Nem tudta megismételni az európai parlamenti és az előre hozott nemzetgyűlési választás első fordulójának remek eredményét a Nemzeti Tömörülés. Az ígéretes felmérések dacára Marine Le Pen pártja nemhogy abszolút többséget nem szerzett, de Emmanuel Macron alakulata, valamint egy új baloldali szövetség mögött csak a harmadik legnagyobb erő lett (lásd grafikánkat). Mi okozta a fordulatot?
– Emmanuel Macron kampányában „kibiztosított egy gránátot”: a szélsőségesek hatalomra kerülésével, kormányozhatatlansággal, sőt egyenesen polgárháborúval riogatott – magyarázta lapunk megkeresésére az eredményeket Csepeli Réka. A Franciaország-szakértő hozzátette, a francia elnök taktikája mellett legalább ilyen fontos volt, hogy hirtelen összeállt egy baloldali szövetség, melynek köszönhetően több száz körzetben léptek vissza egymás javára. Emlékeztetett, hogy a legtöbb szavazatot még így is a Nemzeti Tömörülés kapta, ám a sajátos francia választási rendszer miatt – melynek reformjával Emmanuel Macron adós maradt – ez a mandátumok számában nem tükröződik.
Ha kormányra még nem is kerültek, a szélsőjobboldaliként számontartott párt így sem lehet csalódott. A szakértő rámutatott, történelmi fordulat történt Franciaországban, a mérsékelt erők váltógazdaságának már biztosan vége. A szélsőjobboldalra választásról választásra többen szavaznak, mára minden társadalmi csoportban és korosztályban ez a legnépszerűbb párt.
A kérdés csak az, hogy meddig, és milyen módszerekkel lehet megakadályozni a Nemzeti Tömörülés hatalomra kerülését
– magyarázta.
Még most sem dőlt el semmi, mivel senki nem kapott abszolút többséget, koalíciós kényszerben van minden politikai erő. Hiába ajánlotta fel lemondását, átmeneti megoldásként – már csak a közelgő Olimpia miatt is – marad Gabriel Attal kormányfő. Hogy Franciaország ne váljon kormányozhatatlanná, Csepeli Réka alapvetően öt lehetséges forgatókönyvet vázolt:
- Német típusú széles koalíciót. Viszont ez nehezen elképzelhető, mert ez távol áll a francia hagyományoktól, és egyetlen alakulat sem szeretne szövetségre lépni Emmanuel Macronékkal, akiktől elfordultak a választók.
- Kisebbségi kormányt akár az Új Népfront, akár Emmanuel Macronék soraiból. Viszont ez állandó bizalmatlansági indítványoknak lenne kitéve.
- Olasz mintájú szakértői kormányt. Csakhogy ha nem is példátlan, de ez is szokatlan a franciáknál, ráadásul legfeljebb átmenetileg működhetne.
- Új választásokat. Viszont erre leghamarabb 2025 júliusában kerülhet sor, mert a francia alkotmány kizárja, hogy a következő egy évben ismét feloszlassák a nemzetgyűlést.
- Emmanuel Macron lemondhat. Erre szinte semmi esély nincsen, már csak azért sem, mert pártja az előzetes felmérésekhez képest jó eredményt ért el.
A francia elnök távozása már csak azért is valószínűtlen, mert a következő, 2027-es voksoláson a két ciklusát kitöltő Emmanuel Macron már biztosan nem indulhat. A pártok nyilvánvalóan már ezt is szem előtt tartják.
Csepeli Réka rámutatott, hogy a szélsőjobboldal folyamatos előretörése itt is egyértelmű: már 2002-ben az akkori Nemzeti Frontot vezető Jean-Marie Le Pen volt Jacques Chirac ellenfele, legutóbb pedig 2017-ben és 2022-ben is Marine Le Pen jutott a második fordulóba. A Nemzeti Tömörülés célja tehát borítékolható, kérdés, hogy ki áll majd vele szemben. A szakértő szerint a most ad hoc összeálló szélsőbaloldali tömörülés is közös jelölttel készülhet, de személye még bizonytalan. Emlékeztetett, azt máris siettek leszögezni, biztosan nem Jean-Luc Mélenchon lesz a zászlóvivőjük, aki antiszemita, sőt a Hamászt támogató kijelentései miatt sokak számára vállalhatatlan.
