Ukrajna amerikai gyarmat?

A nyugati sajtó is elismeri, hogy a brit gyártmányú fegyverek felhasználásáról nem Kijevben döntenek, hanem Amerikában. Az óhajtott oroszországi mélységi rakétacsapások engedélyeztetése pedig egyelőre elérhetetlenek tűnik Kijevnek. Zelenszkijnek érdeke lehet ugyan a háború meghosszabbítása, de az amerikai jóváhagyásért való kilincselés is arra mutat rá, hogy Ukrajna szuverenitása megkérdőjeleződött, és az ország már minden tekintetben az amerikai befolyási övezet része, mondta el lapunknak Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója.

Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij részt vesz az amerikai alelnökkel és Kamala Harris demokrata elnökjelölttel tartott sajtótájékoztatón Fotó: Drew Angerer Forrás: AFP

Horváth József. Fotó: Éberling András

Az oroszok szisztematikusan, lassan, de felőrlik az ukrán hadsereget. Az ukrán hátországban az elektromos ellátórendszer erőteljesen leromlott állapotban van, a toborzókkal szembeni lakossági ellenállás egyre erősödik, azt lehet mondani, hogy az ukrán hadsereg, az ukrán állam katasztrofális állapotban megy neki ennek a télnek

– mondta el Horváth József a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója.

Ennek fényében érdemes értelmezni Zelenszkij amerikai útja során ismertetett győzelmi tervét, melynek javaslatai, a néhány hónapon belüli NATO-csatlakozás, illetve a nagy hatótávolságú nyugati fegyverek orosz mélységi bevetésének megengedése nem arról szól, hogy ezzel meg lehetne fordítani a háborút, hanem sokkal inkább egy olyan próbálkozás, melynek az a célja, hogy a nyugati országokat is belerángassák ebbe a háborúba, hangsúlyozta a szakértő.

Az ukrán katonai vezetés egyértelművé tette, hogy önmagában Ukrajna a nagyarányú nyugati támogatással együtt sem képes tartósan ellenállni az oroszoknak, illetve a háború menetét megfordítani, tette hozzá.

A nagy hatótávolságú nyugati rakéták mélységi orosz területeken való bevetése egy olyan vörös vonal, amelyet többször is kinyilvánított Moszkva. Oroszország ugyanis azt eddig is pontosan tudta, hogy idáig a bevetett nyugati rakéták a Moszkva cirkáló elsüllyesztésétől a távolabbi orosz célpontok elleni támadásokig nem működtek volna nyugati kezelőszemélyzet és műholdadatok nélkül, mondta el Horváth József.

Nevezzük őket zsoldosoknak, tanácsadóknak, szakértőknek, de nyilvánvaló hogy nem a saját országuk egyenruhájában jelennek meg Ukrajna területén. Ha ezeket a nyugati rakétákkal végrehajtott csapásokat az egyes országok, valamint az Egyesült Államok jóváhagyja, akkor automatikusan részesei lennének a konfliktusnak.

A nyugati szövetségesek által küldött rakétarendszerek orosz területen való bevetéséhez Ukrajnának az Egyesült Államok nyújthat technikai és hadászati háttértámogatást, ilyen a műholdnavigáció, a célra vezetés vagy a szükséges felderítőadatok, így a szakértő szerint szükséges az amerikai jóváhagyás.

Lapunk korábban arról írt a háború lehetséges eszkalációja kapcsán, hogy több szempontból is az ukrán érdekkel szemben állhat a háború mielőbbi befejezése. A mélyen az orosz területekre irányuló csapások Moszkva reakcióját válthatják ki. Így folytatódhat a háború.

Ukrajna az 1991-es függetlenedése óta valamilyen gyarmat, ha úgy tetszik. Először az orosz befolyási övezetnek volt a része, majd 2015 után nyugati, jórészt amerikai befolyási övezetbe került át, mutatott rá a szakértő.

– Ne felejtsük el, hogy néhány hónapja az ukrán parlament megszavazta azt a nyelvtörvényt, mely nemcsak az orosz nyelvet szorítja ki és más kisebbségek nyelvének használatát minimalizálja, hanem az angol nyelvet második államnyelvvé léptette elő. A közigazgatástól kezdve az államigazgatásig és a közlekedési táblákig bezárólag az angol válik Ukrajnában a második nyelvvé.

Éljünk ilyenkor a gyanúperrel, hogy ez a nyugati befektetők érdekében történik, és ezt akár nevezhetjük gyarmatosításnak is.

 – mutatott rá a szakértő.

– Ne felejtsük azt sem el, hogy az Ukrajnának nyújtott nyugati segélyek jelentős része az hitel, amit egyszer így vagy úgy, de vissza kell fizetni, és mivel az IMF szerint is Ukrajna már gyakorlatilag csődben van, a nyugati befektetők – leginkább az Egyesült Államok – úgy gondolkodnak, hogy ha Kijev nem tud fizetni, akkor adja el nekik a még meglévő állami vagyontárgyakat, összegezte Horváth József.

Borítókép: Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij az amerikai alelnökkel, Kamala Harris demokrata elnökjelölttel tartott sajtótájékoztatón (Fotó: AFP/Drew Angerer)