Miután több ezer ukrán katona augusztus 6-án a kora reggeli órákban tankokkal tört át az orosz határon, Ukrajna jelenleg már 74 települést tart ellenőrzése alatt az oroszországi Kurszki területen – jelentette be kedden Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka.
Egy ukrán katonai tisztviselő szerint pedig Oroszország visszavonta erőinek egy részét Ukrajna területéről. Az értesülést nemrég a Wall Street Journalnek több amerikai tisztviselő is megerősítette.
A lap azonban arról is írt, hogy az ukrán vezetés számára komoly dilemma lehet, hogy a további térnyerésre való törekvés megéri-e, hogy több csapatot és katonai felszerelést fordítson erre, melyre nagy szükség van Ukrajna keleti frontján, ahol a kijevi erők az orosz előrenyomulás megfékezésével küzdenek.
Az átcsoportosított erők fő feladata a védelem megerősítése lehet Kurszkban, azt azonban egyelőre még a szakértők is csak találgatják, hogy mik lehetnek a támadás katonai-politikai céljai. Egy amerikai tisztviselő kedden késő este azt mondta, az ukrán kurszki behatolás célja az, hogy Oroszországot arra kényszerítse, hogy csapatokat vonjon ki Ukrajnából, annak érdekében, hogy megvédje az orosz területet a határon átnyúló támadással szemben, közölte a Reuters.
Méreteiben és céljában
– fogalmazott Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő lapunk kérdésére, hogy miben különbözik Ukrajna Oroszországgal szembeni inváziója Oroszország Ukrajnával szembeni inváziójától. – Ha ez egy katonai rajtaütés lenne, akkor mostanra már a második fázisba kellett volna lépnie, de ez nem történt meg – tette hozzá a szakértő.
A támadás ütemét fenn kellene tudni tartani az ukrán erőknek, ha az lenne a cél, hogy a határtól 80-100 kilométerre fekvő kurszki atomerőművet birtokba vegyék. Azonban mivel ez nem történt meg, nagy biztonsággal kijelenthető, hogy ez egy rajtaütés volt, mintsem egy átgondolt támadás, aminek az volt a célja, hogy az ukrán háborút visszahelyezze a nyugati újságok címlapjára, illetve hogy az orosz katonai és politikai vezetésnek egy újabb mélyütést vigyen be Kijev, ami tökéletesen sikerült is
– mutatott rá a szakértő. Mint mondta,
a kurszki területen zajló harcok kapcsán azt érdemes még megnézni, hogy milyen alakulatokat vetettek be az oroszok a támadás megállítására. Ezek ún. tűzoltó-alakulatok, az állandó készenlétben lévő alakulatok a csecsenek Ahmat-brigádja, beszélnek egy tengerészgyalogos dandárról és egyéb különleges dandárokról, mint a Specnaz vagy a Wagner-csoport.
– Hasonló erőket kell tudni felmutatni Moszkvának, hogy ezt a támadást sikerrel lehessen leállítani, ez azt jelenti, hogy néhány ezer főről beszélhetünk, de semmiképpen sem több tízezerről – mondta el Somkuti Bálint. – A támadás kiterjedését, ezt a körülbelül ötvenszer húsz kilométeres területet figyelembe véve, ukrán részről egy-két dandár harcol. És mivel a második lépcső nem lépett működésbe, ezért feltételezhetjük, hogy ez volt az összes erő, amit összevontak erre a feladatra – tette hozzá a szakértő.
A térségben jelzett külföldi ukrán zsoldosokkal kapcsolatban Somkuti Bálint azt mondta, hogy a történelem során a zsoldosok hagyományosan a leginkább rizikós helyeken kerülnek bevetésre, ezt figyelhetjük meg most is Ukrajna részéről.
A kijevi vezetés fegyveres provokációja az orosz–ukrán határon Ukrajna helyzetének javítását szolgálja a későbbi tárgyalásokon, ugyanakkor értelmetlen olyan kormányzattal tárgyalni, amely civileket támad – hívta fel a figyelmet a hét elején Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Moszkvában ugyanakkor fokozott biztonsági intézkedéseket vezettek be a különleges ezredek és az orosz gárda tisztjeinek napi tartalékával – írja az ukrán Korrespondent. A Kreml körül és a központi helyeken is megerősítették a biztonságot.
