Az elektronikus eszközök mindegyike veszélyt hordozhat

Az úgynevezett csipogók már korábban is ismertek és kedveltek voltak a szervezett bűnözés és a félkatonai szervezetek körében, de úgy tűnik, ennek most vége, mondta el lapunknak Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója.

2024. 09. 18. 20:06
Robbanás történt az elhunytak temetésén, miután az előző napon több száz személyhívó felrobbant Libanonban, Bejrút déli külvárosában, 2024. szeptember 18-án
Robbanás történt az elhunytak temetésén, miután az előző napon több száz személyhívó felrobbant Libanonban, Bejrút déli külvárosában, 2024. szeptember 18-án Fotó: Fadel Itani Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Moszad izraeli titkosszolgálat csempészhetett robbanóanyagot a Hezbollah libanoni síita terrorszervezet által rendelt ötezer személyhívóba, hónapokkal a keddi halálos áldozatokkal járó robbanások előtt, állítják magas rangú libanoni biztonsági források. 

AR–924 személyhívó (Fotó: X)

Miért használtak személyhívót a támadáshoz?

Haszan Naszrallah, a Hezbollah vezetője korábban figyelmeztette a csoport tagjait, hogy ne hordjanak magukkal mobiltelefont, mondván, Izrael felhasználhatja azokat a csoport mozgásának nyomon követésére. Ennek eredményeként a szervezet személyhívókat használ a kommunikációhoz. 

A Hezbollah még az év elején rendelte meg a csipogókat, amiket a síita terrorszervezet tagjai használnak az egymás közötti titkos kommunikációra. Haszan Naszrallah, a Hezbollah vezetője pedig korábban elárulta, hogy a lehallgatástól tartva egyáltalán nem használ mobiltelefont.

A személyhívók a mobiltelefonoktól eltérő vezeték nélküli hálózaton is működnek, ami ellenállóbbá teszi őket vészhelyzetekben. Egy olyan csoport számára, mint a Hezbollah, a személyhívók alkalmasak arra, hogy megkerüljék a libanoni mobiltelefon-hálózatokon folytatott intenzív izraeli elektronikus megfigyelést, írta az AP hírügynökség.

Szakértők szerint az okostelefonok a lehallgatás vonatkozásában nagyobb kockázatot jelentenek, szemben a személyhívók egyszerűbb technológiájával.

Horváth József Fotó: Éberling András

– Az, hogy ezeknek a csipogónak nevezett eszközöknek a használata egyfajta módszer volt akár a szervezett bűnözés, akár a terrorszervezetek körében, az azt kell mondjam, hogy már régóta köztudott – mondta el lapunknak Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója.

– Ez egy kiskapu volt a mobilkommunikációs rendszereken belül, amiről sokan azt gondolták, hogy biztosak lehetnek abban, hogy nem hallgatják le és nem tudják nyomon követni, ezért ezek a szervezetek előszeretettel használták ezeket. Most úgy tűnik, ennek vége van, mert egy olyan támadást láthattunk, ami pont azt mutatta meg, hogy az elektronikus eszközök mindegyike akár sajátságos módon is, de veszélyt hordozhat

– mutatott rá a biztonságpolitikai szakértő.

Az ilyen típusú támadások arra is kényszeríthetik a Hezbollahot, hogy változtassák meg kommunikációs stratégiájukat, hiszen a robbanások túlélői valószínűleg nemcsak személyhívóikat, hanem egyéb elektronikus eszközüket is kidobják ezután.

A magyar érintettséggel kapcsolatban a szakértő óvatosan fogalmazott, szerinte a vizsgálatok lezárultáig mind a hatóságoknak, mind pedig a közvéleménynek is ezzel kapcsolatban a biztonsági kockázatokat kellene elsősorban mérlegelni.

Borítókép: Robbanás történt az elhunytak temetésén, miután az előző napon több száz személyhívó robbant fel Libanonban, Bejrút déli külvárosában, 2024. szeptember 18-án (Fotó: AFP/Fadel Itani)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.