Európa egykori keresztény országai, mint például az Egyesült Királyság, Spanyolország, Franciaország vagy Németország manapság súlyos keresztény- és zsidóellenes atrocitások helyszínei. Franciaország-szerte hétről hétre tűnnek el keresztény vallási épületek gyújtogatás vagy átalakítás miatt. A keresztényellenes cselekmények száma 2008 és 2019 között megtízszereződött az országban, erről írt korábban V4NA hírügynökség. Lapunk arról is írt, hogy a keresztények és a zsidók Nyugaton nemcsak fizikai támadásoknak vannak kitéve, hanem olykor állami segédlettel is folyik a visszaszorításuk.
A XX. században két nagy gyarmatbirodalom volt, a francia és az angol. A különbség az volt a kettő között, hogy míg az angolok megadták a függetlenséget a gyarmataiknak, addig a franciák ott maradtak. A volt gyarmataikat a franciák kizsákmányolják, és kötelezővé teszik a számukra például, hogy a valutatartalékaikat francia bankokban helyezzék el
– mondta el a Magyar Nemzet kérdésére Fischl Vilmos evangélikus lelkész, biztonságpolitikai szakértő. Ezek fontosak ahhoz, hogy megérthessük, a Franciaországban kialakult helyzetnek milyen előzményei vannak, folytatta.
„Nem véletlen, hogy a Száhel-övezetben sorra utasítják ki a francia katonákat és diplomatákat. A mai Franciaországba bejövő migránsoknak van egy előnyük, hogy tudnak franciául, de a hátrányuk, hogy nem tudnak integrálódni”, tette hozzá a szakértő.
Ezen migránsok jelentős része tovább szeretne menni Franciaországból, mivel azonban nem tudnak, kénytelenek ott maradni.
„Ez pedig arra inspirálja őket – sokszor elkeseredésből –, hogy többek között keresztény templomok vagy zsidó intézmények ellen forduljanak és különböző bűncselekményeket kövessenek el, adott esetben templomokat gyújtanak fel”.
A szakértő szerint nagyon összetett problémáról van szó. Jelenleg Franciaországban a pártok közötti ellentétek miatt kormányt sem lehet alakítani, de Párizs mégis vezetni szeretné Európát. Azonban ehhez nincs meg sem a politikai, sem a gazdasági ereje. Tehát ezek azok a dolgok, amelyek összességében felvetik azt a kérdést, hogy vajon mi lehet annak az oka, hogy a kereszténységgel szembefordulnak, mutatott rá a szakértő.
Lehet annak vallási oka, hogy egy szélsőséges radikális muszlim követ el valamiféle terrorcselekményt. Azonban az is lehet, hogy a francia állammal szembeni elfojtott elégedetlenség munkál az elkövetőben, tette hozzá. Mindegyik eset eltér, de nekünk azt kell néznünk, hogy egyre többször keresztény templomok vagy éppen zsidó intézmények az erőszak áldozatai, ez pedig elfogadhatatlan
– hangsúlyozta Fischl Vilmos. A kérdés az, hogy mi lehet erre a válasz. A szakértő úgy fogalmazott:
Az egyik az az, hogy ha megvan az elkövető, akkor azt titkosítják, a másik esetben letartóztatják és kiutasítják. A nehézséget az okozza, hogy hiányoznak azok a személyek Franciaországban, akár a titkosszolgálatoknál, akár a rendőrségnél, akik a látóterükben lévő embereket nyomon követnék. Így ezek a bűnelkövetők, terroristák nem kapják meg a büntetésüket. Sokszor elhangzik egy-egy migránsok vagy terroristák által elkövetett erőszakos cselekedet után, hogy a hatóságok látóterében voltak, de nem volt emberük arra, hogy ezt megakadályozza.
Csökken az európai keresztények száma
A keresztény templomokat Európában sok helyen azért zárják be, mert nincs hívő, mondta a szakértő. Ha pedig ez az eset áll elő, akkor sokszor úgy dönt a helyi közösség, hogy az a templom ne mondjuk bisztró vagy éppen szórakozóhely legyen, hanem adják át esetleg egy muszlim közösségnek, hogy legalább vallási célokra legyen hasznosítva, mondta a szakértő.
Ebben az esetben úgy döntenek, hogy mecset legyen inkább a templomból, ne pedig kocsma. Nem baj az, ha az Isten háza arra a célra van használva, amire építették. A fontos az, hogy ehhez ne szélsőséges irányból közelítsünk
– tette hozzá.
A vallás egy identitást adó társadalmi összekötő kapocs
Európában a keresztények száma valóban csökken, de világszerte ezt egyáltalán nem lehet elmondani.
Azokban az országokban ahová a keresztények korábban küldtek misszionáriusokat, például Afrikában, a keresztények száma nagymértékben nő. Nigériában például úgy, hogy közben a Boko Haram halomra gyilkolja a hívőket. Ott az emberek úgy mennek vasárnap a templomba, hogy lehet, hogy nem térnek haza. Ennek ellenére élik meg a hitüket. Azt látjuk azonban hogy sok esetben már a német templomokba és keresztény közösségekbe is fekete misszionáriusok és lelkészek érkeznek és térítik a nem hívő németeket
– mondta az evangélikus lelkész, aki szerint a megoldás az lehet a hitevesztettségre, hogy a keresztény identitásunkat bátrabban felvállaljuk. „Egy muszlim a napi ötszöri imádságát mindenhol elvégzi, akkor mi keresztények miért nem imádkozunk például egy étteremben. Napjaink kérdése az, hogy tudom-.e vonzóvá tenni a kereszténységet mások számára, mert az Európát elözönlő muszlimok erre képesek”, összegezte Fischl Vilmos.
