Az Északi Áramlat felrobbantása: így terjesztették baloldali szakértők és újságírók az ukrán propagandát

Már nem kérdés, hogy Európa gazdasága ellen a legnagyobb katonai (terror-) támadást Zelenszkij tudtával Ukrajna hajtotta végre. A Tűzfalcsoport megvizsgálta, hogy a hazai baloldali újságírói és szakértői szféra korábban miképp terjesztette azt, hogy az Északi Áramlat gázvezetéket az oroszok robbantották fel.

Gázszivárgás az Északi Áramlat felrobbantása után Fotó: AFP

A baloldali lapoktól kezdve egészen Rácz András Oroszország-szakértőig bezárólag egy időben mindennemű kritikai megjegyzés nélkül egyként visszhangozták a külföldi hírszerző és nyomozó szervek álláspontját a robbantásról, azt állítva, sugallva, hogy az oroszok tették azt. A Tűzfalcsoport elemzésében feltárta, hogy szakértői vélemények vagy éppen médiaértesülések miképp válnak megkérdőjelezhetetlen tényekké, amelyek aztán képesek befolyásolni a közbeszédet, illetve a valóságról alkotott percepcióinkat. Illetve arra is választ keresnek, hogy a geopolitikai-háborús szakértő az valóban szakértő vagy inkább csak egy jól tájékozott újságolvasó.

Pár nappal ezelőtt a The Wall Street Journal nyilvánosságra hozott egy jelentést, amely szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök eredetileg jóváhagyta az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásának tervét, de később leállította azt, miután a CIA figyelmeztette az akció kockázataira. A terv májusban született meg, és nagyjából háromszázezer dollárba került. Egy kis charterjachtot béreltek Rostockban, Németországban, hatfős ukrán legénységgel, akik az akciót végrehajtották. Az akcióban tapasztalt különleges műveleti tisztek és egy volt hírszerző, Roman Cservinszkij is részt vett​.

Absolutely phenomenal reporting by the Wall Street Journal. https://t.co/LhTewG2Nq4

— Jonathan Swan (@jonathanvswan) August 15, 2024

A The Wall Street Journal jelentése szerint az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásának ötlete egy informális környezetben, egy bulin merült fel. A résztvevők, feltehetően alkohol hatása alatt, kezdték el a tervet kidolgozni. Bár az ötlet kezdetben inkább viccnek tűnt, idővel komoly műveletté formálódott, ami végül az Északi Áramlat elleni szabotázsakcióhoz vezetett.

Az amerikai titkosszolgálatok közbelépése után Zelenszkij megpróbálta visszavonni a támadást, de Valerij Zaluzsnij tábornok, az ukrán fegyveres erők akkori parancsnoka nem tartotta be az utasítást, és végül a műveletet mégis végrehajtották​. Az akció során búvárok erős robbanóanyagot helyeztek el a gázvezetékeken, és időzített detonátorokkal robbantották fel azokat a mélyben​. A jelentés megerősíti, hogy a német nyomozók most Zaluzsnij szerepére fókuszálnak.

Mielőtt rátérnénk arra, hogy elemezzük Rácz András mint Oroszország-szakértő, vagy éppen a 444 és a Telex szerepét az Északi Áramlat robbantása kapcsán felmerülő pontatlan állítások (ha úgy tetszik álhírek) terjesztésében, nézzük meg, hogy miért is fontos a vezeték, illetve milyen elméletek keringtek annak felrobbantásáról – írja a Tűzfalcsoport. 

Európa gazdaságát biztosította volna a vezeték

Az Északi Áramlat gázvezetéket kulcsfontosságúnak szánták Európa energiaellátása szempontjából, különösen az Oroszország és Nyugat-Európa közötti földgázszállításban. Két különálló csővezeték alkotta, az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2.

