Mi lehet az európai kereszténység sorsa?

Európában az elmúlt években a keresztényekkel szembeni bűncselekmények száma drasztikus mértékben növekedett. Ennek okairól és az európai kereszténység jelenlegi helyzetéről kérdeztük a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkárát.

2024. 09. 04. 4:50
A Sacre-Coeur-bazilika belső képe, 2024. július 16-án, Párizsban, Franciaországban.
A Sacre-Coeur-bazilika belső képe, 2024. július 16-án, Párizsban, Franciaországban. Fotó: Artur Widak Forrás: NurPhoto/AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A vallás egy identitást adó társadalmi összekötő kapocs

Európában a keresztények száma valóban csökken, de világszerte ezt egyáltalán nem lehet elmondani.

Jason Nioka volt dzsúdós és francia pap, aki az olimpiai faluba kísérő katolikus lelkészek képzéséért felelős, a párizsi Madeleine-templomban 2024. július 16-án
Jason Nioka volt dzsúdós és francia pap, aki az olimpiai faluba kísérő katolikus lelkészek képzéséért felelős, a párizsi Madeleine-templomban 2024. július 16-án (Fotó: AFP/ Julien de Rosa)

Azokban az országokban ahová a keresztények korábban küldtek misszionáriusokat, például Afrikában, a keresztények száma nagymértékben nő. Nigériában például úgy, hogy közben a Boko Haram halomra gyilkolja a hívőket. Ott az emberek úgy mennek vasárnap a templomba, hogy lehet, hogy nem térnek haza. Ennek ellenére élik meg a hitüket. Azt látjuk azonban hogy sok esetben már a német templomokba és keresztény közösségekbe is fekete misszionáriusok és lelkészek érkeznek és térítik a nem hívő németeket

– mondta az evangélikus lelkész, aki szerint a megoldás az lehet a hitevesztettségre, hogy a keresztény identitásunkat bátrabban felvállaljuk. „Egy muszlim a napi ötszöri imádságát mindenhol elvégzi, akkor mi keresztények miért nem imádkozunk például egy étteremben. Napjaink kérdése az, hogy tudom-.e vonzóvá tenni a kereszténységet mások számára, mert az Európát elözönlő muszlimok erre képesek”, összegezte Fischl Vilmos.

Borítókép: A Sacre-Coeur-bazilika belső képe, 2024. július 16-án, Párizsban, Franciaországban (Fotó: NurPhoto/AFP/Artur Widak) 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.