Így szakította ketté Európát a migrációs nyomás

Az Egyesült Királyság továbbra is ösztönzi a tömeges bevándorlást, az új baloldali kormány pedig lépten-nyomon eltiporja a polgárok tiltakozásait. Eközben Kelet-Európában gyakorlatilag nincs bevándorlás. A migráció kezelése és annak kérdésköre súlyosan megosztja a Keletet és a Nyugatot. Nyugaton a bevándorlók integrálása helyett a helyiek elnyomására összpontosítanak.

2024. 08. 20. 5:57
Mélyen megosztotta Európa népeit a tömeges migráció
Mélyen megosztotta Európa népeit a tömeges migráció Fotó: Anadolu via AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nagy-Britannia új, baloldali miniszterelnöke, Keir Starmer azt fontolgatja, hogy úgynevezett vészhelyzeti fogolytáborokat létesít a távoli Falkland-szigeteken, Argentína partjainál. A brit börtönökben helyet kívánnak teremteni azoknak a tüntetőknek, akiket azért tartóztattak le, mert részt vettek a három kislány meggyilkolása után kirobbant utcai bevándorlásellenes tüntetéshullámban. Köztudott, hogy már egy kormányt bíráló Facebook-bejegyzés is börtönbüntetést vonhat maga után.

A balliberális média készséggel besegít a migránspárti kormánynak. A The Economist lap például nemrég azt követelte, hogy büntessék meg a tüntetőket – azt már a lap munkatársai is kihagyták a történetből, hogy az utcai zavargásokat a migránsok ellentüntetése robbantotta ki, akik fegyverekkel támadtak rá a britekre. 

Elszegényedés és színlelt gazdasági növekedés

Minél nyugatabbra megyünk, annál nagyobb a bevándorlás mértéke, erre már a Tichys Einblick német portál hívta fel a figyelmet.

Az Egyesült Királyság nettó bevándorlása például több mint egymillió fő évente, ami még Németországénál is magasabb. Miközben a Brexit után a szakképzett európaiak számára nehezebbé vált a maradás, jelentősen megnőtt a jelentősen kevésbé képzett bevándorlók beáramlása Afrikából és Ázsia egyes részeiről. 

Douglas Murray szakértő egy nemrég megjelent cikkében rámutatott a társadalmi következményekre. A brit zavargások, felkelések gyújtópontjai mind olyan városok voltak, ahol a munkanélküliség meghaladta a 25 százalékot, és nagyon magas a szegénységi ráta. Az eredmény egyre hosszabb várólisták a közismerten túlterhelt állami egészségügyi ellátórendszerre, a növekvő bérleti díjak és egyéb költségek. Eközben a londoni kormány migránsok tömegeit telepíti ezekre a szegény területekre, gondoskodik az egészségügyi ellátásukról és a lakhatásukról, mindezt persze az adófizetők pénzén. Ennek fényében nem is csoda, hogy a briteknek elegük van ebből a rendszerből – jegyezte meg Murray. A franciaországi helyzet aligha különbözik ettől.

Van valami vicces abban, hogy Starmer brit miniszterelnök kijelentette, hogy nem akar olyan helyzetet látni az országában, mint ami Franciaországra jellemző, ahol a no-go zónák tovább bővülnek, ahová a rendőrség és a fehér franciák már nem jutnak be, és nem kockáztatják az életüket. A brit baloldal a politikájával éppen ezeket éri el

– írja Murray. A bevándorlás Nagy-Britanniába és Franciaországba, de Belgiumba, Dániába és Hollandiába is az egykori gyarmatbirodalmak terhe. Spanyolországban és Portugáliában hasonló jelenségek tapasztalhatók, a Kanári-szigetek pedig új kaput jelentenek.

Kelet-Európa más úton jár, Ausztriában változás jöhet

Ezzel szöges ellentétes a kelet-európai helyzet. Csehország, Szlovákia és Magyarország ellenőrzi határait, még az Brüsszelhez odasimuló Tusk-kormány által vezetett Lengyelország is alig változtatott az előző kormány migrációellenes politikáján. Bulgária és Románia is hasonlóan jár el. Olaszországban pedig Giorgia Meloni hatalomra kerülése óta a felére csökkent a hajóval érkező migránsok száma. 

A magyar határon nem járnak sikerrel az Európai Unióba igyekvő migránsok
A magyar határon nem járnak sikerrel az Európai Unióba igyekvő migránsok (Fotó: AFP)

Az is igaz ugyanakkor, hogy Európa-szerte változik a migrációhoz való hozzáállás: Hollandia, Svédország és Dánia megpróbálja korlátozni a bevándorlást. Németországban és Ausztriában eközben éppen a migráció a belpolitikai konfliktusok fő oka. Míg Olaf Scholz szociáldemokrata német kancellár az év elején még a bevándorlás korlátozása és egyidejűleg a bevándorlók kitoloncolása mellett foglalt állást, mostanra a zöld–liberális koalíciós partnereivel egy véleményen van, és támogatja a migrációt. Annalena Baerbock külügyminiszter egyfajta határok nélküli bevándorlás mellett kardoskodik. Ausztriában szintén a jobboldal a bevándorlás ellen érvel, míg a kormánypártok nem tesznek érdemben a tömeges illegális migráció ellen. A közelgő parlamenti választáson azonban az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) kormányra kerülhet, így a jobboldali fordulatnak köszönhetően változhat az osztrák migrációs politika.

Kettészakadt Európa

A szakértők szerint a kontraszt szembetűnő Európában, ahogy az is, hogy az újonnan létrejött társadalom konfliktusai mennyire belemarták magukat a tudatba Nyugat-Európában, ahol az integráció kudarca után a helyiek elnyomására helyezik a hangsúlyt – ahelyett, hogy elzárkóznának a multikulturális elvektől, mint keleten.

A migrációs krízis egyértelműen kettészakította Európát, ami a biztonsági helyzeten is meglátszik. Míg a nyugati országokban folyamatosak a késes támadások, a gyilkosságok, rablások, betörések, amelyeket rendszerint illegális migránsok követnek el, addig a kelet-európai országokból nem érkeznek olyan hírek, amelyek szerint migránsok követnének el bűncselekményeket. Ezekben az országból biztonságban érzik magukat az emberek 

– vélekedik Roland Tichy, a Tichys Einblick portál főszerkesztője.

Borítókép: Mélyen megosztotta Európa népeit a tömeges migráció (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.