Ennyi dióhéjban Hersch története, amit néhány dolog megerősíteni látszik. Az első, hogy a művelet logisztikai és információs központja Norvégiában volt, amely segítséget nyújtott az amerikai titkosszolgálatnak abban a műveletében, amikor a CIA nyugat-európai kormányok tagjait hallgatta le. Többek között Angela Merkel akkori német kancellárt és szinte egész kabinetjét. A másik momentum, hogy
Lizz Truss akkori brit miniszterelnök és Sikorski mostani lengyel külügyminiszter is az Egyesült Államoknak köszönte meg a sikeres robbantást. Ahogy Joe Biden elnök is egyértelmű utalást tett már az orosz–ukrán háború kitörése előtt a lehetséges amerikai lépésre a gázvezeték ellen.
Ezzel szemben az elmúlt napokban a Wall Street Journal közölt egy újabb verziót. Eszerint az ukrán politikai, katonai és gazdasági vezetők egy átmulatott éjszakán eldöntötték, hogy felrobbantják az Északi Áramlatot. A lapnak állítólag négy olyan személy is nyilatkozott, akik részt vettek a műveletben. Ők jókat nevetnek azokon, akik nagyszabású katonai-titkosszolgálati munkát vizionálnak. Szerintük ehhez elég volt néhány hazaszerető, elszánt ember is, akiket finanszíroztak az ukrán oligarchák. Zelenszkij elnök először áldását adta erre a tervre, amely több régi hollywoodi világháborús film forgatókönyvére is erősen emlékeztet. Aztán a lap szerint
a holland titkosszolgálat valahogy neszét vette ennek a tervnek és tájékoztatta a mit sem sejtő CIA-vezetőket. Ők az első döbbenet elmúltával kérték az ukrán elnököt az akció lefújására. Amit persze ő rögtön meg is tett, ám az azóta kegyvesztett főparancsnok, Zaluzsnij nem lépett. Mondván, a „torpedót” nem lehet már megállítani. Az ukrán hazafiak pedig sikerrel jártak.
De térjünk vissza Hersch történetéhez! Szerinte az amerikai hírszerzés a német kollégákkal már tavaly elkezdett egy fedősztorit összerakni. Eszerint a britek és az amerikaiak nem voltak benne az akcióban, így Biden elnök sem lehet érintett. Napjainkban a német nyomozók, egy év látszólag eredménytelen munka után hirtelen kiadták a körözést pont az ellen az ukrán katonai búvár ellen, akiről a Wall Street Journal is írt. De a lengyelek kiengedték Ukrajnába, mert egy kicsit késett a német körözés.
Itt tart ez a furcsa, ám valójában Európára nézve nagyon szomorú történet. Két egymásnak ellentmondó magyarázat, de a végeredmény egy. Folytatódik az unió gazdasági, politikai eróziója, eljelentéktelenedése.
Néhány napja felhívtam egy régi barátomat, aki búvárként bejárta a fél világot, emellett már oktat is. Szerinte a sikeres és biztonságos mélytengeri merülés titka a tervezés. Hosszú számolás előzi meg az elindulást. Hélium, nitrogén és oxigén speciális kombinációját kell összeállítani a mélységi cél pontos ismeretében. A gázok arányának egy-két százalékos megváltoztatása jelentősen befolyásolhatja a merülés időtartamát. Akár nyolc palackot is vinnie kell ezért magával a búvárnak. A lemerülés gyorsan megy a kívánt mélységbe, de a felemelkedés akár öt-hat óra is lehet, mert az oldott gázokkal telítődött szervezetnek ki kell ürülnie. Mindezt még jelentősen befolyásolja a víz hőmérséklete, az áramlás, a lent végzett fizikai munka. Felette pedig mozdulatlanul kell várakoznia a hajónak…
Érdekes módon ezeket az alapkérdéseket senki sem vizsgálta. Legalábbis a nyilvánosság előtt. Ettől is olyan végtelenül szomorú ez a történet, amiben, mint cseppben a tenger, sok minden benne van.
És hol van még a mesterséges intelligencia?
A szerző biztonságpolitikai szakértő
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!