Az utóbbi hetekben egyre több nyílt vagy burkolt utalás érkezett, hogy Zelenszkij kössön békét Putyinnal. Az egész folyamatot a magyar miniszterelnök békemissziója indíthatta be, Orbán Viktor kijevi, majd később moszkvai és washingtoni útjai – mintegy közvélemény-kutatásként is – arra mutattak rá, hogy az európai emberek jelentős része a béke pártján áll.
Orbán Viktor történelmi sikere, hogy ő a háborús opció mellé letette az asztalra a béke lehetőségét is
– mondta el lapunknak Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója.
– A Nyugat talán Trump kezéből akarja kiütni a békeopciót – folytatta a szakértő. – A békekötés reménye a Nyugat részéről annak is szólhat, hogy eddig csak Trump volt azaki a békéről beszélt, de innentől ez már nem csak Donald Trump megkülönböztető jele, ezért az elnökválasztásig valószínűleg sokkal több ilyen kijelentést fogunk hallani – tette hozzá.
– A békefolyamat azonban csak akkor működik, ha az ukránok meg tudnák tartani az Oroszországban elfoglalt területeket. A nyugati békeretorika azt a célt szolgálja, hogy az oroszokat rávegyék egy esetleges területcserére, ez azonban valószínűleg nem fog menni, mert a bizonyítási kényszer az ukrán oldalon van – mondta a szakértő. Hozzátette, hogy Putyinnak arcvesztés lenne, ha Moszkva megszerzett területeket adna fel.
– A háborús és szankciós fáradtságba belefásult nyugati társadalmaknak is reménysugár lehet a béke, ezért is hangsúlyozhatják annak fontosságát a politikusok, üzenve a szavazóknak – Németországban például ősszel tartományi választások lesznek –, de én ezt inkább egy taktikai lépésnek tartom a Nyugat részéről – hangsúlyozta.
Van-e célja a kurszki betörésnek?
Az ukrán csapatok kurszki betörése a teljes elemzői és szakértői gárdát meglepte, ugyanis nem olyan irányba indultak, amelynek katonai értelemben valami célja lehetett volna, mondta Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő.
Ez egy politikai cél lehetett csupán, szakmai magyarázata nincs. Az tűnik jelenleg a legvalószínűbbnek, hogy így lehet egy olyan narratívát generálni a nyugati médiában, hogy az ukránok hibája miatt bekövetkezhet a katonai összeomlás. Ez elterelheti a figyelmet a hiányos nyugati támogatásról, és a felelősséget egyértelműen Ukrajnára lehet áttolni, egy bekövetkezett vereség esetén
– hangsúlyozta a szakértő.
Az ukrán fegyveres erők (AFU) főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij tervezte és rendelte el a támadást az oroszországi Kurszki terület ellen, mintegy utolsó kísérletként, hogy elkerülje az elbocsátását – találgatott a The Economist. Somkuti Bálint szerint ezek feltevések, „de egy vezérkari főnök nem légüres térben mozog, így a politikai vezetésnek is tudnia kellett természetesen erről, és a nyugati felderítés is értesülhetett erről korábban”. Mint mondta,
azt gondolni, hogy a döntésben Zelenszkij nem vett részt, súlyos tévedés. A nyugati tanácsadók jelenléte pedig szükséges volt a támadáshoz.
Kijev időszakos kurszki katonai sikereire válaszul a volt orosz elnök, Dmitrij Medvegyev sejtelmesen válaszolt:
Miután a neonácik terrorcselekményt követtek el a kurszki régióban, minden a feje tetejére állt. Megszűnt az illetéktelen közvetítők üres fecsegése a szép világról. Most már mindenki mindent ért, még ha nem is mondja ki hangosan. Rájöttek, hogy NEM lesz több tárgyalás, amíg az ellenséget teljesen le nem győzzük!
– tette hozzá. Medvegyev szerint az Egyesült Államok keze is benne volt a kurszki akcióban.
Árulkodó jelek
A háború kezdetekor 17 millió ukrán – a háború előtti lakosság több mint egyharmada – menekült el otthonából. A régió országai több millió menekültet fogadtak be az oroszok 2022. februári inváziója óta – írja a Bloomberg. A kormányok különleges státuszt biztosítottak számukra és pénzügyi támogatást nyújtottak, Lengyelország a múlt hónapban 2025 szeptemberéig meghosszabbította a menekülteknek a munkaerőpiachoz és a szociális ellátásokhoz való hozzáférést biztosító jogszabályokat.
