Oroszország nem enged

Készen állhat-e a Nyugat az orosz békefeltételek elfogadására? Szergej Lavrov szerint az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek meg kell érteniük, hogy Oroszország nem enged, és kész ezért minden eszközt bevetni. Az orosz álláspont nem változott, Moszkva már 2021 decemberében, mielőtt elindította a háborút, ugyanezt követelte, azonban ha nem hajlik a kompromisszumra, akkor az Egyesült Államok további katonai támogatását kockáztatja Trump elnöksége alatt is, mondta lapunknak Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő.

Vlagyimir Putyin orosz elnök vezeti a Stratégiai Fejlesztési és Nemzeti Projektek Tanácsának ülését a Kremlben 2024. december 5-én Moszkvában Fotó: Vladimir Astapkovich Forrás: AFP

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a 31. Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) miniszteri csúcstalálkozóján a máltai Ta'Qaliban 2024. december 5-én. Fotó: AFP/Alberto Pizzoli

Az orosz álláspont nem változott, Moszkva már 2021 decemberében, mielőtt elindította a háborút ugyanezt követelte. Most is az a követelése, hogy az annektált öt ukrán megyét orosz területnek tekinti, és azt várja a Nyugattól, hogy ezt elfogadják.

– Abban a reményben, hogy ha ez megtörténik akkor megbukik a Nyugat-barát ukrán kormány, és akkor Ukrajna felett Moszkva átveheti az ellenőrzést, ami céljuk is volt – tette hozzá a szakértő.

 

A NATO jelenléte kulcskérdés Moszkva számára

Szergej Lavrov az interjúban kifejtette Oroszország feltételeit: Ukrajna katonai semlegessége, az orosz ajkú lakosság jogainak garantálása, valamint az orosz területekről – amelyek Oroszország szerint most már az Oroszországi Föderáció részét képezik – az ukrán erők kivonása. Lavrov azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajnának nukleáris fegyverektől mentes állammá kell válnia, és meg kell szüntetnie minden NATO-kapcsolatot, beleértve a katonai bázisok és gyakorlatok jelenlétét.

A külügyminiszter kiemelte: – Nincs NATO. Abszolút. Nincsenek katonai bázisok, nincsenek katonai gyakorlatok Ukrajna földjén külföldi csapatok részvételével.

Ez a kijelentés egyértelmű üzenet a Nyugatnak, hogy Moszkva elfogadhatatlannak tartja Ukrajna további közeledését a NATO-hoz vagy bármilyen katonai együttműködést külföldi szövetségesekkel.

Finn haditengerészek az egyik legnagyobb NATO Steadfast Defender hadgyakorlaton. Fotó: AFP/ Jonathan Nackstrand

Lavrov szavai tükrözik Oroszország eddigi álláspontját, amely a biztonsági garanciák követelésére és Ukrajna geopolitikai helyzetének újradefiniálására irányul. Ez az üzenet azonban nehezen összeegyeztethető a Nyugat és Ukrajna álláspontjával, amelyek szuverén döntéseik tiszteletben tartását hangsúlyozzák. Az ilyen kijelentések tovább fokozhatják a feszültséget, miközben a tárgyalások lehetősége távolinak tűnik.

A lapunknak nyilatkozó szakértő arról beszélt, hogy a 2021-es szerződéstervezetek szerint Oroszország azt is szeretné, hogy a NATO visszavonuljon az 1990 előtti állapothoz, tehát mindenki akit azóta felvettek – Magyarországot is beleértve – gyakorlatilag nem venne részt a NATO közös védelmében.

Jens Stoltenberg (k) NATO-főtitkár megöleli Pekka Haavisto finn külügyminisztert (b) és Ann Linde svéd külügyminisztert, miután Finnország és Svédország csatlakozási jegyzőkönyvét aláírták a NATO brüsszeli központjában 2022. július 5-én. Fotó: AFP/Kenzo Tribouillard

– Ezt a Nyugat és Donald Trump sem fogja elfogadni, hangsúlyozta Gyarmati István.

Az oroszoknak el kell dönteniük, hogy elfogadnak-e egy kompromisszumos megoldást, ami felé most már Zelenszkij is hajlik, ha pedig esetleg nem, akkor véleményem szerint az Egyesült Államok Trump elnöksége alatt növelni fogja a fegyverszállításokat, és mindenféle más eszközökkel is megpróbálja rákényszeríteni Moszkvát arra, hogy egy közös, kompromisszumos álláspontot elfogadjon

– mutatott rá a szakértő. 

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök vezeti a Stratégiai Fejlesztési és Nemzeti Projektek Tanácsának ülését a Kremlben 2024. december 5-én Moszkvában (Fotó: AFP/Vladimir Astapkovich)