A szálak mindenképpen a tengerentúlra vezetnek és Amerika dönt arról, hogy mi történik az orosz-ukrán háborúban. Legalábbis erről ír már a nyugati sajtó is. Washington jóváhagyása nélkül Zelenszkijék mit sem tehetnek. Amerika dönt arról is például, hogy mikor milyen fegyverekkel lőjék az oroszokat az ukránok, s arról is, hogy az európaiak által adott fegyvereket miként használja fel Kijev.
A nyugati országok eddig csak arra adtak felhatalmazást Kijevnek, hogy a szállított rakétákat az orosz határ menti területeken használják. Washington nem változtatott a nagy hatótávolságú rakéták használatával kapcsolatos álláspontján az elmúlt héten sem. Putyin közben arra figyelmeztetett, hogy a Nyugat által támogatott Ukrajnából Oroszország ellen intézett nagyszabású hagyományos légitámadás nukleáris választ válthat ki.
Pedig szeptember elején még a Times azt írta, hogy az Egyesült Államok heteken belül engedélyezheti Ukrajnának, hogy rakétákat lőjön ki Oroszországba. Akkori brit források szerint az amerikai álláspont megváltozik a nagy hatótávolságú Storm Shadow rakéták használatával kapcsolatban. Ez a fajta akkori bizakodás is azt bizonyítja, hogy Ukrajna kiszolgáltatottja az Amerikai Egyesült Államoknak. Orosz-amerikai proxyháború zajlik.
Nagy-Britannia akkor úgy vélte, hogy az Egyesült Államok heteken belül engedélyezheti Ukrajnának, hogy nagy hatótávolságú cirkálórakétákat alkalmazzon oroszországi célpontok ellen.
A brit gyártmányú Storm Shadow rakéták használatáról tehát nem Kijevben döntenek, hanem Amerikában.
Nagy-Britannia és Franciaország hiába támogatja a nagy hatótávolságú rakéták Oroszországon belüli alkalmazását, az ukránok a célzáshoz kapcsolódó technikai okok miatt az Egyesült Államok engedélyére várnak – írja a lap. Valójában a döntés Amerikáé.
Az Egyesült Államok mélységes fenntartásokat táplál ugyanakkor azzal kapcsolatban, hogy engedélyt ad Ukrajnának nagy hatótávolságú rakéták bevetésére Oroszországon belül, mert tart az eszkalációtól. Különösen attól tartanak, hogy Moszkva nukleáris fegyverek bevetésével válaszolhat.
– Oroszország nem fog győzni. Ukrajna győzni fog, és mi továbbra is kiállunk önök mellett – mondta most patetikusan Biden, miután találkozott Zelenszkijjel az ovális irodában.
Az oroszok szisztematikusan, lassan, de felőrlik az ukrán hadsereget. Az ukrán hátországban az elektromos ellátórendszer erőteljesen leromlott állapotban van, a toborzókkal szembeni lakossági ellenállás egyre erősödik, azt lehet mondani, hogy az ukrán hadsereg, az ukrán állam katasztrofális állapotban megy neki ennek a télnek
– mondta el Horváth József a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója.
Ennek fényében érdemes értelmezni Zelenszkij amerikai útja során ismertetett győzelmi tervét, melynek javaslatai, a néhány hónapon belüli NATO-csatlakozás, illetve a nagy hatótávolságú nyugati fegyverek orosz mélységi bevetésének megengedése nem arról szól, hogy ezzel meg lehetne fordítani a háborút, hanem sokkal inkább egy olyan próbálkozás, melynek az a célja, hogy a nyugati országokat is belerángassák ebbe a háborúba, hangsúlyozta a szakértő.
Az ukrán katonai vezetés egyértelművé tette, hogy önmagában Ukrajna a nagyarányú nyugati támogatással együtt sem képes tartósan ellenállni az oroszoknak, illetve a háború menetét megfordítani, tette hozzá.
A nagy hatótávolságú nyugati rakéták mélységi orosz területeken való bevetése egy olyan vörös vonal, amelyet többször is kinyilvánított Moszkva. Oroszország ugyanis azt eddig is pontosan tudta, hogy idáig a bevetett nyugati rakéták a Moszkva cirkáló elsüllyesztésétől a távolabbi orosz célpontok elleni támadásokig nem működtek volna nyugati kezelőszemélyzet és műholdadatok nélkül, mondta el Horváth József.
Nevezzük őket zsoldosoknak, tanácsadóknak, szakértőknek, de nyilvánvaló hogy nem a saját országuk egyenruhájában jelennek meg Ukrajna területén. Ha ezeket a nyugati rakétákkal végrehajtott csapásokat az egyes országok, valamint az Egyesült Államok jóváhagyja, akkor automatikusan részesei lennének a konfliktusnak.
A nyugati szövetségesek által küldött rakétarendszerek orosz területen való bevetéséhez Ukrajnának az Egyesült Államok nyújthat technikai és hadászati háttértámogatást, ilyen a műholdnavigáció, a célra vezetés vagy a szükséges felderítőadatok, így a szakértő szerint szükséges az amerikai jóváhagyás.
Lapunk korábban arról írt a háború lehetséges eszkalációja kapcsán, hogy több szempontból is az ukrán érdekkel szemben állhat a háború mielőbbi befejezése. A mélyen az orosz területekre irányuló csapások Moszkva reakcióját válthatják ki. Így folytatódhat a háború.
Ukrajna az 1991-es függetlenedése óta valamilyen gyarmat, ha úgy tetszik. Először az orosz befolyási övezetnek volt a része, majd 2015 után nyugati, jórészt amerikai befolyási övezetbe került át, mutatott rá a szakértő.
– Ne felejtsük el, hogy néhány hónapja az ukrán parlament megszavazta azt a nyelvtörvényt, mely nemcsak az orosz nyelvet szorítja ki és más kisebbségek nyelvének használatát minimalizálja, hanem az angol nyelvet második államnyelvvé léptette elő. A közigazgatástól kezdve az államigazgatásig és a közlekedési táblákig bezárólag az angol válik Ukrajnában a második nyelvvé.
Éljünk ilyenkor a gyanúperrel, hogy ez a nyugati befektetők érdekében történik, és ezt akár nevezhetjük gyarmatosításnak is.
– mutatott rá a szakértő.
– Ne felejtsük azt sem el, hogy az Ukrajnának nyújtott nyugati segélyek jelentős része az hitel, amit egyszer így vagy úgy, de vissza kell fizetni, és mivel az IMF szerint is Ukrajna már gyakorlatilag csődben van, a nyugati befektetők – leginkább az Egyesült Államok – úgy gondolkodnak, hogy ha Kijev nem tud fizetni, akkor adja el nekik a még meglévő állami vagyontárgyakat, összegezte Horváth József.
Orosz–ukrán háború 
