Bóka János: Az intézményeknek az európai polgárok valódi érdekeit kellene szem előtt tartaniuk

„Ami ma Európában történik a Nemzeti kártya-programmal összefüggésben a politikai hisztériakeltés és a kettős mércének az alkalmazása” – közölte Bóka János a brüsszeli sajtótájékoztatón.

Bóka János

Gál Kinga és László András EP-képviselők, valamint Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter sajtótájékoztatót tartott Brüsszelben, amelynek fő témája a Nemzeti kártya program volt. A sajtótájékoztatón kiderült, bár az Európai Bizottságnak nem tetszett, hogy Magyarország úgy döntött, egyszerűsíti a munkavállalási vízumok kiadását orosz és belarusz állampolgárok számára, levelet még nem küldtek a konkrét aggályokkal. Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi (LIBE) Bizottság a mai ülésének napirendjére tűzte ki a Nemzeti kártya programot, a Patrióták Európáért képviselőcsoport pedig kezdeményezte, hogy a bizottság ülésére a magyar kormány képviselőit is meghívják azért, hogy az Európai Parlament tagjai első kézből kapjanak hiteles információt a programról. Az Európai Parlament ezt a kérést bármilyen indoklás nélkül elutasította. 

Én fontosnak tartom azt, hogy az európai parlamenti képviselők és általában véve az európai emberek, tárgyilagos képet kapjanak arról, hogy a nemzeti kártyaszabályozás valójában mit takar, ezért eljöttem az Európai Parlamentbe, és tájékoztattam mindenkit arról, hogy a nemzeti kártyarendszer semmilyen nemzetbiztonsági, közbiztonsági és közrenddel kapcsolatos kockázatokat nem jelent

– fejtette ki Bóka János.

A miniszter azt is leszögezte, hogy a Nemzeti kártya program szigorúan munkavállalással kapcsolatos. 

E tekintetben sem a korábbi szabályozás, sem a korábbi gyakorlat nem változott, és azt a gyakorlatot sem az Európai Bizottság, sem a tagállamok nem kifogásolták. Ebből is látszik, hogy ami ma zajlik a nemzeti kártyával összefüggésben Európában, az politikai hisztériakeltés és a kettős mércének az alkalmazása.

– szögezte le a miniszter. 

Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai alapján 2023. január 1-jei dátummal valamivel több mint 718 ezer orosz állampolgár tartózkodott az Európai Unióban. Közülük Magyarországon 6193 orosz állampolgár volt regisztrálva, ami az összlétszám kevesebb mint egy százaléka. Ezzel szemben Németországban csaknem 260 ezren, Lettországban 37 906-an, Észtországban pedig 81 036-an voltak regisztrálva. Nagyjából ugyanezek az arányok vonatkoznak a belarusz állampolgárokra is. Gál Kinga EP-képviselő ezekre az adatokra is reflektált.

Ha megnézzük a számokat, hogy Magyarország mennyi tartózkodási engedélyt adott az elmúlt években, legalább hét másik olyan ország van, amelyik jelentősen  többet adott ki. Tehát amiről beszélünk, az egy politikai hadjárat.

László András elmondása szerint a délutáni LIBE bizottsági ülésen csak  politikai csatározásra számít, tartalmi vitára nem. Az ülésen Ylva Johansson belügyi biztos is jelen lesz, aki korábban kifogásolta a Nemzeti kártya programot.

Borítókép: Bóka János (Forrás: Facebook)