Kormányváltást várnak a britek + videó

Két dolog vehető biztosra a brit választáson: a kormányváltás és a változatlan Ukrajna-támogatás.

Fotó: Andy Rain

Rishi Sunak konzervatív párti miniszterelnök május 22-én jelentette be, hogy július 4-re tűzte ki a választások időpontját. A döntés meglepetést keltett még a 2010 óta kormányzó Konzervatív Párton belül is, mivel az általános várakozás az volt, hogy a választásokat ősszel tartják. Az előrejelzések többsége októberi vagy novemberi időpontot valószínűsített.

A választóhelyiségek brit idő szerint 7 órától 22 óráig – közép-európai idő szerint 8 órától 23 óráig – tartanak nyitva. A brit statisztikai hivatal (ONS) nyilvántartása szerint a választási jegyzékben hozzávetőleg 49 millió szavazásra jogosult brit állampolgár szerepel.

A 2019-ben tartott előző parlamenti választáson 67,3 százalékos volt a részvételi arány, és a választást az akkor Boris Johnson vezette konzervatívok nyerték. A Konzervatív Pártra ugyanakkor most csúfos vereség vár, a legutolsó felmérések szerint a jelenlegi kormánypárt mindössze 21 százalékon állt a voksolást megelőzően, míg a favoritnak számító Munkáspárt 44 százalékon – emlékeztet az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior kutatója, Horváth Sebestyén.

A brit választási rendszerben a parlamenti képviselőkről nem pártlistákkal vagy a magyarhoz hasonló vegyes választási rendszerrel, hanem pusztán választókörzetenként döntenek a szavazók. Emiatt az előzetes mandátumbecslések alapján a Munkáspárt közel kétharmados többségre számíthat a 650 fős alsóházban, így bőven megugorva a 326 fős önálló kormányalakítási küszöböt. 

Előbbiek árnyékában a július 4-i választáson biztosra vehető a Munkáspárt kormányra kerülése, így megismétlődik az 1992-es helyzet, amikor szintén gazdasági okok miatt került ki a Konzervatív Párt a hatalomból. Ekkor a Soros György által végrehajtott fontshortolás következtében esett ki az Egyesült Királyság az európai árfolyammechanizmusból, majd a következő, 1997-es választáson a munkáspárti Tony Blair söpörte le a jobboldaliakat a politikai küzdőtérről.

Az új miniszterelnök-jelölt

A YouGov felmérése alapján a legnagyobb, jelenleg még ellenzéki formáció miniszterelnök-jelöltje, Keir Starmer népszerűsége ugyan pártjánál rosszabb, azonban 34 százalékos támogatottságával még így is a második legnépszerűbb brit pártpolitikus. A jelenlegi kormányfő támogatottsága 25 százalékos. A Konzervatív Párt szavazóit a jobboldali, bevándorlásellenes és az EU-tól való függetlenedéssel ismertté vált Nigel Farage által vezetett Reform UK párt szívja el, amely 12 százalékos támogatottságával a harmadik legnagyobb politikai erő. A párt elnöke 38 százalékos országos népszerűségével a legkedveltebb brit pártpolitikus. 

Jelentősebb társadalmi támogatottsággal bíró párt még a Liberális Demokraták, akik jelenleg 10 százalékon állnak. Az utóbbi két párt bár országosan jelentős, a választókörzetekre épülő választási rendszerben nem valószínű, hogy támogatottságát arányosan reprezentáló mandátumszámot fog elérni.

A Reform UK által elszívott jobboldali szavazók visszacsábítására Rishi Sunak megválasztása esetén az 1960-as években megszüntetett hadkötelezettség visszaállítását ígéri. Javaslata szerint azonban a katonai vagy polgári szolgálat önkéntes lenne, mivel megtagadása semmilyen szankciót nem vonna maga után. A programban részt vevők egyéves katonai szolgálatot teljesítenének, vagy az egészségügyi rendszerben, illetve tűzoltóságon végeznének munkát, felkészítve ezzel őket a háborús helyzetre. A 2,5 milliárd font összértékű intézkedés a megváltozott európai biztonsági helyzet és a rekordalacsony katonaszám miatt kifejezetten aktuális. Míg 2012-ben 110 ezer fő szolgált a brit honvédségnél, tavaly már csak 85 ezer fő.

