Oroszország több mint 900 napja folytat agressziós háborút Ukrajna ellen, és azóta számos támadást hajtott végre a Kurszki térségből a határon túlról Ukrajna ellen. Az orosz katonák, tankok és bázisok a nemzetközi jog szerint legitim célpontok
– mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Welt am Sonntagnak.
Ukrajnának joga van megvédeni magát, folytatta. Stoltenberg szerint a „nemzetközi jog nem ér véget a határon”. Zelenszkij ukrán elnök világossá tette, hogy a kurszki hadművelet célja egy ütközőzóna létrehozása volt, hogy megakadályozza Oroszországot abban, hogy további támadásokat indítson a határon túlról.
Természetesen a kurszki offenzíva, mint minden más katonai művelet, kockázatokkal jár. „De Ukrajnán múlik, hogyan védekezik” – mondta Stoltenberg.
A Kreml vádjaira, miszerint a Nyugat előzetesen értesült az orosz terület elleni támadásról, a NATO vezetője hangsúlyozta:
Ukrajna nem hangolta össze előzetesen a NATO-val a kurszki offenzíva tervezését. Ebben a tekintetben az atlanti szövetség nem játszott szerepet.
Az ukrán erők idén augusztus elején nyomultak be az ukrán határ közelében fekvő Kurszk orosz közigazgatási területére. Olekszandr Szirszkij főparancsnok szerint az ukrán hadsereg augusztus 27-ig mintegy 1300 négyzetkilométernyi orosz területet foglalt el. A jelek szerint nyugati fegyvereket is bevetettek, például a Németországból származó Marder gyalogsági harcjárműveket, az Egyesült Királyságból származó Challenger harckocsikat és az Egyesült Államokból származó, akár 480 kilométeres hatótávolságú, teherautóra szerelhető HIMARS rakétarendszert.
A héten már ülésezett nagyköveti szinten a NATO–Ukrajna Tanács, melyen a szövetségesek határozottan elítélték Oroszország „válogatás nélküli támadásait” egyben megerősítették, hogy készek megerősíteni Ukrajna védelmét – mondta Stoltenberg.
Üdvözlöm Németország egyértelmű elkötelezettségét, hogy továbbra is Európa legnagyobb, és a világ második legnagyobb katonai támogatója marad Ukrajna számára.
Erősítette meg Stoltenberg, aki Ukrajna győzelme érdekében még több támogatásra biztatta a szövetségeseket. Jens Stoltenberg tíz év után, október elején távozik hivatalából, utódja a korábbi holland miniszterelnök, a liberális Mark Rutte lesz.
Korábban a német kormánykoalíción belül kétségek merültek fel Kijev támogatása kapcsán, Olaf Scholz kancellár azonban egyértelműen visszautasította ezeket a találgatásokat, és töretlen segítséget ígért.
„Addig támogatjuk Ukrajnát, amíg szükséges, mi leszünk Ukrajna legnagyobb nemzeti támogatója Európában”.
Annalena Baerbock német külügyminiszter az uniós külügyminiszterek tanácskozásán megerősítette, hogy Berlin az év végéig további négy Iris–T légvédelmi rendszert és Gepard légvédelmi harckocsikat fog szállítani Ukrajnának.
A NATO egy új fegyvertől tart
Az interjúban Stoltenberg a műholdak fontosságát emelte ki az ukrajnai háború kapcsán.
„A világűr egyre inkább vitatott, mert létfontosságú a globális gazdaságok és a globális biztonság szempontjából” – mondta a főtitkár.
Oroszország és Kína nagy összegeket fektet be az úgynevezett műholdellenes fegyverekbe, amelyek célja a pályán lévő műholdak megsemmisítése. A NATO ezért felgyorsítja a világűr integrálását védelmi terveibe, gyakorlataiba és műveleteibe. Néhány tagállam saját űrparancsnokságot hozott létre, és a szövetségesek között mostanában gyakrabban cserélnek űradatokat.
Stoltenberg egy új, az űrben felrobbantható nukleáris antiszatellit fegyverre is figyelmeztetett. Ezek a fegyverek képesek alacsony Föld körüli pályán – azaz 200–2000 kilométeres magasságban – lévő műholdak százait hatástalanítani egy robbanással. Az amerikai kormány már februárban megerősítette, hogy Moszkva ilyen fegyver kifejlesztésén dolgozik.
Stoltenberg kiemelte: „Aggodalomra adnak okot azok a hírek, amelyek szerint Oroszország nukleáris antiszatellit fegyveren dolgozik. Egy ilyen fegyver bevetése aljas, veszélyes és felelőtlen dolog lenne”.
Orosz–ukrán háború 
