Megbüntették a drogozást engedélyező kormányt a választók

Az erőből való politizálás, a „ma van, holnap nincs” logikája, a választópolgárok teljes negligálása, a marihuána legalizációs törvényben is abszolút tetten érhető. Ez pedig mindig megbosszulja magát, mert azért a nap végén egy demokráciában mégiscsak az emberek döntenek – olvasható a Drogkutató Intézet elemzésében.

Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

A német parlament felsőháza, a Bundesrat ezt megelőzően még márciusban szavazta meg az Olaf Scholz kancellár vezette hárompárti kormánykoalíció által tavaly elfogadott – a jobboldali ellenzék köreiben erősen vitatott – törvényjavaslatot, amely a felnőttek és úgynevezett cannabisklubok számára lehetővé teszi a kábítószer korlátozott mennyiségű termesztését és birtoklását. Április elején pedig hatályba is lépett az új szabályozás.

Egy-egy lakásban legfeljebb három tő kendert termeszthetnek, ugyancsak kizárólag saját fogyasztásra, és legfeljebb ötven gramm mennyiségben. A termesztés másik legális formája, amely július 1-jétől lesz engedélyezett, a legfeljebb ötszáz fős szövetkezet lesz. A nem üzleti alapon működő, úgynevezett cannabisklubok azonban csupán a tagjaikat láthatják el termékükkel, havonta fejenként összesen ötven gramm mennyiségben. A cannabis használata továbbra is tilos közterületen, az iskolákban és a sportlétesítményekben, valamint azok százméteres körzetében.

– Természetesen az egészségügyi rendszerre vagy éppen az igazságszolgáltatásra háruló többletterhek számszerűsítéséhez még kevés idő telt el a feketepiac visszaszorítása eleve annyira életszerűtlen és illogikus érvelés, hogy azzal komolyan senki nem számol. Azonban másmilyen következménye az első adandó alkalommal lett annak, hogy a jelzőlámpa-koalíció a társadalom ellenkezése ellenére áterőltette a javaslatot. Ez pedig politikai következmény, ami a múlt héten lezajlott választáson rajzolódott ki – írja a Drogkutató Intézet egy friss elemzésben.

Széles körű elutasítás

Téglásy Kristóf sratégiai igazgató szerint a törvénytervezet ellen mind a hatóságok, mind a politikai szereplők széles köre, mind pedig a társadalom fellépett. A bíróságok képviselője, a rendőrség szóvivője és az egészségügyi szakmai vezetés is kifejezetten és határozottan ellenezte a törvényt. A Német Bírói Szövetség kritikája szerint a javaslatban hiába számol a jogi esetek csökkenésével a szövetségi kormány, szerintük valójában még nőhet is majd a bíróságokra nehezedő nyomás, mivel a cannabisklubok, a drogszállítás és a sok esetben túl részletes javaslat miatt megnőhetnek a marihuánával kapcsolatos jogi eljárások, így szerintük ez inkább teher, mintsem könnyebbítés. 

Ugyanebből az okból kritizálta a német rendőrség is a javaslatot. Alexander Poitz, a német szövetségi rendőrszakszervezet elnökhelyettese, aki szerint ez pluszterheket jelent majd a rendőröknek is. Ironikusan megjegyezte, reméli, hogy a szövetségi egészségügyi minisztérium nem várja majd el a rendőröktől, hogy vonalzóval mérjék meg a kétszáz méteres távolságot az iskolák és a marihuánát fogyasztók között

– tette hozzá. Megjegyezte, hogy az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) és az Alternatíva Németországért (AfD) politikusai is minden lehetőséget megragadtak arra, hogy megakadályozzák vagy legalább késleltessék a törvény hatályba lépését. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a kormánykoalícióban részt vevő szociáldemokraták tartományi politikusai közül is többen felszólaltak a javaslat ellen, azonban szövetségi szinten, a koalíciós partnerek, a liberálisok és a zöldek elképesztően agresszív nyomásának, a szociáldemokrata felső vezetés nem tudott vagy nem akart ellenállni. Az ellenzéki kereszténydemokraták és az AfD felszólaló politikusai egyebek között a szervezett bűnözés gazdaságösztönző csomagjának, illetve ajándékának, nem ellenőrizhető törvénynek nevezték a kormánykoalíció tervezetét. Simone Borchardt, a CDU egészségügyi politikusa úgy fogalmazott: „A gyermekek és fiatalok védelme az önök törvényében nem több puszta szócséplésnél.”

Téglásy Kristóf úgy vélte, a törvény hatályba lépése óta az első olyan alkalom, ami akár nagy mintás véleménynyilvánító népszavazásnak is felfogható, ahol a társadalom tagjai kifejezhették a véleményüket, az európai parlamenti választások voltak. Annál is inkább, hiszen Németországban jövőre szövetségi választások lesznek. Ráadásul idén ősszel Kelet-Németországban tartományi választások is lesznek, ami a következőkben leírtak fényében különös pikantériát ad a történteknek.

Borítókép: A német drogliberalizáció óta először mondhattak véleményt a németek egy választáson (Fotó: DPA Picture-Alliance via AFP/MARTIN SCHUTT)