Stoltenberg: Többet is tehettünk volna a háború megelőzéséért

Jens Stoltenberg, aki tíz éven át állt a NATO élén, a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FAZ) adott interjúban mély önkritikát fogalmazott meg a nyugati szövetség Ukrajnával kapcsolatos tétlenségéről. Az orosz invázió árnyékában Stoltenberg úgy érzi, a NATO és szövetségesei korábban és intenzívebben támogathatták volna Ukrajna védelmi képességeit.

Donald Trump amerikai elnök beszél Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral az Észak-atlanti Tanács ülésén a NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete) csúcstalálkozóján, a NATO brüsszeli központjában 2018. július 11-én. Fotó: AFP

Az orosz invázió 2022. február 24-én kezdődött, Stoltenberg elmondása szerint ez volt a legrosszabb nap karrierje során. Habár a titkosszolgálati információk előre jelezték a konfliktus eszkalációját, Stoltenberg azt nyilatkozta: „Ez a nap egy fordulópont volt Európa történetében: van egy Európa ezen esemény előtt és egy másik utána”.

Távozóban Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP)

Február 23-án egy hágai konferencián kellett volna lennem Mark Ruttéval. Ezt töröltük. Ezután viszonylag korán, 23 óra körül lefeküdtem, mert arra számítottam, hogy a következő napok elég fárasztóak lesznek. Hajnali négy órakor a kabinetfőnököm felhívott és azt mondta: Megtámadták Ukrajnát.

Az előzmények és a kihagyott lehetőségek

Stoltenberg visszatekintett 2014-re, amikor Oroszország annektálta a Krímet és inváziót indított Kelet-Ukrajnában. Már akkoriban is világossá vált a NATO számára, hogy Oroszország veszélyt jelent Ukrajnára, mégis az idő elteltével a helyzet viszonylag statikussá vált, és a szövetség nem sietett katonai támogatást nyújtani.

Amikor 2021 tavaszán újra jelentős orosz katonai erő összpontosítást észleltek Ukrajna határai mentén, Stoltenberg elmondása szerint a szövetség tájékoztatta a közvéleményt Oroszország agresszív szándékairól. Ettől függetlenül az invázió megakadályozása érdekében a diplomáciai intézkedések sem bizonyultak elegendőnek. „Bárcsak a NATO-országok többet tettek volna Ukrajna megerősítése érdekében” – mondta Stoltenberg.

A katonai támogatás hiánya

Stoltenberg szerint, ha Ukrajna korábban és több katonai támogatáshoz jutott volna, a védekezőképességük erősebb lenne, és Oroszország támadási szándéka talán csökkent volna. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a kezdeti vonakodásnak nagy ára volt. Az Egyesült Államok, Kanada és az Egyesült Királyság már 2015-ben megkezdte az ukrán katonák képzését, de maguk a NATO-ajánlások és erőfeszítések korlátozottak voltak.

A jövőbe nézve

Jens Stoltenberg hangsúlyozta, a konfliktus véget érhet, de ahhoz, hogy a tárgyalások sikerre vezessenek, Ukrajna katonai ereje alapvető tényezővé kell válnia. 

A krízis diplomáciai úton való megoldása továbbra is kívánatos, de a szövetség vezetése alatt a hibákból tanulva a NATO-nak készen kell állnia a gyors és határozott cselekvésre.

Továbbra is hiszek az Oroszországgal folytatott párbeszédben, a védekezéssel és az elrettentéssel kombinálva. Erősnek kell lennünk, hogy értelmes párbeszédet folytathassunk.

Kritikus találkozó Trump elnökkel

Jens Stoltenberg a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjúban NATO-főtitkári karrierjének jelentős kihívásait idézte fel. Ezek közül kiemelkedik a volt amerikai elnök, Donald Trump részvétele a 2018. július 12-i NATO-csúcstalálkozón, amely jól példázza a szövetség egységének megőrzéséhez szükséges finom egyensúlyt a belső és külső nyomások közepette.

A csúcstalálkozó előtt Stoltenberg egy rutinszerű találkozót várt Trump elnökkel. Az események azonban váratlanul feszültté váltak, amikor Trump elégedetlenségének adott hangot a NATO-tagok védelmi kiadásainak szintjével kapcsolatban. „Trump kissé késve érkezett, és azonnal a mikrofonhoz lépett, hogy kritizálja a szövetségeseket” – emlékezett vissza Stoltenberg.

Trump kritikája azokra a tagországokra irányult, amelyek nem teljesítették a korábban megállapított védelmi kiadási célokat. Az ilyen váratlan intenzitású kritika átmeneti szünethez vezetett, és Stoltenberg rövid megbeszélést folytatott Angela Merkel akkori német kancellárral, mielőtt a találkozóról kiküldték volna a nem tag partnereket és tanácsadókat.

Donald Trump amerikai elnök a 2018-as NATO-csúcstalálkozón tartott sajtótájékoztatóján a belgiumi Brüsszelben 2018. július 12-én (Fotó: AFP/NurPhoto)

Választóvonalat jelentő megbeszélés

Miután a teremben csak a NATO tagjai maradtak, Trump részletesen kifejtette elvárásait a védelmi kiadásokkal kapcsolatban, minden tagországot megszólítva. Stoltenberg elismerte a feszültséget, amelyet Trump szavai okoztak, amelyek drasztikus intézkedéseket sejtetettek a változások hiányában, bár nyíltan nem fenyegetett a NATO-ból való kilépéssel. „Nagyon világosan mondta, hogy a status quo nem fenntartható” – mondta Stoltenberg.

Aggodalmak enyhítése és pozitív kilátások teremtése

Stoltenberg, felhasználva statisztikai tudását és Trump kommunikációs stílusával kapcsolatos ismereteit, grafikonokkal szemléltette a védelmi kiadások pozitív trendjét. Miközben elismerte a kiadási célok elérésében tapasztalható hiányosságokat, kiemelte az elért fejlődést, és kollektív sikerként keretezte azt. „Az üzenetem az volt: elmondhatunk egy pozitív történetet a NATO-ról és az Egyesült Államokról, ez a fejlődés mindenki számára előnyös lehet” – magyarázta. A végére Trump egyértelműen támogatta a NATO-t, kijelentve, hogy támogatása „110 százalékos”.

Stoltenberg 2024 októberében távozik posztjáról, helyét pedig Mark Rutte volt holland miniszterelnök veszi át. A jövőbeni terveit illetően Stoltenberg nem zárja ki a lehetőséget, hogy a nemzetközi politikai ügyekben aktív szerepet vállaljon, bár a Müncheni Biztonsági Konferencia vezetéséről szóló híreket egyelőre nem erősítette meg. 

Borítókép: Donald Trump amerikai elnök beszél Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral az Észak-atlanti Tanács ülésén a NATO csúcstalálkozóján, a NATO brüsszeli központjában 2018. július 11-én (Fotó: AFP)