Először is, a Nyugat hajlandósága a szükséges fegyverek szállítására rövid távon inkább csökkenni fog, mint növekedni. Michael Kofman amerikai katonai elemző nemrég arról beszélt egy interjúban, hogy a nyugati országok most visszariadhatnak a további segítségnyújtástól, hogy elkerüljék az eszkaláció kockázatát.
Sok minden utal erre, például a nyugati kormányok eddigi reakciója. Bátorítás és újabb fegyverszállítások bejelentése helyett eddig nagyrészt csend honolt. A kurszki offenzívával Ukrajna megpróbálta megmutatni a Nyugatnak, hogy mire képesek a katonái. A támadás egyben egy kétségbeesett segélykiáltás is, hogy még több nyugati fegyverre van szükségük az orosz–ukrán háborúban. De ha a hadművelet kudarcot vall, a Nyugat még kevesebb fegyvert fog szállítani, és a nyugati társadalmak Kijevnek nyújtott támogatása tovább csökkennhet, mert Ukrajna győzelmének reménye végleg eltűnik.
Megtarthatatlan orosz területek
Másodszor, Ukrajna valószínűleg nem lesz képes megtartani a meghódított területeket, mert ahhoz a fegyveres erőknek sokkal mélyebben kellene előrenyomulniuk. Markus Reisner ezredes, a bécsi védelmi minisztérium munkatársa szerint azonban Kijevnek nincsenek meg a szükséges erőforrásai. Ráadásul az ukrán katonákat állandó orosz tűz, drónok és siklóbombák lövik, az erdők fedezékében pedig harci helikopterek támadják őket.
Az időtényező is Moszkva javára játszik: Oroszország fokozatosan tudja behozni az új csapatokat, és elegendő katonával és fegyverrel rendelkezik ahhoz, hogy lassan elvágja az ukrán fegyveres erőket az utánpótlástól.
Reisner szerint 20-25 ezer orosz katonára van szükség egy ellentámadáshoz Kurszk térségében. Moszkva pedig kétségkívül meg tudja ezt oldani.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!