Idén nyáron több helyszínen is küzdöttek erdőtüzekkel a tűzoltók az országban. Csak a Sztara Planina területén augusztus végére közel ötezer hektár égett le. Összesen 17 hektáros területet kell majd helyreállítani, ezt mondta Milos Pavlovics, a piroti erdészet igazgatója. Egyre nagyobb veszélyben vannak az erdők Magyarország szomszédjában.
Pavlovics hozzátette:
A helyreállítás a tervek elfogadása után kezdődik meg.
Az idei év kritikus volt az erdők számára
A legkritikusabb év eddig a 2024-es év volt, amikor mintegy négyezer hektárnyi állami és több mint háromezer hektárnyi magánerdőt érintettek a tüzek, leginkább az emberi tényezők miatt. Gordana Jancsics, a Szerbia Erdői állami vállalat munkatársa rámutatott, hogy a büntetések az elkövetők számára alacsonyak, mindössze öt és ötvenezer dinár között mozognak. Azaz nagyjából a 200 ezer forintot sem haladja meg a legnagyobb büntetés.
Az újratelepítés során, különösen a tűzvészek által pusztított területeken, a fenyő-, jegenyefenyő-és lucfenyőcsemeték által újraerdősített területeknek 30-40 évre van szükségük, hogy újra erdő legyen – tette hozzá Jancsics.
Amit a természetben a tűz néhány óra alatt felemészt, azt évtizedekig, évszázadokig tart újjáépíteni. Biológiai értelemben a károk felbecsülhetetlenek, a tűlevelű erdőket a legnehezebb helyreállítani.
A leülepedő hamu megváltoztatja a talaj kémiai összetételét és lúgossá teszi azt, ez pedig jelentősen gátolja a facsemeték fejlődését. Jelentősen csökken a talaj humusztartalma, a tűz után a talaj rendkívül kiszárad, kemény lesz és vízhatlanná válik – magyarázta Alekszandra Zdravkovics. A biológus szerint emiatt jelentősen nő a földcsuszamlások veszélye is. Az erdők az időjárástól és az egyre markánsabb éghajlati szélsőségektől is szenvednek.
A betegségek is súlyosan érintik az erdőket.
A Kopaonikon például 30 hektár erdő pusztult el. A rovarok terjedését azonban eddig sikerült ellenőrzés alatt tartani.
Az építkezések pusztítása sem elhanyagolható. Az erdők helyreállításának jövője az aktív megőrzésen és a tervszerű erdőgazdálkodáson múlik. Branko Sztajics, a belgrádi Egyetem Erdészeti Karának dékánja hangsúlyozza, hogy az elkövetkező időszakban elengedhetetlen az erdők védelmének felülvizsgálata és a pontos célok kijelölése.
A nem megfelelően tervezett építkezések a nagy részben felelősek az erdőkárosodásért. Ez olyasmi, amit az államnak meg kellene állítania
– mondta Sztajics.
Mint arról lapunk korábban már többször is beszámolt, az energiaitalos dobozoktól kezdve az alsóneműkön, a veszélyes gyógyszereket tartalmazó üvegeken át szinte minden megtalálható a Szabadka környékén lévő erdőben.
Borítókép: Erdős terület Szerbiában (Fotó: AFP)
