Orbán Viktor: Újra naggyá akarjuk tenni Európát

Elfogadták a magyar EU-elnökség által előterjesztett versenyképességi paktumot, a budapesti deklarációt az Európai Unió állam- és kormányfőinek pénteki informális ülésén. Orbán Viktor miniszterelnök a megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón azt mondta, újra naggyá akarják tenni Európát.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Charles Michel az Európai Tanács elnöke

A deklaráció néhány pontját ismertetve elmondta: elhatározták, hogy egyszerűsítési forradalmat hajtanak végre az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében, 2025 első félévének végére drasztikusan le fogják csökkenteni a jelentési kötelezettségek számát, amelyek nagy terhet rónak az európai cégekre.

Hozzátette: sürgős intézkedéseket fogadnak el a magas energiaárak mérséklése érdekében, és valódi iparpolitikát is meg fognak fogalmazni a következő időszakban. Mindannyian egyetértettek abban, hogy 2030-ra az európai GDP 3 százalékát kutatás-fejlesztésre fogják fordítani – mondta.

A tőkepiaci uniót is teljes egészében megvalósítják

– közölte.

Szólt arról is, hogy az európai emberek megtakarításának összege magasabb, mint az amerikaiak megtakarítása, de az európaiak a pénzüket a bankokban tartják, a bankok pedig „genetikailag” nem alkalmasak arra, hogy a különböző kockázatos high-tech befektetéseket finanszírozzák.

Elmondta, a bankbetéteket át kell vinni pénzügyi alapokba, meg kellene győzni az európai polgárokat, hogy tegyék ezt, annak érdekében, hogy azok a pénzek könnyebben legyenek felhasználhatók innovatív gazdasági megoldásokra. Ennek érdekében tesznek majd lépéseket – jelezte.

Orbán Viktor azt mondta, azt is eldöntötték, hogy európai védelmi ipari bázist hoznak létre.

A magyar miniszterelnök közölte, arról is megállapodtak, minden új jogalkotási javaslathoz készíteni kell egy értékelést, egy úgynevezett versenyképességi tesztet, hogy minden új jogszabályról látni lehessen, milyen hatása van a versenyképességre.

Elmondta, az Európai Bizottság elnöke és a tanács tagjai is egyetértettek azzal, hogy az Európai Tanács ülésein rendszeresen vissza fognak térni a versenyképesség kérdésére.

Orbán Viktor optimistán nyilatkozott a tanácskozásról, mondván „senki nem a hanyatlást akarja menedzselni, hanem mindannyian újra naggyá akarjuk tenni Európát”. 

Ha már az amerikaiak úgy döntöttek, hogy ők naggyá teszik Amerikát, erre egyetlen lehetséges európai válasz van: mi pedig Európát fogjuk naggyá tenni

– összegzett.

Ursula von der Leyen arra a kérdésre, hogy miért nem valósult meg már eddig is versenyképesség javítása és a bürokrácia csökkentése, annak ellenére, hogy ezek a lisszaboni szerződésben kitűzött célok között is szerepeltek, azt mondta: azóta a versenyképesség területén hatalmas átalakulások történtek, például a kutatás-fejlesztésben. Közölte: a tárgyalásokon áttekintették, hogyan teljesítenek a különböző európai szektorok, számba vették az erősségeket és a gyengeségeket is.

A miniszterelnök kiemelte: 

egyszerre fogják csökkenteni a bürokráciát, a jelentéstételi kötelezettségeket, és ezt egy közös javaslatban terjesztik majd a parlament, illetve a tanács elé.

Arról, hogyan tárgyalnak majd az új amerikai elnökkel a kereskedelemről, kifejtette: folyamatosan tartani kívánják a kapcsolatot és egyeztetni kívánnak a közös érdekekről. Az egyik ilyen területként jelölte meg a cseppfolyósított földgáz vásárlását, hangsúlyozva, hogy Oroszországtól még mindig elég sokat vásárolnak, ezt érdemes lenne amerikaival kiváltani. Ez segíthetne csökkenteni az energiaárakat – mutatott rá Ursula von der Leyen, hozzátéve: erről érdemes lenne egyeztetést kezdeményezni, ahogy a kereskedelmi mérlegről is.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kérdésre válaszolva jelezte: az energia az EU-ban nemzeti kompetenciába tartozik, de mégis együtt kell fellépniük a tagállamoknak, hogy csökkentsék az árakat. Figyelembe kell venni, hogy az energia a szuverenitás eszköze és stratégiai kérdés is 

– jegyezte meg.

Ugyanez vonatkozik a pénzügyi piacokra – folytatta –, aláhúzva: ez szintén eszköz arra, hogy az európai innováció felé irányítsák a beruházásokat. Kiemelte, hogy fel kell szabadítani a kapacitásokat a gazdasági fejlődés érdekében, és utalt arra: Orbán Viktor is bemutatta példákkal, hogy az EU le van maradva a versenytársai mögött.

Charles Michel a versenyképességgel kapcsolatban jelezte: be kell látni, hogy sürgős a helyzet. A tervezett új pénzügyi eszközök létrehozására vonatkozó kérdésre leszögezte: nem szabad megfeledkezni a szolidaritásról. Szavai szerint a kölcsönös bizalom nemcsak a pénzügyi támogatásokon múlik, hanem az is döntő, hogy milyen belső reformokat készek létrehozni.

