Franciaország ünnepel: újranyit a Notre-Dame Párizsban

Párizs újabb ünnepre készül. Hét végén nyitják meg ismét Franciaország és a francia főváros egy büszkeségét és történelmi jelentőségű épületét, a Notre-Dame székesegyházat.

A párizsi székesegyház homlokzatán végzett fénypróbák a párizsi újranyitási ünnepség előkészületei közben a franciaországi Párizsban 2024. december 3-án.. Fotó: Laurent Caron / Hans Lucas AFP. Fotó: Hans Lucas via AFP

A gótikus építészet mesterműve

Notre-Dame francia kifejezés, jelentése: „Mi Asszonyunk”. A székesegyház építése 1163-ban kezdődött Maurice de Sully püspök kezdeményezésére, és több mint 200 évig tartott. A gótika stílusjegyeit mutató katedrális építési munkálatai 1345 körül fejeződtek be. Az épület tervezése és kivitelezése során a gótikus építészet úttörő elemei kerültek előtérbe, a csúcsívek, a támpillérek és a rózsaablakok. A katedrális a klasszikus gótikus stílus jegyeit hordozza, egyedülálló harmóniában ötvözve az építészeti funkcionalitást és az esztétikai szépséget. 

A székesegyház hossza 128, szélessége 48, az ikertornyok magassága 69, a főhajó belmagassága 32,5 méter.

Az épület hangsúlyos elemei közül néhány építészetileg és művészettörténetileg is meghatározó. 

• Külső homlokzat, amelyet két ikonikus torony és egy főbejárat ural, amelyet részletgazdag faragványok díszítenek, bibliai jelenetekkel és szentek alakjaival.
• Belső tér: a hatalmas, oszlopokkal díszített belső tér a gótikus építészet függőleges irányultságát hangsúlyozza, egyúttal spirituális felemelkedést szimbolizálva.
• Rózsaablakok: a katedrális három lenyűgöző rózsaablaka a középkori üvegkészítés mesterműve.
• Orgona: a Notre-Dame orgonája az egyik legnagyobb és leghíresebb a világon.
   

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Paris France 🇫🇷 Travel | Hotels | Food | Tips (@paris.explore) által megosztott bejegyzés

A Notre-Dame évente több millió látogatót vonz, egyaránt szolgálva vallási szertartások és kulturális események helyszíneként. A katedrális látványa ikonikus része Párizs panorámájának.

Franciaország történelmének jelentős színtere a Notre-Dame
 

• 1804-ben Napóleon Bonaparte itt koronáztatta magát császárrá.
• Az 1944-es felszabadulás után itt tartottak hálaadó szertartást Charles de Gaulle vezetésével.

Ez a történelmi helyszín adott otthont tizenhárom francia király – többek között IV. Henrik, XIV. Lajos, Napóleon – és több francia államfő temetésének. Itt tartották többek között Charles de Gaulle, Georges Pompidou és François Mitterrand búcsúztatóját is. 

Victor Hugo világhírűvé vált regénye, az 1831-ben megjelent A párizsi Notre-Dame kiemelt figyelmet hozott a katedrálisnak, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a XIX. században megkezdődjön a székesegyház rekonstrukciója.

Párizs gyászolt, súlyos károkat okozott a 2019-es tűzvész

2019. április 15-én este pusztító tűz keletkezett a katedrálisban. Lángok csaptak fel a székesegyház központi tetőszerkezetében, majd azok nem sokkal később átterjedtek a katedrális hátsó részeire, többek között a részben fából készült központi huszártoronyra is. 

A XIX. században emelt torony nem sokkal este 8 óra előtt összeomlott.

 Este 10 óra után már az építmény egyik harangtornyát is elérte a tűz. A tűzoltóknak éjfélre sikerült visszaszorítani a lángokat, a harangtorony és a főszerkezet végül megmenekült. 

"It was like the end of the world."

