Mutatjuk, mit tehet Magyarország az ukránok zsarolása ellen

Magyarország és Szlovákia először egy konzultációs eljárás, utána pedig egy választott bíróság döntésében bízhat, ha ismét Ukrajnán keresztül akar kapni orosz kőolajat – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász.

Forrás: Infostart2024. 07. 23. 20:21
Fotó: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Magyarország és Szlovákia együtt konzultációs eljárást kezdeményezett az Európai Uniónál Ukrajnával szemben az ország váratlan és barátságtalan lépése miatt, amellyel részlegesen leállították a hazánkba irányuló kőolajszállítást – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még hétfőn Brüsszelben – írja az Infostart

A tárcavezető szerint az orosz Lukoil kőolajtranzitjának leállításáról szóló ukrán döntés súlyosan veszélyezteti Magyarország és Szlovákia energiaellátását, mert a Lukoil a magyar kőolajimport egyharmadát és a szlovák kőolajimport mintegy 45 százalékát adja jelenleg.

Ukrajna az Európai Unióval 2014-ben kötött társulási szerződését sérti meg a kőolajtranzit megszüntetésével – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert. A nemzetközi jogász kifejtette, hogy az energiakereskedelem külön tétel a szerződésben, és gyorsított eljárásra van lehetőség, ha az egyik panaszos fél kéri a sürgősségi eljárást.

Az Európai Uniónak kell jeleznie a panaszt Ukrajna felé. Ha ezt megteszi, és meg fogja tenni véleményem szerint, akkor három napon belül kell konzultáció keretében a két félnek valamilyen megoldást találnia. Erre van egy kereskedelmi bizottság, ha ez nem vezet eredményre, akkor lehet továbbléptetni az eljárást, és eseti választott bíróság létrehozására kerülhet sor

– sorolta a lehetőségeket a szakértő.

A háromfős választott bíróság összetételéről meg kell állapodnia Ukrajnának és az Európai Uniónak, ha nem sikerül, akkor a kereskedelmi bizottság egy 15 fős listáról sorsolja ki a tagokat. A megválasztott bíróknak a gyorsított eljárás szabályai szerint 45 napjuk van arra, hogy határozatot hozzanak, amely kötelezi a feleket.

További kérdés, hogy mi történik, ha Ukrajna nem hajtja végre a választott bíróság döntését. Tóth Norbert emlékeztetett, minden félnek be kell számolnia arról, hogy a bíróság határozatában foglaltakat hogyan hajtotta végre, és ezt a kereskedelmi bizottság folyamatosan ellenőrzi. Ha Ukrajna nem hajtja végre, az nyílt szerződésszegés, ennek pedig a nemzetközi jogász szerint komoly következményei lehetnek, mert az Európai Unió felfüggesztheti az Ukrajnával kötött társulási szerződés egyéb pontjait is, ami rendkívül érzékenyen érintené az országot.

Borítókép: Egyes benzinkutakon érezhető lehet az ukrán zsarolás hatása (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.