Ursula von der Leyen hangsúlyozta: egyértelmű, hogy több magánbefektetésre és több állami befektetésre van szükség. Először a prioritásokat kell meghatározni

– mondta. Szavai szerint két megoldás van arra, hogy európai szinten finanszírozzanak valamit: új saját forrásokkal vagy a közös költségvetésbe való befizetéssel. 

Minkettőhöz tőkeemelés kell

– mutatott rá.

Orbán Viktor az újonnan elfogadott megállapodás kapcsán azt mondta, könnyű volt megállapodni a versenyképességről, mert nem ideológiáról, hanem pragmatikus kérdésről van szó. Kérdésre válaszolva arról is beszélt: a Lisszabonban kitűzött célok ma már nem reálisak, azóta nagy változások történtek. A kitűzött célok elérését vezetési kérdésnek nevezte, mondván, ha jó vezetése van Európának, akkor elérhetik ezeket, ha gyenge, akkor kudarc lesz a dologból.

Kitért arra is, hogy előzetesen sokat lehetett hallani Magyarország elszigeteltségéről, hogy nem szeretik Magyarországot, kudarcos lesz a csúcs, és el sem jönnek az európai vezetők. A dolog vége az lett, hogy most itt állnak, jó volt az együttműködés, remek csúcs van mögöttük – hangoztatta. Elfogadták a versenyképességi paktumot, amit korábban mindenki lehetetlennek tartott. Bíznak egymásban és jó vezetőként képesek lesznek elérni a most ismertetett versenyképességi célokat – közölte.

A jövőbeni amerikai kapcsolatokat illetően a magyar kormányfő azt mondta: kemény tárgyalásokra számít. Szerinte Donald Trumpnak biztos lesznek elképzelései arról, hogyan kellene alakulnia a kereskedelemnek, „nyilván amerikai érdekek mentén”. Európának ki kell állnia magáért, tárgyalnia kell és a végén meg kell állapodni

– jelentette ki.

A kormányfő további kérdésre úgy válaszolt: a magyar elnökségből van még két hónap, a mostani találkozó pedig „jó kis összejövetel volt, szép eredményekkel”, és van még néhány meglepetés a tarsolyában.

Ursula von der Leyen Ukrajna pénzügyi támogatásáról kifejtette: az 50 milliárd eurós alap mellett a G7-ek hitele is fontos könnyítést jelent 2026-ig Ukrajnának. Kijelentette: Oroszország nemcsak Európára, hanem az egész világ biztonságára jelent veszélyt. Oroszország egyre inkább igazodik Iránhoz, Észak-Koreához, és Kínával együtt „táplálja, tüzeli ezt a háborút” – magyarázta, megjegyezve: Oroszország kínai és iráni technológiát használ a hadszíntéren, ami azt mutatja, hogy a csendes-óceáni térség biztonsága és Európa biztonsága összekapcsolódik.

Charles Michel ehhez hozzáfűzte: az igazságos béke érdekében kell lépni, de „Ukrajna nélkül semmit nem lehet eldönteni Ukrajnáról”. Úgy vélte, ha Európa azt a jelet küldené a Kremlnek, hogy gyenge, azzal más rezsimeknek is azt üzenné, hogy megsérthetik a nemzetközi jogot, így Európa sérülékennyé válna.

Orbán Viktor a háború kapcsán emlékeztetett: 2022 márciusában mondta el először az álláspontját a témában, ami azóta sem változott semmit. „A magyar álláspont egyértelműen békepárti és magyarpárti álláspont” – szögezte le, majd felidézte, hogy Magyarország a háború kitörésekor a legnagyobb humanitárius segítséget nyújtotta az ukránoknak, több százezer menekültet fogadott be, a katonai konfliktusba ugyanakkor nem hajlandó bevonódni.

Hangsúlyozta: ha valaki a többiektől eltérő véleményen van valamiről, „az nem elszigetelődés, az még csak vita”. A demokrácia is így született – mondta, majd kijelentette: „az, hogy szembeszélben működöm politikai szempontból, az nekem a DNS-em része”. Hozzátette: 2015-ben Magyarország egyedül volt a kerítésépítéssel és azzal a gondolattal, hogy a határnál meg kellene állítani a migrációt. „Egyedül voltunk, de nem szigetelődtünk el, részesei voltunk a vitának” – hangsúlyozta.

A háborúval kapcsolatos további kérdésre a magyar kormányfő közölte: Ukrajna szuverén ország, az ukránoknak kell eldönteniük, hogy folytatják-e a harcot.

Én nem próbálok soha diktálni az ukránoknak, ez az ő országuk, az ő jövőjük, az ő életük (…), de bármikor kész vagyok segíteni nekik

– mondta. Felidézte azt is, hogy kijevi és moszkvai látogatása során világossá vált számára, hogy a harcoló felek egyike sem kész a tűzszünetre, és mindkettő meg van győződve arról, hogy az idő neki dolgozik. A magyar kormányfő rámutatott: igyekezett nemzetközi békepárti környezetet kialakítani, hogy előbb-utóbb tűzszünetet kössenek a harcoló felek.