Egy tányér leves mellett kapta a hírt: ő a fizikai Nobel-díj nyertese

John J. Hopfield amerikai és Geoffrey E. Hinton brit–kanadai tudós kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.

Toronto, 2024. október 8. 2024. június 19-i kép a mesterséges intelligenciát fejlesztõ Geoffrey E. Hinton brit-kanadai tudósról a torontói Collision Konferencián. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia fizikai Nobel-díjakat odaítélõ bizottsága október 8-án Stockholmban bejelentette, hogy az idei díjat Hinton és John J. Hopfield amerikai tudós kapja a mesterséges neurális hálózatokat használó gépi tanulás elõmozdításáért. MTI/AP/The Canadian Press/Chris Young Fotó: Chris Young

A bejelentést követő sajtóértekezleten Hans Ellegrennek, az akadémia főtitkárának sikerült telefonon elérnie Geoffrey Hintont. A tudós elmondta, hogy nagy meglepetés volt neki a díjról szóló telefonhívás, éppen egy olcsó kaliforniai szállodában tartózkodik, ahol nincs internetkapcsolat. 

– Meg vagyok döbbenve. Sohasem gondoltam, hogy ez megtörténhet –  mondta az elismerésről.

Újságírói kérdésekre válaszolva azt jósolta, hogy a mesterséges intelligencia végül óriási hatással lesz a civilizációra, javulást hozva a termelékenységben és az egészségügyben. A jelentőségét az ipari forradalomhoz hasonlította. 

Ahelyett azonban, hogy fizikai erőben felülmúlná az embereket, intellektuális képességekben fogja felülmúlni őket. Nincs tapasztalatunk arról, milyen az, amikor a dolgok okosabbak nálunk. És ez sok szempontból csodálatos lesz

– mondta Hinton. Ugyanakkor hozzátette: minden előny mellett aggódnunk kell számos lehetséges rossz következmény miatt, különösen amiatt a veszély miatt, hogy ezek a dolgok kicsúsznak az irányításunk alól.

Arra a kérdésre, hogy van-e benne megbánás a munkájával kapcsolatban a mesterséges intelligencia jelentette kockázatokat látva, Hinton úgy válaszolt, hogy a mögötte álló kutatói pályán nem változtatna, de aggódik amiatt, hogy a következmények végül olyan, az embereknél okosabb rendszerek lehetnek, amelyek átveszik az irányítást.

Egy másik kérdésre válaszolva elárulta, hogy személy szerint a GPT-4-et – az OpenAI által létrehozott multimodális nagy nyelvi modellt – használja, de nem hagyatkozik teljesen rá.

John J. Hopfieldet az angliai Hampshire-ben érte a hír, ahol feleségével együtt tartózkodik. Az AP hírügynökségnek elmondta, egy kávé és az influenzaoltás után arra nyitotta ki számítógépét, s látta, hogy elárasztották az e-mailek. 

Soha nem láttam ennyi e-mailt életemben – jegyezte meg, hozzátéve, hogy egy üveg pezsgő és egy tányér leves várja az asztalon.

Hopfield az AP-nek azt mondta: továbbra is ámulattal tölti el, hogy munkájának milyen hatása van.

Dátummegjelölés nélküli kép a mesterséges intelligenciát fejlesztõ John J. Hopfield amerikai tudósról a New Jersey állambeli Princetonban.
MTI/AP/Princeton Egyetem tájékoztatási irodája/Denise Applewhite

Az amerikai kutató, aki több olyan petíciót is aláírt, amelyben tudósok a technológia szigorú kontrollját sürgették, a gépi tanulás előnyeit és kockázatait a vírusokkal és az atomenergiával kapcsolatos munkához hasonlította, amely képes segíteni a társadalomnak, de károkat is okozhat.

A kitüntetettek 11 millió svéd koronán (388 millió forintnyi összegen) osztoznak. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

Tavaly Krausz Ferenc Németországban élő magyar születésű fizikus, Pierre Agostini Egyesült Államokban tanító francia fizikus és Anne L'Huillier Svédországban dolgozó, szintén francia fizikus kapta a fizikai Nobel-díjat az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért.

A Nobel-hét következő napjain, szerdán a kémiai Nobel-díj, csütörtökön az irodalmi Nobel-díj, pénteken pedig a Nobel-békedíj bejelentése következik. A közgazdasági Nobel-emlékdíjast október 14-én hirdetik ki.