„A gazdaságunknak szüksége van a munkavállalókra” – mondta Maciej Duszczyk belügyminiszter-helyettes.
Csehországban az ukrán menekültek az első negyedévben majdnem kétszer annyi adót fizettek, mint amennyit szociális juttatásként kaptak – derült ki a munkaügyi minisztérium adataiból.
Sok cseh vállalat függ az ukrán menekültek munkájától
– mondta Tomas Prouza, a cseh kiskereskedelem és vendéglátóipar fő lobbicsoportjának vezetője. Vélhetően ezen országok nem fogják hazaküldeni a náluk dolgozók ukránokat.
Németország közben azt tervezheti, hogy csökkenti Kijev támogatását, ami Moszkvában azt jelenti, hogy Putyinnak csak meg kell várnia, hogy Ukrajna kifogyjon a fegyverekből és a lőszerből.
A Telegraph brit lap a minap azon kesergett, hogy Scholz folytatja a régi, Putyin megbékítésére irányuló politikát, amely még Gerhard Schröder alatt kezdődött, és ahelyett, hogy összefogná a nyugati szövetséget, visszatérne az Oroszországgal való üzleteléshez.
Németország pótolhatatlan Európában, mutatott rá a The Telegraph. Franciaországnak nincs kormánya, és mind a szélsőbal-, mind a szélsőjobboldal oroszbarát. A brit miniszterelnököt pedig úgy tűnik, jobban érdekli Gáza, és talán még a német példát is követi a katonai támogatás csendes visszavonásában.
Zelenszkij egyedül maradhat, Németország gyakorlatilag azt sugallja neki, hogy Putyin feltételei szerint kössön békét, ami katasztrofális lenne Ukrajna, Európa és az egész Nyugat számára a brit lap szerint.
Megérkezett az újabb fedősztori is az Északi Áramlat robbantásának ügyében. Az amerikai adminisztrációtól aligha függetleníthető The Wall Street Journal szerint az akcióért egy maroknyi ukrán katona és civil felelős, amely történet több sebből is vérzik. Egyrészt a robbantás után a biztonságpolitikai szakértők amellett érveltek, hogy egy ilyen akcióhoz olyan technológiai felkészültség kell, amilyen csak a nagyhatalmaknak van.
Ráadásul ha az egész sztori ennyire egyszerű, miért zárta le eredmények nélkül a nyomozást Svédország és Dánia, és miért nincs valódi eredménye a német vizsgálatoknak? Nehéz elhinni, hogy az amerikai vezetés mindent megtett az eset megakadályozása érdekében azok után, hogy az elnök, Joe Biden korábban nyilvánosan elmondta, hogy a vezetéknek véget kell vetni – mondta lapunknak Hortay Olivér.
A Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője szerint e fedősztori mögött meghúzódó motivációra sokkal valószínűbb magyarázat, hogy az amerikai adminisztráció szerint Zelenszkij kezd elkanászodni, és üzenni kívántak neki, hogy könnyedén ráhúzhatják a vizes lepedőt.
Korábban írtunk arról, hogy az ígéretek ellenére késik a lőszerszállítás Ukrajna részére. Az európai fegyveripar nincs felkészülve arra, hogy kielégítse Ukrajna tüzérségi lőszerigényét. Egy norvég vezető védelmi vállalat azt állította, hogy az európai hadiipari ágazatnak a jelenlegi termelési ütem mellett több mint egy évtizedre lenne szüksége ahhoz, hogy kielégítse Kijev tüzérségi lövedékek iránti igényét.
Az AP hírügynökség nyár közepén írt arról, hogy ugyan az ukrán tűzerő javult, mióta az amerikai törvényhozók tavasszal jóváhagyták a szükséges katonai segélycsomagot, de ez nem elég ahhoz, hogy megállítsák az orosz offenzívát Kelet-Ukrajnában.
Nyugaton és Ukrajnában is arra játszhatnak, hogy a kurszki támadás után erősödnek az ukrán pozíciók egy tárgyalási folyamatban. Ugyanakkor Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök egyetért abban Putyinnal, hogy ilyen helyzetben nem fognak velük tárgyalni – erről az orosz állami televízió Vesztyi műsorában beszélt az államfő.
Mindezek a történések pedig akár arra mutathatnak, hogy Zelenszkij számára hamarosan nem marad más járható út, csak a békekötés.