Nicolas Marang filmed the moment Notre Dame's iconic spire collapsed as a fire engulfed the building.

🔴 Here's everything we know about the #NotreDame fire: https://t.co/qkqRQ9rBj4 pic.twitter.com/gRXEJ3lD9a

— Sky News (@SkyNews) April 15, 2019

A katedrális műkincseit sikerült kimenekíteni.

Közel 500 tűzoltó vett részt az oltási munkálatokban. A székesegyház közvetlen környezetét kiürítették, több mint ezer embert evakuáltak, a rendőrség és a tűzoltóság pedig lezárta a környező utcákat. Az oltás során egy tűzoltó és két rendőr könnyebb sérüléseket szenvedett.

Tűz a Notre-Dame de Paris székesegyházban. 2019. április 15. (Fotó: Denis Meyer / Hans Lucas via AFP)

 A katasztrófa műholdfelvételeken is látható volt.

A CNES (Francia Nemzeti Űrkutatási Központ) által 2019. április 15-én készített kézi műholdfelvételen a Párizs központjában lévő Notre-Dame székesegyháznál keletkezett tűz során felszálló füst és lángok láthatók (Fotó: HO / Cnes 2018, Distribution Airbus DS / AFP)

Nem tudni, mi okozta a tüzet

A tűz a renováláshoz köthető baleset eredménye, nem merült fel a szándékos gyújtogatás gyanúja. A francia hatóságok nem találtak bizonyítékot gyújtogatásra, és a mai napig az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a tűz fellobbanása a torony restaurálási munkálataihoz kapcsolódik. A vizsgálatok eredménye szerint a tüzet egy eldobott cigaretta vagy egy rövidzárlat okozhatta a torony elektromos áramot is használó harangjaiban vagy a munkások által használt liftek egyikében. Ugyan a vizsgálatok a mai napig folyamatban vannak, a hatóságok senkit nem vádoltak meg szándékos gyújtogatással és az is lehet, hogy soha nem sikerül magyarázatot találni a tűz keletkezésének okára. 

Lángok és füst látható, ahogy a Notre-Dame-székesegyház belseje tovább ég 2019. április 15-én a francia fővárosban, Párizsban. 
(Fotó:PHILIPPE WOJAZER / POOL / AFP )

A Notre-Dame újjáépítése

Az akkori francia kormány először azt javasolta, hogy a székesegyház XIX. századi tornyát kortárs építészeti elemekkel építsék újjá, és még építészeti pályázatot is kiírtak. Merész és szokatlan ötletek érkeztek a pályázatra. A Notre-Dame külsejének modernizálása és az ehhez kapcsolódó tervek nem váltak népszerűvé, így elvetették ezt az irányt. Végül az a döntés született, hogy a tornyot az eredeti állapotára állítják vissza, vagyis ólommal borított tölgyfakeret készült, tetején egy kereszttel és egy rézkakassal. A középkori padlást és az ősi tölgyfa gerendákból álló rácsot is visszaállították eredeti állapotába.

A felújítás során azonban olyan modern tűzvédelmi megoldásokat építettek be a tetőszerkezetbe, amelyek 2019-ben hiányoztak. Többek közott hőkamerákat, tűzérzékelő berendezéseket szereltek fel és vastagabb, lassabban égő tetőlemezeket használtak az újjáépítés során. 

Ugyan a Notre-Dame tűzvész utáni felújítása jelentős részben befejeződött, a külső felújítások még több évig folytatódnak. Az adományokból fennmaradó mintegy százmillió euró nagyságrendű összeget a tűzvész előtt elhasználódott részek, köztük a sekrestye és a támpillérek helyreállítására fordítják.

 

A felújítás számokban

A tűzvész után mintegy 840 millió euró érkezett,  mintegy 340 ezer adományozótól a székesegyház felújítására – összegzett a New York Times.

