Jogi problémákkal néznek szembe az EU vezetőjelöltjei

Az európai parlamenti választás után hamarosan eldől a legfontosabb uniós pozíciók sorsa, azonban a befutónak tűnő jelöltek közül többen is jogi problémákkal néznek szembe. Nincs uniós szabályozás azzal kapcsolatban, hogy az ellenük folyó nyomozások dacára is elfoglalhatják-e pozíciójukat.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/EPA/Keystone/Alessandro Della Valle)

Körvonalazódnak a legvalószínűbb jelöltek a fontos uniós pozíciókra. A brüsszeli pletykák szerint Ursula von der Leyent tartják a legesélyesebbnek arra, hogy újabb öt évig vezesse az Európai Bizottságot, Antonio Costa volt portugál miniszterelnök lehet az Európai Tanács elnöke, a máltai Roberta Metsola folytathatná munkáját az Európai Parlament élén, Kaja Kallas észt miniszterelnök pedig Josep Borrell utódja lehetne az EU külügyi főképviselőjeként.

Antonio Costa volt portugál miniszterelnök (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Csakhogy a fenti jelöltek közül kettő ellen is nyomozás folyik – mutat rá a Politico brüsszeli hírportál. Ez elméletben nem akadályozná a megválasztásukat a pozícióra, az Európai Uniónak ugyanis nincs szabályozása erre vonatkozóan, de egy folyamatban lévő jogi eljárás semmiképp sem vet jó fényt Ursula von der Leyenre és Antonio Costára.

Mint arról beszámoltunk, az Európai Ügyészség nemrég átvette az Ursula von der Leyen ellen folyó nyomozást. Az Európai Bizottság elnökét azzal vádolják, hogy 2021-ben sms-ben egyeztetett Albert Bourlával, a Pfizer gyógyszergyártó óriás vezérigazgatójával 1,8 milliárd adag Covid-vakcina megvásárlásáról. Amikor az uniós hatóságok vizsgálódni kezdtek a korrupciógyanús egyezség körül, Von der Leyen hivatala nem adta át a vonatkozó sms-eket, ezek máig nem kerültek napvilágra.

Az Európai Bizottság elnöke ellen 2023-ban egy Frederic Baldan nevű aktivista indított pert a liege-i bíróság előtt, többek között közokiratok megsemmisítésével, jogtalan gazdagodással és korrupcióval vádolva Von der Leyent. A keresethez később Lengyelország és Magyarország is csatlakozott, a Tusk-kormány azonban kihátrált az ügyből.

A vakcinabotrány kapcsán egy másik bírósági ügy is folyamatban van, ugyanis a The New York Times amerikai napilap is pert indított az sms-ek kiadásának megtagadása miatt.

🇬🇧|The @nytimes is suing the @EU_Commission because @vonderleyen won't release her #SMS on #PfizerGate. I too have demanded they be released and an investigative committee in the #COVID committee. This must be given subpoena rights! #ID https://t.co/6gtv2Vecvk

— Christine Anderson (@AndersonAfDMdEP) February 15, 2023

Ráadásul Von der Leyennek nem ez az első ilyen botránya. Még német védelmi miniszterként a német parlament is vizsgálódott ellene tanácsadói szerződések szabálytalanságai miatt, azonban amikor bekérték Von der Leyen hivatali telefonját, kiderült, hogy letörölték róla az adatokat.

Ami Antonio Costát illeti, ő épp a kormányát érintő korrupciós vádak miatt mondott le tavaly novemberben, miután kiderült, hogy egyes miniszterek úgy alakították a jogszabályokat, hogy kedvezzenek egy modern adatközponttal kapcsolatos projektnek.

Az ezzel kapcsolatos kihallgatások során többször felmerült a miniszterelnök neve, így az ügyészek jelenleg azt vizsgálják, hogy mennyit tudhatott a tervről. Costa tagadja az érintettségét, támogatói pedig azzal érvelnek, hogy hivatalosan semmivel sem vádolták meg – azonban az is sokatmondó, hogy

nem is szüntették meg ellene a nyomozást.

Az új uniós politikai ciklus kezdetén semmiképp sem vetne jó fényt az EU legfontosabb intézményeire, ha vezetőik feje felett ott lebegne egy jogi eljárás. Ráadásul Costa esetében vannak jelek arra, hogy főleg az északi tagállamok ellene fordíthatják a folyamatban lévő nyomozás tényét, hogy előmozdítsák Mette Frederiksen dán miniszterelnök jelölését az Európai Tanács elnöki posztjára. 

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/EPA/Keystone/Alessandro Della Valle)