igényeinek.

Az Európai Unióban jelenleg kilenc országban van kötelező sorozáson alapuló, néphadsereg típusú katonaság. Ami azt jelenti, hogy a 27 országból álló tömb nagyjából a világátlagot hozza, mivel globálisan is csak minden harmadik országban soroznak. És nagyjából tucatnyi országban a nőket is besorozzák. Ezen országok egyike Svédország, egyúttal az egyetlen az EU-ban, ahol a nők is szolgálnak.

Európában az is színezi a képet, hogy az uniós csapat jobbára a NATO katonai szövetségnek is tagja, így joggal számíthat az észak-atlanti védernyőre. A semleges Ausztria az egyik kakukktojás, illetve a közelmúltig semleges Finnország és Svédország is friss NATO-tag. A finnek és a svédek esetében nagy hagyománya van a közös teherviselésen alapuló hadseregszervezésnek. A balti államok esetében az erős posztszovjet tömeghadsereg hagyományáról sem szabad elfeledkezni, továbbá a Moszkva-pszichózis is munkál a térségben. Ciprus máig egy görög–török félbevágott ország, furcsa lenne, ha nem tartanák fontosnak minden hadra fogható ember kiképzését. Ez a szunnyadó konfliktus a görögországi katonai éberséget sem hagyja nyugodni – írja a Világgazdaság.

Borítókép: Boris Pistorius német védelmi miniszter támogatja, hogy az orosz–ukrán háborúból világháború robbanjon ki (Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP/Christoph Soeder)