Az Északi Áramlat közvetlenül összekötötte Oroszországot Németországgal a Balti-tenger alatt húzódó vezetékek révén. Ez segített biztosítani Európa energiaszükségletének jelentős részét, különösen a hidegebb hónapokban, amikor a földgáz iránti kereslet növekedett. Az Északi Áramlat nagy szerepet játszott az Oroszország és Nyugat-Európa közötti gazdasági kapcsolatokban. Oroszország számára fontos exportcsatorna volt, mivel földgáza jelentős része Európába irányult. Németország és más európai országok számára ez egy megbízható és olcsó energiaforrást biztosított, amely hozzájárult gazdasági növekedésükhöz. De a vezetéket aztán felrobbantották.

Milyen elméletek terjedtek el?

Az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásával kapcsolatban a nemzetközi sajtóban több lehetséges elkövető is szóba került.

Több médium, szakértő, politikai párt is megvádolta Oroszországot azzal, hogy szándékosan hajtotta végre a szabotázsakciót. A vádak mögött az a feltételezés állt, hogy Oroszország így próbálta meg destabilizálni Európa energiabiztonságát és politikai nyomást gyakorolni az EU-ra.

Például az ukrán vezetés gyorsan azzal vádolta Oroszországot, hogy a gázvezeték elleni támadást saját geopolitikai érdekei miatt hajtotta végre, célként Európa energiabiztonságának megingatását és az EU-nak az Ukrajna elleni háborúval kapcsolatos álláspontjának gyengítését.

Az USA politikai és hírszerzési tisztviselői közül néhányan szintén Oroszországot látták felelősnek a robbantásért. Az amerikai politikai diskurzusban sokan úgy vélték, hogy Oroszország stratégiájának része lehetett az energiaellátás megszakítása Európában, hogy így okozzon káoszt és növelje az EU politikai és gazdasági nyomását.

Szinte az első perctől fogva (ezt később látni is fogjuk) ez a két narratíva vált uralkodóvá az itthoni közbeszédben is. Ezt erősítették a baloldali lapok és a baloldali lapokban megszólaló szakértők is.

Szakértők és újságírók, akik valójában nyugati politikai narratívákat terjesztenek csak

A fenti elméleteket itthon kritika nélkül a teljes baloldali média és szakértői hálózat próbálta terjeszteni. Többek között Rácz András is, aki a nyugati narratívával szemben nagyon óvatos kritikai szemlélettel állt a kérdéshez.

Ő egy 24.hu-nak adott interjúban majdhogynem teljes bizonyossággal azt fejtegette, hogy bár számos elmélet létezik, a legvalószínűbb forgatókönyv szerinte az orosz szabotázs lehetősége, amely jól illeszkedik Moszkva korábbi geopolitikai taktikájába​.

Így fogalmazott: „Oroszországnak nagyon is érdeke volt: felhajtotta a gázárakat, növelte Európa ellátási bizonytalanságát, fokozta Európa megosztottságát…”

Rácz egy másik interjúban is kitartott amellett, hogy az Egyesült Államoknak nem volt érdeke a robbantás, míg Oroszország számára számos előny származott belőle.

De a Mandinernek adott interjúban Rácz már továbbment és azt is tudni vélte – vagy szakértőhöz nem méltó módon sejtette –,  hogy az oroszok pontosan hogyan is követték el a robbantást. Ezt mondta: „Én azt gondolom, hogy ezt az akciót az orosz haditengerészetnek egy különleges egysége követte el, egészen pontosan kis méretű tengeralattjáróval. Tudjuk, hogy van ilyen képességük, tudjuk, hogy ilyen szcenariókat gyakoroltak, és tudjuk, hogy a közelben volt olyan hajó, amely képes ilyen tengeralattjárót hordozni.”

Az, hogy az orosz haditengerészet egyik hajója a közelben állomásozott, a 444.hu-n is visszatérő bizonyító erőnek szánt motívum volt.

