Így profitált Putyin az orosz–ukrán háborúból

Noha szinte az egész Nyugat elítélte az orosz–ukrán háborút, legfrissebb elemzések arra mutattak rá, diplomáciai szinten Vlagyimir Putyin orosz elnök nagyot nyert a konfliktussal: olyan országokkal vonta szorosabbra a kapcsolatokat, mint például Irán és Kína. A kétoldalú kapcsolatok azonban minden bizonnyal a háború befejezése után is megmaradnak, az amerikai védelmi minisztérium és a hírszerzés tisztviselői arra figyelmeztettek, a Kelet egyre szorosabbá váló köteléke fenyegetést jelenthet az Egyesült Államokra és szövetségeseire.

Vlagyimir Putyin orosz (j) és Hszi Csin-ping kínai elnök a pekingi Nagy Népi Csarnok elõtt rendezett fogadási ünnepségen 2024. május 16-án. Fotó: Szergej Bobiljov Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat

Az orosz–ukrán háború több, mint két évvel ezelőtti kitörése után jelentősen átrendeződtek a politikai viszonyok a nemzetközi színtéren: nemcsak a Nyugat, de a keleti nagyhatalmak és szövetségeseik között is egyre szorosabb kapcsolat alakult ki, középpontban Oroszországgal. Moszkva ugyanis olyan partnerekkel erősítette meg kétoldalú kapcsolatait, mint Irán, Észak-Korea és Kína – mutatott rá cikkében a The Wall Street Journal amerikai napilap, éppen akkor, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök távol-keleti körútja már javában tart.

Először Észak-Koreába utazott, csütörtökön pedig megérkezett Vietnámba.

Noha a háború kitörése után jelentősen megcsappant az államfő külföldi látogatásainak száma – korábban hasonló tendenciát a Covid világjárvány alatt lehetett megfigyelni –, vizitjei, leszámítva Belaruszt, Európán kívülre irányultak.

Vietnamese President Tô Lâm presided over the official welcome ceremony in Hà Nội for Russian President Vladimir Putin, held with the highest protocol reserved for heads of states.

📸VNA/VNS Photos pic.twitter.com/1vAUD3ki3n

— Việt Nam News (@VietnamNewsVNS) June 20, 2024

Putyin az elmúlt években többször megfordult Kínában, a közép-ázsiai országokban, járt továbbá Örményországban, az Egyesült Arab Emírségekben és Szaúd-Arábiában is. Az amerikai védelmi minisztérium és a hírszerzés tisztviselői azonban arra figyelmeztettek, ha véget ér háború, igen erős keleti kötelékkel nézhet szembe az Egyesült Államok és szövetségeseik. Hasonló veszélyekre figyelmeztetett Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is napokban: „Azt akarják, hogy a NATO elbukjon. Ha sikerrel járnak Ukrajnában, az sebezhetőbbé tesz minket, és veszélyesebbé teszi a világot” – fogalmazott, utalva Oroszországra és kapcsolataira.

A The Wall Street Journal cikkében kiemelte, Putyin és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető abban állapodtak meg a héten, hogy kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak, bármelyik felet is érné külső támadás. A védelem és biztonság terén kötött megállapodásokon túl pedig minden jel arra mutat, az oroszellenes nyugati szankciók nem tudták ellehetetleníteni Moszkvát a nemzetközi piactól. Oroszország kétoldalú egyeztetései ugyanis kiterjednek a kereskedelem fokozására, különböző technológiákra és termék-előállításokra.

Tisztviselők szerint javítják Moszkva, és potenciálisan Teherán, Phenjan és Peking hosszú távú képességeit

– ismerte el a lap.

JUST IN: 🇷🇺Russian President Putin arrives in North Korea to meet with Kim Jong Un. The wind of change is blowing pretty fast. #Geopolitics #Russia #USA #China #Geopolitics #Eritrea #Ethiopia #Tigrinya pic.twitter.com/BUP8A26VKn

— G. Drar (@gdrarr) June 18, 2024

A cikk egyúttal arra is rámutatott, kifizetődni látszanak a szovjet idők több milliárd dollár értékű fegyverexportjai is, hiszen az akkori kapcsolatok évtizedek elteltével is megmaradtak, sőt most éppen ezek az országok segítik az orosz fegyveripart. Amerikai tisztviselőkre hivatkozva a lap példaként az orosz–észak-koreai kapcsolatokat említette meg: miközben Phenjan lőszereket és ballisztikus rakétákat ad Oroszországnak, Moszkva űrtechnológiát és más rendszereket biztosíthat a távol-keleti országnak.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz (j) és Hszi Csin-ping kínai elnök a pekingi Nagy Népi Csarnok előtt rendezett fogadási ünnepségen 2024. május 16-án (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Szergej Bobiljov)