A Notre-Dame renoválásában mintegy 250 cég és nagyjából 2000 munkás és kézműves vett részt, köztük építészek, ácsok, mérnökök, kőfaragók, festők, aranyművesek, templomdíszítők, templomtornyosok, darukezelők, orgonatisztítók és tetőfedők. Többek között ólomüvegablakokat restauráltak, új ólomdíszeket készítettek a tetőn, rönkgerendákat faragtak és tetőgerendákat szereltek be szárazon.

 Volt, amikor egyszerre 600 munkás dolgozott naponta az állványokon,

szigorú biztonsági és munkaegészségügyi intézkedések mellett, hogy a mérgező ólomporral való munkát káros hatások nélkül tudják elvégezni. 

Franciaország történelmi jelentőségű épülete, a Notre-Dame de Paris újjáépítésének munkásai a székesegyház főhajójában gyülekeznek a francia elnök beszédét követően, Párizsban, 2024. november 29-én  
(Fotó: Sarah Meyssonnier / POOL / AFP)

Párizs nagyszabású megnyitóval készül 

A hivatalos és egyházi ünnepségre december 7-én, szombaton kerül sor. Először Emmanuel Macron francia elnök mond beszédet a székesegyház előtt, római katolikus méltóságok és a világ minden tájáról érkező politikusok, valamint a felújításhoz hozzájáruló adományozók előtt. A székesegyház ünnepélyes újranyitására több mint 40 állam- és kormányfőt, vallási méltóságot és más tisztségviselőket várnak, köztük Donald Trumpot, az Egyesült Államok megválasztott elnökét. Ferenc pápa nem lesz jelen az eseményen, de – mint Olivier Ribadeau-Dumas, a székesegyház rektor-érseke bejelentette – felolvassák majd Ferenc pápa Párizs érsekének küldött, a francia népnek címzett üzenetét. 

A beszédet követően a párizsi érsek botjával megüti a székesegyház ajtaját, majd egy kórus háromszor elénekli a 121. zsoltárt. 

Az ajtókat kinyitják, az érsek pedig istentiszteletet tart, és megáldja a nagy orgonát is, amely nem sérült meg a tűzvész során, de meg kellett tisztítani a mérgező ólomportól.

December 8-án, vasárnap a székesegyházban szentmisét tartanak az oltár felszentelésére. Emmanuel Macron és mintegy 170 püspök érkezik Franciaországból és más országokból, valamint Párizs 106 plébániájának papjai vesznek részt a szertartáson.

Este a nagyközönség számára is tartanak majd szentmisét, ez lesz az első alkalom, hogy a látogatók beléphetnek a felújított székesegyházba.

A hatóságok rendkívül szigorú biztonsági intézkedéseket terveznek a Notre-Dame környékére a hétvégére, hasonlóan a nyári olimpia megnyitó ünnepségéhez. 

Az érdeklődők korlátozott számban, távolabbról, óriáskivetítőkön követhetik majd az eseményt.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Rebâtir Notre-Dame de Paris (@rebatirnotredamedeparis) által megosztott bejegyzés

December 14-ig a vidámpark minden este drónjátékkal, vetítésekkel és tűzijátékkal tiszteleg a katedrális előtt.

A Notre-Dame harangjai is újra megszólalnak Disneylandben. A Disney loves Notre-Dame de Paris címet viselő, Victor Hugo művéből készült ikonikus rajzfilm elemeit felidéző előadás fő éjszakai show első részeként lesz látható – írta a Le Figaro. 

"Disney adore Notre-Dame de Paris": le nouveau spectacle du parc à thème pour la réouverture de l'emblématique cathédrale parisienne pic.twitter.com/slxheg5rI3

— BFMTV (@BFMTV) December 6, 2024

A párizsi Notre-Dame felújításának „titkai”

A Notre-Dame remekművei között szerepel a székesegyház három nagy rózsája, amelyet megkímélt a tűzvész, ahogyan – egy kivétellel – az összes többi ólomüvegablakot is. 

