Migránsok ostromolják Lengyelországot, naponta több százan érkeznek + videók

Bár a statisztikai adatok azt jelzik, az idei év első felében enyhült a Belarusz felől az uniós országokra érkező migrációs nyomás, korántsem kizárt, hogy ne növekedjen év végéig jelentős mértékben. Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök ugyanis arról beszélt a napokban, nem fogja megvédeni az Európai Uniót az illegális bevándorlóktól. Nemrégiben három balti ország és Lengyelország már Brüsszel segítségét is kérte abban, támogassák egy határvédelmi rendszer kiépítését.

2024. 07. 04. 4:57
The Situation On The Polish-Belarusian Border
Határőrök a lengyelországi Bialowieta-erdőben, a belarusz határ mellett 2024. június 3-án. Fotó: Maciej Luczniewski Forrás: AFP/NurPhoto
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

 – Nem áll szándékomban arra utasítani a határőrséget, a hadsereget és a civileket, hogy védjék meg az Európai Uniót – közölte Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök a héten azzal kapcsolatban, hogy továbbra is nagy számban érkeznek Belarusz irányából illegális bevándorlók a közösség külső határára. Az államfő leszögezte, a migránsokat nem fogják megállítani – erre vonatkozó parancsot sem fog kiadni –, emellett hozzátette:

ha meghívtátok őket, fogadjátok be őket.

Felidézte, a posztszovjet ország és az Európai Unió közötti kapcsolatok azután romlottak meg igazán, amikor Brüsszel szankciókat vezetett be Minszk ellen, az Európai Tanács honlapja szerint erre először 2020 októberében került sor, emberi jogi visszaélésekre hivatkozva.

A statisztikai adatok azt jelzik, bár 2021-hez képest jelentősen alábbmaradt a migrációs nyomás az év első felében, továbbra is nagy számban érkeznek illegális bevándorlók Lengyelországba, valamint a Belarusszal határos két balti országba. Ha azonban a tendencia változatlan marad, akkor a számok elérhetik akár a tavalyi 41-42 ezret is. A közölt adatokból kiderült ugyanakkor az is, hogy Lengyelországba már jóval többen, eddigi adatok jelentések szerint háromezerrel többen érkeztek 2024 első hat hónapjában, mint tavaly összesen. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) korábban arra figyelmeztetett, az útvonal kihasználtsága már meghaladja a nyugat-mediterrán útvonalét. 

 

 

A számok egyértelműen jelzik, a migrációs nyomás továbbra is erős az Európai Unió keleti határán, nem véletlenül kérte levélben négy ország – Lengyelország, Lettország, Litvánia és Észtország – Brüsszel segítségét egy határvédelmi rendszer kiépítésében „hibrid fenyegetésre” hivatkozva – erről már a Migrációkutató Intézet írt elemzésében. A Reuters hírügynökség értesülései szerint uniós diplomaták 2,5 milliárd euróra becsülték a védelmi vonal kiépítésének költségét, ám szakértők szerint a projekt megvalósítása komoly nehézségekbe ütközik: fizikai határvonal építésére korábban is lehetett már példát látni a kontinensen, nevezetesen Magyarország és Bulgária esetében is, a bizottság viszont tartózkodott attól, hogy támogassa a kerítések felhúzását.

A nemzetközi sajtó a migránsok származási országára is felhívta a figyelmet: a Deutsche Welle német közszolgálati média szerint az illegális bevándorlók zöme továbbra is afrikai és közel-keleti országokból érkezik, ám lengyel tisztviselők arról beszéltek, a határra érkezők mintegy kilencven százalékának orosz vízuma is van, ami arra utalhat, Minszk mellett Moszkva is kiveszi a részét a migrációs nyomásban.

Többször beszámoltak továbbá arról is, a migránsok egyre agresszívabbak: Andrzej Juzwiak lengyel határőrségi szóvivő közlése szerint a bevándorlók gyakran támadnak késekkel, botokra erősített vágóeszközökkel a határőrökre, és gyakran dobálják őket kövekkel, ágakkal.

Május 28-án súlyos eset is történt, akkor egy fiatal lengyel katonát szúrtak mellkason, aki később belehalt sérüléseibe.

Szintén a migrációs helyzet súlyosságára utal, hogy múlt hónapban a lengyel kormány egy nagyjából hatvan kilométer hosszú, kétszáz méter széles ütközőzónát is kialakított a határon, amelynek célja, hogy biztosítsák a határon szolgáló tisztviselők biztonságát és korlátozzák az embercsempészek tevékenységét.

Borítókép: Határőrök a lengyelországi Bialowieta-erdőben, a belarusz határ mellett 2024. június 3-án (Fotó: AFP/NurPhoto/Maciej Luczniewski)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.