Sojgu elárulta Moszkva feltételeit a béketárgyalásokhoz

A volt védelmi miniszter elmondta, hogy mihez köti Oroszország a béketárgyalások megkezdését. Szergej Sojgu szerint Moszkva nem tárgyal terroristákkal.

2024. 09. 10. 10:02
Orosz támadóhelikopter száll fel az oroszországi Kurszk régió határvidékén (Fotó: AFP) Fotó: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az oroszországi kurszki régióban augusztus eleje óta folytatódnak a harcok. A kijevi vezetés célja az akcióval egy esetleges béketárgyalásokon elfoglalt pozíció megerősítése volt. Úgy látszik azonban, hogy Ukrajna elszámolta magát. Legalábbis erről tanúskodnak a moszkvai vezetők nyilatkozatai. Szergej Sojgu szerint ugyanis addig, amíg az ukrán fegyveres erőket nem űzik ki a térségből, addig nem lehetségesek béketárgyalások. Erről ír az orosz sajtó. 

Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára Teheránban 2024. augusztus 5-én (Fotó: AFP)
Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára Teheránban 2024. augusztus 5-én (Fotó: AFP)

Sojgu: Nem tárgyalunk terroristákkal

A volt védelmi miniszter a Rosszija 24 tévécsatornának adott interjúban úgy fogalmazott, hogy Kurszk egy nagyon fontos pontnak tekinthető.

Nem folytattunk tárgyalásokat terroristákkal, nem folytatunk és nem is fogunk folytatni

– mondta.

Az orosz politikus kiemelte, hogy a kurszki atomerőmű elfoglalására tett ukrán kísérlet „nem más, mint a terrorizmus legmagasabb szintje”.

Amíg ki nem dobjuk őket a területünkről, természetesen nem folytatunk velük tárgyalásokat

– hangsúlyozta a Biztonsági Tanács titkára.

Eközben Volodimir Zelenszkij nehéz helyzetben van a kurszki betörés miatt. Mint arról lapunk korábban beszámolt, a Kurszkból való visszavonulás nem lehet opció az ukrán vezetés számára, mert a Nyugat szemében kudarcnak számítana, de a terület megtartására tett kísérletek sokba kerülnek a háborúban álló országnak a Donbászban. Ezzel kapcsolatban írt a The American Conservative amerikai hírportálon megjelent cikkében Mark Episkopos, a Quincy Institute for Responsible Statecraft amerikai agytröszt kutatója.

Az Északi Áramlat felrobbantása miatt emberek ezrei kerülnek utcára Európában

Szergej Sojgu az interjúban beszélt az Északi Áramlatról is. Mint fogalmazott, szerint Európa politikája a gázvezetékkel kapcsolatban önmagának, s egy egész országnak okoz károkat. A volt védelmi miniszter példaként említette a Volkswagen azon szándékát, hogy akár 110 ezer embernek is felmondanának, és több gyártóüzemet is be akarnak zárni.

Miért? Mert az energia drágább lett

 – magyarázta.
Mint arról a lapunk korábban már beszámolt, a Balti-tengeren történt több robbanás világszerte nagy felháborodást keltett. Az Északi Áramlat 1-es és 2-es vezetékének négy ága közül három megsemmisült, majd világszerte megindultak a találgatások, hogy ki állhatott a robbanás hátterében. A német nyomozók úgy vélik, talán tudják a választ. A fő gyanúsított egy Volodimir Z. nevű ukrán búvároktató, aki legutóbb Varsó közelében élt. A nyomozók őt gyanúsítják azzal, hogy öt másik ukránnal együtt követte el a támadást. Mielőtt azonban letartóztathatták volna, a gyanúsított hazájába menekült. 

Varsó és Berlin viszonya pedig finoman fogalmazva is hűvös lett. Legutóbb diplomáciai dráma alakult ki Varsó és Berlin között. Donald Tusk lengyel miniszterelnök és Olaf Scholz német kancellár is lemondta németországi találkozójukat.

Borítókép: Orosz támadóhelikopter száll fel az oroszországi Kurszk régió határvidékén (Fotó: AFP)
 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.