 

A rózsaablakok

A porral és hamuval borított rózsákat meg kellett tisztítani. Az ólomüvegablakok azonban érintetlenül maradtak, és az elkövetkező években restaurálják őket. Az igényes munkát kívánó műveletekben több üvegműves mester vett részt, akik szaktudását az UNESCO a világ szellemi örökségének részeként tartja számon.

A 2019-es tűzvészből csodával határos módon megmenekült a Notre-Dame három rózsája, amelyeket a XIII. század remekműveként tartanak számon. 
(Fotó: Imaginechina via AFP)

A székesegyház három különleges ablaka az egyetlen olyan középkori, XIII. századból származó ólomüvegablak, amely még mindig a helyén van, annak ellenére, hogy az évek során többször restaurálták őket. Hitelességükről Jean Lafond történész készített teljes körű tanulmányt, amelyet 1959-ben a Corpus Vitrearum-France első kötetében publikált. A 2019-es tragédia után a kutatók a felújítás során finomították ezt az elemzést.

A szakértők szerint az üvegablakok méretük miatt lenyűgözőek.

A déli és az északi rózsa átmérője 13 méter. A középkorban a csúcsívek használata felszabadította a falakat a teherhordó szerepük alól, így nagy nyílások keletkeztek, amelyeket az üvegművesek munkáival töltöttek ki. 

A rózsaablak elemei fontos jelentéstartalommal bírnak, amelyeket bibliai ábrázolásokon keresztül jelenítenek meg.

Szűz és gyermeke

Az előcsarnok kapuja fölött az 1220 körül készült nyugati rózsa a három rózsa közül a legrégebbi. Átmérője 9,6 méter és sok átdolgozott részt tartalmaz.

Próféta lehajtott fejjel

Az első kör négykaréjos medalionokból áll, amelyek a Krisztus megtestesülését hirdető tizenkét prófétát ábrázolják. Közülük kettő a XIII. századból származik, köztük a lehajtott fejű, sárga és vörös ruhába öltözött próféta.

Az erkölcsök és az erények harca

A felső rész két koronája a vétkek és erények harcát ábrázolja, egy olyan ikonográfiát, amely a nyugati homlokzat központi portáljának szobraira emlékeztet. A hitet egy kelyhet tartva ábrázolják, benne egy zöld kereszttel, míg a gyávaságot egy hátrafelé néző, lóháton ülő alak ábrázolja. 

A Le Figaro látványos animáción, részletesen mutatja be a rózsaablakot, amelyet itt lehet megtekinteni. 

A Notre-Dame orgonája az egyik legnagyobb és leghíresebb 

A Notre-Dame  nagy orgonája a székesegyház nyugati oldalán, a rózsaablak alatt található. 115 valódi regisztere és közel 8000 sípja van, ezzel Franciaország legnagyobb orgonája címet a Grand Orgue de Saint Eustache orgonával osztja meg. A regiszterek számát tekintve a legnagyobb, méretét és a sípok számát tekintve azonban csak a második legnagyobb templomi orgona.

 Számos kiegészítés és felújítás után, 2014 óta 115 regiszterből és 7952 sípból áll az orgona.

A katedrális jelenlegi nagy orgonája több nagy orgonaépítő egymásra épülő munkájának eredménye. A jelenlegi tok építését François Thierry végezte 1733-ban, 1783-ban François-Henri Clicquot építette át, majd 1868-ban Aristide Cavaillé-Coll módosított ismét rajta. 1960 óta Boisseau restaurálta, 1992-ben a Giroud, Emeriau és Synaptel cégek közreműködésével. A 2019. április 15-i tűzvész megkímélte az orgonát, de jelentős tisztítási és helyreállítási munkálatokra volt szükség.

Borítókép: A párizsi székesegyház homlokzatán végzett fénypróbák az újranyitási ünnepség előkészületei közben Párizsban 2024. december 3-án (Fotó: Laurent Caron / Hans Lucas  AFP)