Idén február végén rendkívüli csúcstalálkozót hívott össze Párizsba Emmanuel Macron francia elnök, hogy azon megvitassák Ukrajna nehéz katonai helyzetét. A francia államfő itt mondta ki először hogy nem szabad kizárni annak lehetőségét, hogy nyugati csapatokat küldjenek Ukrajnába. Az eszkaláció veszélyét magában hordozó háborúpárti kijelentés a francia belpolitikai körök mellett a nyugati szövetségeseket is megosztotta, majd később Macron már európai háborús koalícióról és európai kiképzők Ukrajnába küldéséről beszélt.
A francia elnök a nyár elején, miután az EP-választáson a Marine Le Pen fémjelezte Nemzeti Tömörülés nagyarányú győzelmet aratott, előre hozott választást írt ki, melyet végül a szélsőbaloldaltól a balközépig összeálló Új Népfront nyert meg, de egyértelmű parlamenti többség hiányában nehéz évek várnak a francia belpolitikára.
– Újra kell gondolnunk Európa szerveződését és a kapcsolatainkat Oroszországgal a háború után – mondta Emmanuel Macron a közelmúltban a Sant’Egidio katolikus közösség által szervezett nemzetközi béketalálkozón. Macron arról is beszélt, hogy a második világháború után kialakított nemzetközi rend ma már igazságtalan.
Nem látok paradigmaváltást, Macronnál nagyon nyilvánvaló, hogy ő állandóan egy ilyen kettős beszéddel politizál. Egyszerre állít egyvalamit és annak az ellenkezőjét is. Ez az egész politikájára jellemző 2017 óta
– mondta el lapunknak Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője.
Emiatt aztán nagyon nehéz megítélni, hogy ő hogyan gondolkodik. Az jól látható, hogy van egyfajta elmozdulás a francia elnök gondolkodásában, de ennek azt gondolom, jelentős belpolitikai okai is vannak. Jelenleg Macronnak az a legfontosabb, hogy a francia állampolgárok számára bebizonyítsa – annak ellenére, hogy belpolitikailag nagyon gyenge lábakon áll az ő támogatottsága –, hogy a nemzetközi súlya Franciaországnak továbbra is jelentős – hangsúlyozta a szakértő.
Macron elvesztette a befolyását Európában
Ennek ellentmondani látszik és sokat elmond a francia befolyás elvesztéséről, hogy Macron nem tudta jelöltjét áterőltetni az újonnan felálló Európai Bizottságba.
Franciaország Emmanuel Macron alatt úgy vált ismertté, mint egy olyan ország, amely sokat beszél és keveset tesz – jellemezte a francia elnök jelenlegi erejét Francois-Xavier Bellamy EP-képviselő.
– A belpolitikai támogatás hiányát mindenképpen látni Macron nemzetközi megnyilatkozásait értékelve. A franciák is a novemberi amerikai elnökválasztáson tartják a szemüket, és Macron azt is előkészíti, hogy bármerre is dől el a választás, mindkét irányban nyitott maradjon, mondta a szakértő.
Innen következtethető az is, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti háború kapcsán is változik a retorikája, bár véleményem szerint alapvetően a fő irányvonal az mindig is ugyanaz volt. Macron elutasít mindenféle konfliktust, de ha kell, akkor komolyabban fellép és megmutatta is, hogy ő teljes mértékben Ukrajna mögé áll.
De ő volt az a nyugati vezetők közül, aki megpróbálta tartani az oroszokkal a kapcsolatot – tette hozzá a szakértő.
Franciaország és Oroszország kapcsolata nagyon mély történelmi múltra vezethető vissza, és ezt Emmanuel Macron nagyon jól tudja, hangsúlyozta a szakértő. Még ha az ukrajnai agresszió kapcsán nagy hangsúlyt helyez is Kijev támogatására, azért Franciaország visszafogott a katonai támogatásokat illetően a nyugat-európai országokhoz képest, amit Németország sokszor fel is rótt nekik, emlékeztetett Fejérdy Gergely.
A szakértő arról beszélt, hogy a látszólagos macroni pálfordulás mögött van egyfajta logika. Nem mond teljesen mást most, de az orosz–ukrán háború előrehaladtával és az egyre fokozódó közel-keleti helyzet láttán – Franciaország nagy támogatója Libanonnak –, Macron szeretne egy nagyobb előrelépést a békés megoldás előremozdítása felé.
– A katolikus találkozón elmondott beszéde is elsősorban ezt mutatja, de ennek belpolitikai olvasata az, hogy a franciáknak kezd elegük lenni a háborús feszültségből, így Macron szeretné ismét egy békés korszakba juttatni Európát.
Emmanuel Macron célja jelenleg az lehet, hogy 2027-ben ne úgy távozzon az elnöki pozícióból, hogy a legrosszabb elnöke volt Franciaországnak, és jövőjét leginkább a nemzetközi térben képzeli el. Ezáltal pedig próbál megfelelni a nemzetközi mozgásoknak, ő egy olyan típusú politikus, aki szeret beállni egy olyan irányba, ahol kevésbé fúj az ellenszél
– összegezte Fejérdy Gergely.
