Egy párizsi beszélgetésen az Európai Központi Bank egykori olasz vezetője és a francia elnök arra ösztönözte az EU-t, hogy álljon végre a saját lábára, nehogy áldozata legyen két rivális állam közötti kereskedelmi háborúnak. Az Egyesült Államok és Kína közti viszony robbanásveszélyesnek tűnik a következő hónapokban, írta a Politico.
Trump azt ígéri, hogy 10-20 százalékos vámot vet ki az összes importtermékre, és 60 százalékos vámot a Kínából származó importra. Ez pedig még nagyobb kereskedelmi káoszt válthat ki, mint az első elnöksége alatti Kína és az EU elleni vámháború.
A francia elnök szerint Trump gyorsabb elszakadásra kényszerítheti az európaiakat Kínától azzal, hogy vámokkal fenyegeti Európát, ha továbbra is kereskedik Pekinggel. Ez azt kockáztatja, hogy elmélyül a megosztottság a Kínával üzletelő Washingtonhoz közelebb álló uniós országok között – tette hozzá.
A kereskedelmi szakértők megosztottak abban a kérdésben, hogy az Egyesült Államok a vámtarifa-fenyegetésekkel akar engedményeket elérni, vagy a gazdasági elszigetelődés sokkal mélyebb programja mellett kötelezi el magát az egyetemes vámok bevezetésével.
Mario Draghi szerint Trump nyomást fog gyakorolni Európára, hogy válasszon oldalt az Egyesült Államok és Kína között. Draghi – aki szeptemberben ismertette az európai gazdaság megmentésére vonatkozó tervét – Trump megválasztását „ébresztőnek” nevezte, és kijelentette, hogy Európának intenzívebben kell dolgoznia, mint azt korábban terveztük volna.
A Politico szerint Trump győzelme nyugtalanítja az EU fővárosait, Brüsszel pedig arra készül, hogy gyorsan és határozottan visszavágjon az Egyesült Államok megválasztott elnökének tarifái ellen.
A Trump-adminisztráció továbbra is meg fogja védeni érdekeit – figyelmeztetett Macron, és arra buzdította Brüsszelt, hogy a közelmúlt példájára építve lépjen fel agresszívebb kereskedelmi politikával.
„Trump megválasztásával egy határhoz értünk. Minél tovább várunk, annál inkább szembesülünk olyan dilemmákkal, amelyeket lehetetlen megoldani” – figyelmeztetett.
Párizsban a két vezető bírálta az EU jelenlegi gazdasági doktrínáját és a bürokráciát, mondván, arra lenne szükség, hogy többet fektessenek be a stratégiai ágazatokba. Eközben bírálták az Egyesült Államok protekcionizmusát is, arra sürgetve Brüsszelt, hogy merítsen inspirációt Washingtonból, különösen a magántőke stratégiai szektorokba való bevonását illetően. Brüsszelnek „meg kell szabadulnia a haszontalan szabályozástól”, ami arra készteti a vállalatokat, különösen a technológiai szektorban, hogy kilépjenek Európából, állapították meg.
Az Egyesült Államok gazdaságpolitikájára – és ez nem mellesleg független lett volna a választások eredményétől – jellemző egy protekcionista fordulat, hiszen számukra is fontos a gazdasági biztonság. Utóbbi az Európai Politikai Közösség budapesti csúcstalálkozónak is az egyik fontos témája volt – fogalmazott korábban lapunknak Stefán Csaba, a Magyar Külügyi Intézet kutatója.
Az Európai Unió gazdasági növekedése az elmúlt két évtizedben jelentősen elmaradt Kínáétól és az Egyesült Államokétól. A termelékenység növekedése lassú, az EU részesedése a világkereskedelemből pedig csökken. Ennek a helyzetnek a kezelésére született meg a budapesti deklaráció, amelyet az Európai Unió Tanácsának pénteki informális ülésén fogadtak el és amely intézkedéseket sürget az európai versenyképesség helyreállítása érdekében.
