Itt az ukrán bejelentés az atomháborúról

Ukrajna katonai hírszerzésének vezetője elárulta, hogy szerinte Vlagyimir Putyin beveti-e a taktikai atomfegyvert a csatatéren. Kijev lépései egyre közelebb hozzák a nukleáris háborút. Kérdés az is, hogy csak magukat nyugtatják Kijevben, vagy a Nyugatot is becsapnák?

Harkiv, 2024. június 24. Romok között egy férfi Harkivban 2024. június 23-án, miután az orosz hadsereg irányított légibombával csapást mért a kelet-ukrajnai nagyvárosra. Ukrán források szerint három ember életét vesztette, ötvenhat, köztük három gyermek, megsebesült. MTI/EPA/Szergej Kozlov Fotó: Szergej Kozlov

Nincs értelme a béketárgyalásoknak, mert az egyetlen lehetőség a megszállt területek visszaszerzése. Ezt mondta Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője a Philadelphia Inquirernek adott, június 23-án megjelent interjúban.

Nincs más lehetőségünk, mint visszaszerezni, amit elfoglaltak. Ellenkező esetben a hadiállapot örökké tart

– mondta Budanov a lapnak.

Autóroncs Harkivban 2024. június 23-án, miután az orosz hadsereg irányított légibombával csapást mért a kelet-ukrajnai nagyvárosra. (Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov)

Az interjú során a katonai hírszerzés főnöke annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem alkalmazna taktikai atomfegyvert a csatatéren.

Mi haszna lenne? Nincsenek nagy csapatkoncentrációink, amelyekhez ilyen nukleáris fegyverek megfelelőek lennének

– mondta Budanov, hozzátéve, hogy az ukrán védelmi vonalak áttörését hagyományos fegyverekkel is meg lehet valósítani, elkerülve a nagy politikai kockázatokat.

S amíg az ukránok a Nyugatot, illetve talán saját magukat is próbálják nyugtatni azzal kapcsolatban, hogy nem lesz atomháború, június elején a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon (SPIEF) Vlagyimir Putyin orosz elnök elismerte, hogy a nukleáris doktrína a jövőben módosulhat. Mint arról lapunk is beszámolt, az államfő akkor emlékeztetett arra, hogy a doktrína szerint nukleáris fegyvereket csak kivételes esetben, az ország szuverenitását és területi integritását fenyegető veszély esetén lehet bevetni.

Most azon gondolkodunk, min lehetne változtatni a nukleáris doktrínán. Mindenesetre tudjuk, hogy a potenciális ellenség ezen, az atomfegyver-használati küszöb csökkentésével kapcsolatos új elemeken dolgozik

– mondta.

Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanakkor korábban azt is világossá tette, hogy az Ukrajna védelmére érkező külföldi csapatokat jelentős eszkalációnak tekinti – és az növelheti annak a kockázatát, hogy atomháború induljon a Nyugattal – írja a Politico brüsszeli hírportál. 

Budanov arról is beszélt, hogy az orosz–ukrán háborúban nagy hatótávolságú fegyvereket kell alkalmazni Oroszország megtámadására. Ezt Ukrajna az elmúlt hónapokban egyre gyakrabban meg is tette. Budanov emellett azt mondta, hogy úgy véli, a nagy hatótávolságú ATACMS rakétákat fel lehetne használni a kercsi híd megsemmisítésére.

Ez a híd köti össze az orosz szárazföldet a Moszkva által megszállt Krím félszigettel, és régóta az orosz hadsereg döntő fontosságú utánpótlási útvonala Ukrajnában.

A minap pedig Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese is megszólalt egy esetleges globális háborúval kapcsolatban. Mint írta, a jelenlegi katonai konfliktus a Nyugattal a lehető legrosszabb forgatókönyv szerint alakul, ezért senki sem zárhatja ki, hogy az immár a végső szakaszába lép.

És ez, sajnos, nem megfélemlítés vagy nukleáris blöff. A Nyugattal fennálló jelenlegi katonai konfliktus a lehető legrosszabb forgatókönyv szerint alakul. Az alkalmazható NATO-fegyverek ereje folyamatosan növekszik. Ezért ma már senki sem zárhatja ki, hogy a konfliktus a végső szakaszába lép

– tette hozzá Medvegyev.

Borítókép: Romok között egy férfi Harkivban 2024. június 23-án, miután az orosz hadsereg irányított légibombával csapást mért a kelet-ukrajnai nagyvárosra (Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov)