– Szakmai szempontból mit jelent önnek, hogy az Alapjogokért Központ az ön rendkívül hosszú szakmai listáján szerepelhet?
– A kezdetektől fogva figyelemmel kísérem az Alapjogokért Központ tevékenységét, és budapesti tartózkodásaim során is követtem a munkásságait. Láttam, hogyan fejlődött azzá a vezető think-tankké, ami ma. Ez egy nagyszerű lehetőség arra, hogy csatlakozzak egy olyan szakértőkből és értelmiségiekből álló, élénk közösséghez, akik korunk nagy politikai és kulturális vitáin dolgoznak.
– Ön a büntetőjogra és a nemzetközi jogra szakosodott. Mi a véleménye a Pedro Sánchez vezette spanyol kormány korrupciós botrányairól?
– A szocialista párt és vezetői a múltban már többször is botrányokba keveredtek. Az ezzel a kormánnyal kapcsolatos ügyek száma elképesztő. Nemcsak politikusok, hanem magas rangú tisztviselők, az elnök barátai és rokonai ellen is vádat emeltek vagy gyanúba keveredtek. Ez nagy intézményi károkat és súlyos reputációs válságot okoz Spanyolországnak.
– Mit gondol arról, ahogyan Sáncheznek sikerült visszatérnie a hatalomba?
– Spanyolországban 1978 óta három szocialista kormány volt. Ez minden idők leggyengébb szocialista kabinetje. Minden döntés és törvényjavaslat a szélsőbaloldaltól, valamint a baszk és katalán nacionalistáktól függ. Ez azt jelenti, hogy Spanyolország ellenségeitől függ, hogy hatalmon marad-e. A spanyol nép ennél mindenképpen jobbat érdemel.
– Hogyan látja a spanyol kormány bevándorlási politikáját, és mit gondol az Európai Unió bevándorlást kezelő politikájáról?
– Ez egy katasztrófa, különösen az egyszerű emberek számára, akik viselik az Európai Unió nyitott határok politikájának velejáróit és a progresszív politika következményeit. Az illegális bevándorlás ma az egyik legvitatottabb kérdés a spanyol társadalomban. Az intézmények és az elit által hangoztatott hivatalos beszéd és a tények között óriási az ellentmondás.
– Miben különbözik Közép- és Nyugat-Európa a migráció kérdésében?
– A kommunista rendszerek bukása után a közép-európai társadalmak tudatában voltak annak, hogy a kommunizmus veszélyt jelent a szabadságra, a jólétre és a nemzeti identitásra. Tisztában voltak azzal, hogy milyen eszközökkel próbálták aláásni a nemzeti egységet a különböző országokban, és azt a kommunista internacionalizmusra és a párt iránti lojalitásra cserélni. Nyugat-Európában a népek az 1970-es évek óta az értelmiségi és politikai elit által, az ellenük vívott kulturális háborút szenvedik el. Ma végre határozott reakciót látunk a szabadság, az identitás, a család, a vallás védelmében.
– Európában ma vallási háborúk zajlanak. Keresztényeket és zsidókat támadnak meg az utcán, legutóbb Franciaország és Amszterdam utcáin történtek antiszemita zavargások. Miért kell félniük az európai keresztényeknek és zsidóknak?
– Az antiszemitizmus a zsidókkal kezdődik, de soha nem ér véget a zsidókkal. Ma Nyugat-Európában a zsinagógákat a rendőrségnek kell megvédenie. Templomokat gyújtanak fel, és ijesztően sok, állítólagos „mentális zavarokkal” küzdő ember gyilkol és sebesít meg hétköznapi polgárokat. Az iszlamizmust politikai és kulturális értelemben érvényesítették és legitim lehetőségnek tekintik. Franciaországban az iszlamizmus a baloldal mozgatórugója. A helyzet az, hogy az iszlamizmus és a dzsihadizmus az európai civilizáció gyökereinek, a zsidó-keresztény, valamint a görög és római örökséget igyekszik aláásni.
Ricardo Ruiz de la Serna madridi székhelyű, közjogra szakosodott gyakorló ügyvéd. Szakterülete a büntetőjog és a nemzetközi jog. Többek között a nácizmus és a kommunizmus, az antiszemitizmus és a holokauszttagadás, a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd témakörében dolgozik. Korábban a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki. Ricardo Ruiz de la Serna emellett a madridi San Pablo Egyetem docenseként tanít jogot és kommunikációt. Vendégtanár és kutató volt többek között a krakkói Jagelló Egyetemen, a Varsói Egyetemen, a bambergi Otto-Friedrich Egyetemen, a müncheni Ludwig-Maximilian Egyetemen, az eichstätti Katholische Universität Eichstadt-Ingolstadt intézményben, az Augsburgi Egyetemen és az utrechti University of Applied Sciences egyetemen.
Borítókép: Ricardo Ruiz de la Serna, az Alapjogokért Központ új vendégkutatója (Fotó: Alapjogokért Központ)
