Választásokat tartottak a hétvégén Georgiában, amelyet a nemzetközi szervezetek és több ország által küldött megfigyelők a nemzetközi normáknak megfelelőnek minősítettek, mégis Washingtontól Brüsszelig a teljes liberális fősodor csalást kiált, és a szavazás megismétlését követeli.
Mint arról beszámoltunk, maga az ország – elvben pártokon felül álló – elnöke állt az ilyen hangok élére, és amellett, hogy nem volt hajlandó elismerni a voksolás eredményét, konkrétan az utcára szólította az embereket. Az általa emlegetett csalásra azonban konkrét bizonyítékot nem hozott fel.
Josep Borell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság közös nyilatkozatban ítélte el a választásokat, majd később tizenhárom európai külügyminiszter is tiltakozást fogalmazott meg, amelyre Szijjártó Péter úgy reagált, hogy „13 európai külügyminiszter továbbra sem tudja megemészteni, hogy a demokrácia a népakaratról szól, nem képesek megemészteni, hogy a georgiai kormányt nem Brüsszelből jelölik ki, hanem azt maguk a georgiai emberek választják meg”. Magyarország 14 éve néz szembe hasonló támadásokkal – emlékeztetett a tárcavezető.
Joe Biden amerikai elnök arra szólította fel a georgiai kormányt, hogy kezdjen átfogó párbeszédet Georgia valamennyi politikai erejével a választások integritásának helyreállításáról.
A kaukázusi ország áttért az arányos választási rendszerre, és bevezették az elektronikus szavazatszámlálást – mondta el lapunknak a helyszínen választási megfigyelőként jelen lévő európai parlamenti képviselő, László András. Kránitz Péter Pál, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint a szavazatok kilencven százalékát elektronikusan számolták, ami eleve szinte kizárja a visszaéléseket.
A hétvégi georgiai választásokra az EBESZ, az Európai Parlament, a NATO parlamenti közgyűlése és több európai ország is küldött megfigyelőket, és mindannyian egy demokratikusan és a nemzetközi normáknak megfelelően lebonyolított választást tapasztaltak
– fogalmazott a kutató.
László András szerint megfigyelhető volt egyfajta párhuzam a mostani georgiai és a 2022-es magyarországi kampány között, ugyanis mindkettőnek egyik fő kérdése a béke vagy háború problémája. A kormányzó Georgiai Álom párt amellett kampányolt, hogy a nyugati hatalmak törekvései ellenére az ország ne vonódjon be az oroszellenes háborús politikába, és ne újuljon ki a 2008-as háború, mert az szörnyű pusztítást jelentene a 3,5-4 milliós országnak.
Az Európai Unió nyilván egy háborúpárti kormányt szeretne. Georgiában él a 2008-as emlék az orosz háborúról, két terület továbbra is megszállás alatt van. És nyilván ezt a sérelmet könnyű lenne kihasználni arra, hogy Georgiából nyugati segítséggel induljon akár egy második front Oroszország ellen, akár ennek csak a lebegtetésével megosszák az oroszok figyelmét és erejét, így gyengítsék az orosz jelenlétet az ukrajnai fronton. És erre nem hajlandó a jelenlegi kormánypárt
– fogalmazott László András.
