Az amerikai politikában az alelnökjelölti viták hagyományosan egyik irányba sem szokták kimozdítani a két jelölt közötti versenyt – mondta el lapunk kérdésére Magyarics Tamás, az ELTE professor emeritusa. Egy-két alkalom volt mindössze, amikor ez megtörtént, „azért mindenki tudja, hogy nem rájuk kell szavazni” – tette hozzá.
Lényegében semmi új nem hangzott el, J. D. Vance ohiói szenátor, a republikánus alelnökjelölt elsősorban a határkérdésre, míg demokrata ellenfele, Tim Walz minnesotai kormányzó főleg az abortuszra összpontosított. Az újdonság inkább az volt, hogy eléggé civilizált volt a hangnem, nem voltak olyan személyeskedések, mint amilyeneket a múlt hónapban lezajlott elnökjelölti vita során láthattunk – vélekedett Magyarics Tamás.
Mint arról beszámoltunk, a vitát rendező CBS felmérése szerint a válaszadók 42:41 arányban J. D. Vance-t látták jobbnak.
Hozzá kell tenni, hogy a CBS nézőközönsége általában az inkább a demokraták felé hajlik. Elég annyit mondani, hogy a CBS korábbi riportjai vagy írásai alapján Harris 85 százékban pozitívan jött ki, és Trump 85 százékban negatívan
– mutatott rá a szakértő.
Ha kérdésekre bontjuk le a felmérés eredményeit, az abortusz vagy az egészségügy kérdésében Walzot látták szignifikánsan jobbnak, viszont a gazdaság vagy a bevándorlás kérdésében Vance-t – ismertette Magyarics Tamás.
Ugyanakkor azt is felmérték, hogy melyik alelnökjelöltet látnák alkalmasabbnak az elnöki posztra, és itt Walzot valamivel jobbnak látták – mondta a szakértő. Itt elképzelhető, hogy a minta nem volt teljesen reprezentatív – tette hozzá.
A vita előtt egyikük sem volt különösebben ismert országos szinten, tehát az a különleges helyzet állt elő, hogy a két jelöltnek úgymond be kellett mutatni magát a vitában
– emelte ki Magyarics Tamás, hozzátéve, hogy Vance azért örvendett talán nagyobb ismertségnek, mert írt egy könyvet, amelyben az alsó-középosztálybeli fehér amerikaiak életét mutatta be, és ami meglehetősen nagy siker lett Amerikában, illetve magyarra is lefordították.
Walz előéletében ezzel szemben akadnak foltok. Ez fel is merült a vitában, amikor a kínai útjáról kérdezték, és kiderült, hogy nem a Tienanmen téren volt, hanem Hongkongban, és nem a tüntetések idején – emlékeztetett a szakértő.
Kamala Harris alelnökhöz, a Demokrata Párt elnökjelöltjéhez hasonlóan Walz is belezavarodott néhány kérdésbe – jegyezte meg a professzor. Az egyik ilyen valószínűleg szótévesztésen alapult, amikor azt mondta, hogy összebarátkozott az iskolai lövöldözőkkel. Valójában a Sandy Hook iskolai lövöldözés áldozatainak szüleire gondolhatott, velük ugyanis találkozott – vélekedett Magyarics Tamás.
A másik ilyen a vita első kérdése volt, ahol Izraelt és Iránt keverte össze. Ebben a témában nagyon nehéz a demokrata álláspontot védeni, ugyanis az amerikaiak döntő többsége úgy gondolja, hogy Izraelnek joga van megvédeni magát, Irán pedig nem túl népszerű a körükben – világított rá a szakértő.
Gyakorlatilag ez volt az egyetlen külpolitikai kérdés, amely szóba került, ezt leszámítva csak belpolitikai kérdésekről vitáztak az alelnökjelöltek – hangsúlyozta Magyarics Tamás, hozzátéve, hogy Ukrajna támogatásának kérdése ezúttal egyáltalán nem került terítékre.
Borítókép: J. D. Vance ohiói szenátor, republikánus alelnökjelölt és Tim Walz minnesotai kormányzó, demokrata alelnökjelölt a televíziós vita során
