Az elfogatóparancsokat az ukrajnai háborúval kapcsolatos 2022. október 10. és 2023. március 9. között elkövetett állítólagos nemzetközi bűncselekmények miatt adták ki, írta az RBC-Ukrajna.
„Megalapozottan feltételezhető, hogy a fent említett bűncselekményekért egyéni büntetőjogi felelősség terheli őket” – áll a jelentésben.
Az eljáró tanács megállapította, hogy megalapozottan feltételezhető, hogy mindkét gyanúsított felelős az orosz fegyveres erők által az ukrán elektromos infrastruktúra ellen végrehajtott rakétacsapásokért. Ebben az időszakban az orosz megszállók számos csapást mértek több erőműre és alállomásra Ukrajna számos pontján.
„A benyújtott bizonyítékok és egyéb releváns anyagok megfelelően alátámasztják, hogy a törvényi feltételek teljesülnek a kért elfogatóparancsok kiadásához” – írja a közlemény.
Ez egy nagyon fontos döntés számunkra! Előbb vagy utóbb a méltányos büntetés minden háborús bűnöst utolér! Csak közös munkával tudjuk ezt felgyorsítani.
– mondta erre válaszul Dmitro Lubinec ukrán ombudsman.
A Római statútum nemzetközi szerződés alapján jött létre a holland székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságot, mely tavaly márciusban elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen is.
ICC – Az amerikaiak sem írták alá
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), amelyet az 1998-as Római statútum alapján hoztak létre, nem része az ENSZ-nek, és csupán a dokumentumot ratifikáló országoknak tartozik elszámolással. A statútumhoz nem csatlakozott Oroszország (aláírta, de nem ratifikálta), az Egyesült Államok (visszavonta aláírását) és Kína (nem írta alá). Putyin 2016-ban kiadott egy rendeletet, amelyben megerősítette, hogy Oroszország nem válik a Nemzetközi Büntetőbíróság részesévé. Az orosz külügyminisztérium szerint a bíróság nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és nem vált a nemzetközi igazságszolgáltatás valóban független szervévé.
