A Civey közvélemény-kutató intézet által augusztus 5. és 7. között mintegy ötezer 18 évesnél idősebb német állampolgár bevonásával készített felmérésben arra a kérdésre, hogy eszkalációhoz vezetne-e egy ilyen lépés, a megkérdezettek 50 százaléka válaszolt igennel, míg 38 százalék nem így gondolja, 12 százalék pedig bizonytalan.
A németek nem akarnak háborút az oroszokkal
A németek fele tart az Oroszországgal való konfliktus eszkalálódásától, ha Németországban nagy hatótávolságú amerikai rakétákat állomásoztatnak a Funke Mediengruppe lapcsoport újságjai számára készített felmérés szerint.

A Fehér Ház és a német kormány a júliusi NATO-csúcson jelentette be, hogy 2026-tól ismét Oroszország területét elérő fegyverrendszereket terveznek Németországban állomásoztatni. Például Tomahawk manőverező robotrepülőgépeket, SM–6 rakétákat és új hiperszonikus fegyvereket. Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár azzal érvelt, hogy a fegyverrendszereket elrettentő céllal, a háború megelőzése érdekében telepítenék.
A felmérés szerint a megkérdezettek 47 százaléka számít ilyen elrettentő hatásra Oroszországgal szemben, 45 százalék viszont nem.
A tervet bírálat érte a kormányzó Német Szociáldemokrata Párton belül is. Rolf Mützenich frakcióvezető szintén a katonai eszkaláció veszélyére figyelmeztetett.
A türingiai, szászországi és brandenburgi tartományi választások előtt a felmérés meglehetősen szkeptikusnak találta a tervvel szemben a keletnémeteket: a válaszadók mindössze 26 százaléka támogatja a telepítést, 60 százalékuk pedig ellenzi. A nyugati tartományokban jobban egyetértenek vele, 50 százalék támogatja és 36 százalék ellenzi a tervet.
Borítókép: BGM–109 Tomahawk (Forrás: Közösségi média)
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez
Ukrajnában már az euró bevezetését tervezgetik
Az ukrán Nemzeti Bank elnökhelyettese elmondta, mit gondol erről.

Váratlan fordulat Berlinben, megbicsaklott az AfD betiltására tett kísérlet
A bírák kimondták, hogy a szervezetet nem minősíthető szélsőjobboldalinak.

Sorsdöntő választás előtt Dánia, Frederiksen szerint Európa jövője is a tét
A dán miniszterelnök fegyverkezésről is szólt.

Orbán Viktor újabb közös lépéseket helyezett kilátásba, felgyorsul a szerb–magyar olajvezeték építése, Genfben egyeztetett Ukrajna
Ezek voltak a nap legfontosabb külpolitikai hírei.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez
Ukrajnában már az euró bevezetését tervezgetik
Az ukrán Nemzeti Bank elnökhelyettese elmondta, mit gondol erről.

Váratlan fordulat Berlinben, megbicsaklott az AfD betiltására tett kísérlet
A bírák kimondták, hogy a szervezetet nem minősíthető szélsőjobboldalinak.

Sorsdöntő választás előtt Dánia, Frederiksen szerint Európa jövője is a tét
A dán miniszterelnök fegyverkezésről is szólt.

Orbán Viktor újabb közös lépéseket helyezett kilátásba, felgyorsul a szerb–magyar olajvezeték építése, Genfben egyeztetett Ukrajna
Ezek voltak a nap legfontosabb külpolitikai hírei.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!