Fontos jelzés, hogy Olaf Scholz német kancellár kész tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az orosz–ukrán háború rendezéséről, így reagált a német üzenetre Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Ezek fontos szavak, mert nem is olyan régen Németország a többi kollektív nyugati ország közé tartozott, amelyek teljesen kizárták a Putyinnal való kapcsolatfelvételt
– mondta az elnöki szóvivő. Peszkov egyúttal kilátástalannak nevezte más országok álláspontját az Oroszországgal való párbeszéd elutasításáról.
Emlékezetes, Vlagyimir Putyin korábban ellenezte, hogy rövid távú tűzszünetet kössön Ukrajnával, az államfő rámutatott a tartós béke megteremtésének szükségességére. Az elnök megjegyezte, hogy a rövid távú tűzszünetet az ellenség az újrafegyverkezésre használná fel, ezért az háború rendezése csak a hosszú távú béke feltételeinek megteremtésével lehetséges.
Nincs értelme közvetlenül az ukrán Verhovna Radához fordulni olyan körülmények között, amikor az uralkodó elit bitorolja a hatalmat
– fogalmazott korábban az orosz államfő, aki szerint az ukrajnai uralkodó elit törvénytelenül van hatalmon, és „nem is fordul az alkotmánybírósághoz, hogy az erősítse meg a hatáskörét”. Úgy vélte, Oroszország nem egyezhet bele a tűzszünetbe az ukrajnai konfliktusban, mivel nem bízik Kijev válaszában: „Nem engedhető meg, hogy a tűzszünet után az ellenség kihasználja ezt a tűzszünetet helyzetének javítására, újrafegyverkezésre, erőszakos mozgósítással töltse fel erőit és készüljön fel a fegyveres konfliktus folytatására.” Bármilyen tűzszünet Ukrajnában lehetetlen egyértelmű megállapodások megkötése nélkül, amelyek visszafordíthatatlanok lennének:
Gondoskodnunk kell arról, hogy a másik fél vállaljon olyan lépéseket, amelyek visszafordíthatatlanok és elfogadhatók az Oroszországi Föderáció számára.
Putyin azt is hozzátette, hogy nincs lehetőség Ukrajnával kapcsolatos megállapodások megkötésére közvetítőkön keresztül: „Először is azért, mert nem valószínű, hogy a közvetítő felhatalmazást kap a végleges dokumentumok aláírására.”
Ukrán atomfenyegetés
Biztosan nem segíti elő a békés rendezést az sem, hogy Volodimir Zelenszkij Brüsszelben komoly ultimátumot adott a Nyugatnak: vagy felveszik Ukrajnát a NATO-ba, vagy az ország saját maga készít atomfegyvereket a háborúban.
Világossá tette, hogy országa hogyan kívánja megvédeni magát Oroszországtól a jövőben: vagy a NATO gyorsan felveszi országát a szövetségébe, vagy Ukrajna ismét atomhatalom lesz – írja a Bild című német napilap.
Emlékezetes, Volodimir Zelenszkij néhány hete Donald Trump volt amerikai elnökkel találkozott, ahol kijelentette:
Ukrajnának vagy lesznek atomfegyverei, vagy valamilyen szövetséget kell majd kötnünk. A NATO-n kívül ma nicsenek hatékony szövetségeseink.
Zelenszkij azzal érvelt, hogy Ukrajna az egyetlen olyan korábbi atomhatalom, amely lemondott a nukleáris fegyvereiről, most pedig háborúba kényszerült. Nem az ukrán elnök az egyetlen, aki atomfegyverekkel fenyegetőzik az orosz–ukrán háborúban. Korábban egy ukrán tisztviselő a Bildnek arról beszélt, hogy a
a Nyugatnak nem szabad elhinnie, hogy Ukrajna elfogadna egy második orosz támadást Kijev ellen. Előtte újraépítené nukleáris arzenálját.
Az ukrán elnök meggondolatlan kijelentését követően az elnöki tanácsadójának kellett magyarázkodnia. – Ukrajna nem gondolkodik atomfegyver fejlesztésén, és a legutóbbi jelentésekben a kérdés kapcsán inkorrekt módon értelmezték Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentését – közölte pénteken az ukrán elnöki hivatal vezetője.
Nem gondoltunk atomfegyverekre, ezt elutasítjuk
– szögezte le Andrij Jermak egy agytröszt brüsszeli tanácskozásán.
Borítókép: Olaf Scholz német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: AFP)
