Az írók tudják, ha egy történetet el akarnak mesélni, akkor a főszereplők mellett fontos helyet töltenek be egyes részmomentumok is. Hiszen ezek teszik hitelessé, valószerűvé a fantáziájuk szülöttét. De tudják ezt a titkosszolgálatok is. Ha egy dezinformációs műveletet megterveznek, majd elindítanak, akkor a látszólag mellékes momentumok sora fedi el a valós szándékot. Illetve ezekkel lehet az igazság látszatát kelteni a gyanútlan hírfogyasztóban. A végeredmény aztán mindkét esetben ugyanaz, elhisszük a mesét. Persze csak akkor, ha jól csinálják.
Napjainkban talán még nehezebb elkülöníteni, hogy mi az igazság és mi az, ami csak annak látszik.
Elon Musk milliárdos üzletember arról beszélt a napokban, hogy a mesterséges intelligencia által előállított tartalmak egyre valószerűbbek, így egyre könnyebben megtéveszthetik a felhasználókat.
Honnan fogjuk valaha is tudni, hogy mi a valóság? – tette fel a millió dolláros kérdést. De furcsa módon ő sem tudott megnyugtató választ adni erre az egyre nyomasztóbb gondolatra.
Márpedig napjainkban, ha nem sikerült eldönteni, hogy mi az igaz és hol akarnak bennünket tudatosan megtéveszteni, befolyásolni, akkor egyre könnyebben válunk manipulálhatóvá.
Lassan két esztendő óta nem tudjuk, hogy ki és miért robbantotta fel az Északi Áramlat gázvezetékeit. Márpedig ez alapból egy tizenhétmilliárd (!) dolláros kérdés. Ennyibe került a megépítése Németországnak és Oroszországnak.
Illetve még húsba vágóbb, ha azt nézzük, hogy ezzel az akcióval sikerült Nyugat-Európa jelentős részét elvágni az olcsó orosz energiától, aminek árát ma is fizeti az ipar és a lakosság egyaránt. Valamiért mégis úgy tűnik, mintha senkit sem érdekelne ez a rejtély. Talán a csend a legárulkodóbb.
Egyelőre két egymásnak szögesen ellentmondó magyarázatot ismerhettünk meg. Az elsőt még tavaly tette közzé a veterán oknyomozó újságíró, Seymour Hersch. Szerinte
az amerikai kormányzat attól tartott, hogy Berlin nem lesz hajlandó teljes mellszélességgel Ukrajna mellé állni Oroszországgal szemben az üzleti érdekei miatt. Ezért az amerikai haditengerészet mélytengeri búvárai kapták a megbízást a művelet kivitelezésére.
A fedőakció a 2022. júniusi Baltops 22 elnevezésű NATO-hadgyakorlat volt, ahol tengeri aknamentesítést gyakoroltak. Ennek fedése alatt helyezték el a nyolcvan méter mélyen futó vezetékekre a robbanóanyagot úgy, hogy azt nem érzékelte az orosz technikai megfigyelő rendszer. Aztán szeptemberben norvég felderítő gépről dobták le azt a bóját, ami aktiválta a bombát.
