Kézzelfoghatóvá vált a jobboldali fordulat az európai politikában

A FPÖ győzelme egy már meglévő trend erősödését mutatja – mondta el lapunknak Stefán Csaba, a Magyar Külügyi Intézet kutatója.

Andrej Babis, Herbert Kickl és Orbán Viktor Fotó: APA-PictureDesk via AFP

„Mivel Ausztria semleges és nem része a NATO-nak, a választás is főképp gazdasági kérdések körül forgott, így meg lehet állapítani, hogy a szociáldemokraták baloldali ajánlata nem győzte meg az embereket. Ez duplán igaz (és talán jobban is számít) magára a pártra, amelynek mostanában a professzionalizmus, kormányzóképesség látszatának hiányát róják fel egyre többen” – fejtette ki az MKI kutatója. 

Hozzátette, az eddig kormánykoalícióban kormányzó zöldek esetében pedig elmondható, hogy gyengülésük beleillik egy nagyobb európai trendbe, hiszen 

2019 után, amikor a legjobb eredményeiket érték el, a legtöbb „mainstream” párt beleemelte a zöldpolitikát a programjába, ezzel pedig a zöldek elvesztették az egyéniségüket, csak egy újabb, sokszor nem meggyőző baloldali párt lettek.

Ausztriában most nehéz koalíciós tárgyalások következhetnek a kormányalakítás előtt. Ennek kapcsán a kutató megjegyezte, hogy az FPÖ többször is volt kormánykoalíció része az osztrák második köztársaság történetében, a politikában régóta beágyazott pártról van szó, de sose vezető szerepben tette ezt. Mivel legtöbbször az ÖVP-vel dolgoztak együtt, adott lenne most is egy FPÖ–ÖVP kormánykoalíció, az FPÖ vezetésével. 

Erre jelenleg viszont még sincs esély, mivel az FPÖ-t vezető Herbert Kickl ellen, német mintára tűzfalat húztak fel, és nem hajlandóak együtt dolgozni vele a győzelme ellenére se. Továbbá, a választások után a szövetségi elnök határozza meg, kinek adja a kormányalakító szerepet, illetve ő neki is el kell fogadnia a megalakuló kormányt. Alexander Van der Bellen (volt zöldpárti) szövetségi elnök pedig látványosan nem szimpatizál Herbert Kickllel, ahogy a jelenlegi kancellár, az ÖVP-s Karl Nehammer sem 

– hívta fel rá a figyelmet az elemző. 

Mint mondta, a 183 fős parlamentben egy 92 fős kormánykoalícióra van szükség a többségi kormányzáshoz, ez pedig jelenlegi állás szerint egy ÖVP–SPÖ nagykoalícióval is épp, hogy megoldható. A tűzfal felhúzása miatt ez a konfiguráció a legesélyesebb, esetleg még várható a liberális, negyedik helyet megszerző NEOS párt bevonása a kényelmesebb többség bebiztosításának érdekében. Mivel az ÖVP-nek az előző ciklusban nem tett jót a zöldekkel való koalíció, a zöldek nagy eséllyel ellenzékben fogják folytatni.

Az Osztrák Szabadságpárt győzelmével a Patrióták Európáért frakció is erősödött. Ráadásul Andrej Babis pártja is jó eredményt ér el a szombati választáson Csehországban. Stefán Csaba ennek kapcsán lapunknak elmondta, hogy jól látszik egy már meglévő trend erősödése. 

Az FPÖ, a Fidesz vagy Andrej Babis pártja és a Patrióták Európáért európai parlamenti frakció által képviselt politika egyre nagyobb legitimációt szerez Európa-szerte is, lehetőséget teremtve az eddig akár ellenzékben lévő jobboldali pártoknak is a választási győzelem megszerzésére 

– emelte ki a kutató. 

Hozzátette, Franciaországban például Marine Le Pen Nemzeti Tömörülés pártja a legerősebb és a legesélyesebb a következő választás győztesének.

Úgy összegezhetőek tehát a most látottak, hogy a következő években válhat kézzel is foghatóvá az a jobboldali fordulat az európai politikában, amiről egy jó ideje beszélnek, de egy kicsit váratott magára 

– fogalmazott a Magyar Külügyi Intézet kutatója. 

Borítókép: Andrej Babis, Herbert Kickl és Orbán Viktor (Fotó: AFP)