Megkezdődtek a parlamenti választások Romániában, meglepően magas a szavazókedv

Romániában vasárnap parlamenti választásokat tartanak, amelyeken a kétkamarás parlament képviselői, illetve szenátori mandátumairól dönt az ország 19 millió szavazópolgára megyei pártlistás arányos választási rendszerben. Ez a választás kiemelten fontos az erdélyi magyar közösség számára.

Kolozsvár, 2024. november 24. Szavazó a romániai elnökválasztás elsõ fordulójában Kolozsváron 2024. november 24-én. MTI/Kiss Gábor Fotó: Kiss Gábor

A közvélemény-kutatások az elnökválasztás múlt heti első fordulója előtt még a Szociáldemokrata Párt (PSD) harminc százalék körüli győzelmét vetítették előre, miután azonban a párt államfőjelöltje, Marcel Ciolacu miniszterelnök nem jutott be a második fordulóba, és – a többi párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) korábbi miniszterelnök-jelöltje, az antiszemita és magyarellenes Vasgárdával nyíltan szimpatizáló – Calin Georgescu független jelölt kapta a legtöbb voksot, az utolsó felmérés szerint a PSD támogatottsága drámaian visszaesett, és immár az AUR esélyes a parlamenti választások megnyerésére. 

Két kisebb pártnak, Diana Sosoasca EP-képviselő SOS Romania pártjának és a Georgescu mögött álló Fiatal Emberek Pártjának (POT) is jó esélye van átlépni az ötszázalékos parlamenti küszöböt. A hagyományos jobbközép pártok némiképp visszaszorulhatnak, és helycsere várható közöttük: míg az elnökét, Elena Lasconit második fordulóba juttató Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) megerősödhet, az európai néppárti tagsággal rendelkező Nemzeti Liberális Párt (PNL) parlamenti súlya megfeleződhet – írta az MTI.

A magyar politikai szervezetek idén is közösen indulnak a parlamenti választásokon: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) listáin helyet kapott az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) és a Magyar Polgári Erő (MPE) egy-egy jelöltje is. 

Johannis utolsó elnöki beszédében a választások jelentőségéről beszélt

Rendkívüli fontosnak nevezte Klaus Johannis államfő szombat este az elnök- és a parlamenti választásokat, amelyek szerinte az előző alkalmaknál nagyobb mértékben meghatározzák, hogy milyen irányba fog haladni az ország a következő években. Leszögezte, az elnökválasztás első fordulójának eredménye után a vasárnapi parlamenti választás, majd a következő választási forduló tétje nem az, hogy a jobboldali, a baloldali vagy a centrista nézetek érvényesülnek.

Nem azért szavazunk, hogy bárkit is megbüntessünk vagy megjutalmazzunk. Szavazatunkkal arról fogunk dönteni, hogy a szabadság és a nyitottság országa marad-e Románia vagy a mérgező elszigeteltségbe és a sötét múltba zuhan

– jelentette ki.

Johannis hangsúlyozta azt is, hogy Románia „egzisztenciális döntés" előtt áll, hiszen a demokrácia és az ezzel járó alapvető értékek, illetve az elszigetelődés, a szélsőséges miszticizmus és a nyugati pluralizmus elleni gyűlölet között kell választania.

Belföldön 19 ezer, külföldön 950 szavazókörbe várják a felnőtt román állampolgárokat. Voksolni mindenütt helyi idő szerint 21 óráig lehet. Azokban a szavazókörökben, ahol este még sor van, legfeljebb éjfélig meg lehet hosszabbítani a nyitvatartást.

Borítókép: Szavazó a romániai elnökválasztás elsõ fordulójában Kolozsváron november 24-én (Fotó: MTI/Kiss Gábor)