A Konzervatív Párt esélytelen az újbóli kormányalakításra, több politikusuk már csak az angol válogatott jó szereplésben bízhat a labdarúgó-Európa-Bajnokságon, hogy a „feelgood faktor” révén javulni fog a támogatottságuk. Mentve a menthetőt a normandiai partraszállásról megemlékező rendezvényről Rishi Sunak korábban távozott egy kampányinterjú miatt, így azonban Keir Starmer tudott találkozni jövendőbeli nemzetvezető kollégáival – írja elemzésében az Oeconomus. 

A választás az Egyesült Királyság orosz–ukrán háborút illető politikájában sem hozhat fordulatot. A jelenlegi árnyék-külügyminiszter és árnyék-honvédelmiminiszter, David Lammy és John Healey múlt hónapban Kijevbe utazott, hogy biztosítsa Volodimir Zelenszkij elnököt arról, hogy megválasztásuk esetén folytatják Ukrajna támogatását. Jelen korunk másik jelentős konfliktusában, az Izrael és Hamász közötti háborúban a belföldi reakciótól félve mindkét fél óvatosan fogalmaz, azonban a konzervatívok a zsidó állammal, míg a Munkáspárt a Gázai övezetet irányító szervezettel szimpatizálnak.

Választási ígéretek

Újraválasztásuk esetére a Konzervatív Párt oktatáspolitikai reformot ígér, amely a bukási arány, munkaerőpiaci kilátások és egyéb tényezők alapján legrosszabbul teljesítő képzések felfüggesztését takarja. A nem teljesítő diákhitelek alapján számolva ezzel évi 910 millió fontot spórolnának meg. A megszüntetett képzésekre járó hallgatók más szakmát választva magasabb hozzáadott értékű munkát végezhetnének, így a magasabb fizetésükből könnyebben törleszthetnék a tartozásaikat.

A jobboldali párt emellett ismét meg akarja nyitni a felsőoktatási lehetőségeket a többi európai ország fiataljai előtt. A 2021-től magasabb tandíjakkal szembesülő EU-s hallgatók száma 2020 és 2023 között 63 százalékkal csökkent, míg a kínai, indiai és nigériai tanulók száma 103 százalékkal nőtt. Az „agyelszívás” mellett a gyakornoki programokat is erősíteni akarják, ezzel pörgetve a gazdaságot és gyakorlati oktatást nyújtva.

A Munkáspárt egy oktatáspolitikai reform keretében kiterjesztené az általános 20 százalékos forgalmi adót a magániskolák szolgáltatásaira, amely lépéssel évi 1,6 milliárd font többletbevételre számítanak. Ezt az összeget 6500 tanár felvételére és a hátrányos helyzetű diákok segítésére fordítanák. Emellett a bűnözési statisztikák mérséklése érdekében a rendvédelmi dolgozók számát 7000 fővel növelnék. Mivel a konzervatív kormányzás alatt a várólisták átlagosan 204 százalékkal hosszabbodtak, ezeket a magánegészségügy szabad kapacitásainak állami költségtérítéses becsatornázásával rövidítenék. Az egészségügyi ellátórendszert illető intézkedéseik továbbá az MRI- és CT-berendezések számának megduplázása és mentálhigiénés szakemberek toborzása. A Munkáspárt bevándorláspolitikai reform keretében felfüggesztené a szállodák menekültszállókként való használatát, amely intézkedéssel napi 8 millió fontot spórolnának a brit adófizetők.

Borítókép: A választási értesítőjét mutatja egy férfi Londonban 2024. július 4-én. Nagy-Britanniában ma tartják a parlamenti választásokat (Fotó: MTI/EPA/Andy Rain)