Ők május 3-án azt írták, hogy „nem sokkal a robbanás előtt orosz hadihajók jártak az Északi Áramlat vezeték környékén.”

Tehát Rácz és a 444 is azt próbálták sejtetni, hogy szinte biztos az oroszok robbantottak. Ez a narratíva annyira erős volt a baloldali közbeszédben, hogy a 444 erről több cikket is írt. Alább kettő is látható ezek közül, amelyek ugyanazt a narratívát hivatottak erősíteni.

 

 

A sorból nem maradt ki a Telex.hu sem. Ők is többször írtak arról – hivatkozva külföldi lapokra –, hogy az Északi Áramlat felrobbantásáért az oroszok a felelősek. Érdekes módon ők is ugyanezt az „orosz hadihajós” történetet narrálták, mint a 444. Ugyanarra a „külföldi dokumentumfilmre” hivatkozva.

 

 

Cikkeikben részletesen tárgyalták, hogy orosz hadihajókat figyeltek meg a robbanások helyszínének közelében. A cikkekben rámutatnak, hogy az orosz haditengerészet hajói szokatlan műveleteket hajtottak végre, többek között „szellemhajóként” működtek, vagyis kikapcsolták az adóvevőiket, miközben rádiójeleket küldtek Kalinyingrád felé.

Habár mind a két portál csupán hírként, és nem véleményként számolt be a vezeték felrobbantásáról, mégis nagyon érdekes megfigyelni azt, hogy miképp lehet a magyar közvéleményt befolyásolni úgy, hogy minden kritikai megjegyzés nélkül átvesznek külföldi híreket, tudósításokat.

De az is érdekes, hogy mit tesz akkor a 444.hu, ha valaki kibeszél a kánonból, és olyan narratívát pedzeget, amely nincs összhangban a globalista állásponttal? Sokkal kritikusabb. A 444 például nagyon kritikus volt akkor, amikor egyes nyugati újságírók arról kezdtek el beszélni, hogy az Északi Áramlatot lehet, hogy mégsem az oroszok robbantották fel. Amikor Seymour Hersh amerikai újságíró megírta, hogy Amerika robbantotta fel az Északi Áramlatot, akkor a 444 egyből azzal a felütéssel indította a cikkét, hogy: „Az óriási jelentőségű állítást mindössze egyetlen névtelen forrás elmondása támasztja alá. Hersh újságírás-történelmi figura, akinek az elmúlt években egyre meredekebb állításai voltak.”

A szakértő, aki azóta sem korrigálta magát

Míg a 444 és a Telex is beszámolt az újabb fejleményekről, mely szerint mégis az ukránok követhették el a robbantást, addig Rácz András közelmúltbeli megszólalásaiban semmi önkorrekcióra utaló jelet nem találtunk. Többek között augusztus 16-án is adott egy hosszú interjút a Magyar Hangnak, amelyben egy szót sem ejtett az Északi Áramlat felrobbantásáról, pedig korábban azt mondta, hogy ez súlyos következménnyel jár Európa számára.

Az alábbi eset is jól bizonyítja, hogy azok a „szakértők”, akik a napi történéseket elemzik és értelmezik, valójában nincsenek egy átlagos újságolvasónál mélyebb tudás birtokában, hiszen ők is csak a külföldi cikkekből, tudósításokból tájékozódnak. A probléma azzal van, hogy a közvéleményt nagyon könnyű megtéveszteni akkor, ha egy-egy szakértő a szakértő imázsa mögül fogalmaz meg olyan állításokat, amelyeknek a hitelessége egyáltalán nem ellenőrizhető. Magyarul ő legitimálja azokat a sokszor híreknek beállított dezinformációkat, amelyek elterjesztése sok esetben valamelyik külföldi titkosszolgálat, NGO vagy kormány érdeke.

 Borítókép: Gázszivárgás az Északi Áramlat felrobbantása után (Fotó: AFP)