Kovács Attila hozzátette, hogy az Európai Parlamentben – habár az előző ciklushoz képest nőtt a háborút ellenzők aránya – továbbra is többségben vannak a háborút pártoló képviselők. – Ursula von der Leyen hideg politikai számításokra alapozta a kampányát, és ennek megfelelően helyezkedett és alkudozott, szervezett személyes találkozókat, számolva azzal, hogy a szavazás titkos, így a képviselők kezét kevésbé köti meg a pártjaik és szavazóik akarata.
A »demokrácia fellegvárában« azzal kell szembesülnünk, hogy a képviselők nem számoltathatók el, ha a brüsszeli vezetők kinevezéséről van szó
– emelte ki Kovács Attila.
Annak kapcsán, hogy sokan vannak azok, akik nem szavazták meg Von der Leyent elnöknek, Kovács Attila azt mondta, hogy az egyet nem értés a későbbiekben természetesen zavart okozhat Brüsszelben, mivel a bizottság vezetése támogatottságon alapuló legitimációt igényel a politikai tevékenységéhez és döntéshozatalához.
Sajnos azonban azt láthatjuk, hogy az uniós vezetés fittyet hány az uniós polgárok érdekeire, a demokráciára, a választói akaratra, és ez Ursula von der Leyennel és Roberta Metsolával az élen a későbbiekben sem lesz másképp
– jegyezte meg.
Kovács Attila beszélt arról is, hogy Magyarország a következő ciklusban az elmúlt öt évhez hasonló eseményekre számíthat, vagyis
az Európai Parlament és a bizottság részéről is további nyomásgyakorlást fogunk elszenvedni, egészen a Nyílt Társadalom által tollba mondott jogállamisági jelentésektől a Magyarországnak jogosan járó uniós források megvonását eredményező eljárásokon át a súlyos pénzügyi szankciókkal sújtó kötelezettségszegési eljárásokig.
Emlékeztetett, hogy Ursula von der Leyen januárban az Európai Parlament plenáris ülésén nyíltan kimondta, hogy mi a valódi problémája hazánkkal: a kormány békepárti, migráció- és genderpropaganda-ellenes politikája. Ezekből azonban a magyar kormány nem fog engedni, hiszen a magyar emberek érdekeit képviseli.
Azzal kapcsolatban, hogy még az elmúlt napokban is derültek ki botrányos dolgok az EB-elnökről, felmerül a kérdés, hogy Von der Leyen ki tudja-e tölteni ciklusát. Ennek kapcsán Kovács Attila elmondta, hogy már eddig is számos kockázatos helyzetet úszott meg a régi-új elnök, elég, ha a Pfizer-vakcinák körüli botrányra vagy a Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő villájában eltöltött krétai nyaralására gondolunk.
Az előző ciklus botrányai alapján azt mondhatjuk, hogy a büntetlenség kultúrája uralkodik Brüsszelben – ezt jól példázza a korrupciós botrányban érintett Eva Kaili és társainak ügye, vagy a Budapesten súlyos fizikai erőszakot elkövető antifa nő, Ilaria Salis esete is −, ezért Ursula von der Leyen leváltását nem látom reális lehetőségnek
– jelentette ki az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottságnak az Európai Néppárt által jelölt eddigi elnöke ünnepel az újraválasztása után az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2024. július 18-án (Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek)
