Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentése a Tucker Carlson amerikai újságírónak adott interjújában ismét az orosz–nyugati konfliktus éleződését tükrözi. Lavrov világossá tette, hogy Oroszország kész bármilyen eszközt – beleértve a fejlett hiperszonikus rakétákat is – bevetni, ha az országot stratégiai vereség fenyegetné. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy Moszkva nem kívánja a helyzet további eszkalációját, és elkerülné a félreértéseket az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel.
Az interjú során Lavrov megismételte az orosz katonai művelet céljait, valamint a béke feltételeit. A figyelmeztetések és a további üzenetek küldésére való utalás is azt sugallja, hogy Oroszország további katonai vagy politikai lépésekre készül, ha követeléseit nem veszik figyelembe.
A nyilatkozat szorosan illeszkedik abba az orosz külpolitikai narratívába, amely igyekszik egyaránt megfélemlíteni a Nyugatot, egyúttal az orosz belső közvéleményt is mobilizálni a kormány politikájának támogatására. A hiperszonikus fegyverek bevetése korábban jelentős technológiai előnyt jelzett, és az ilyen fegyverek demonstrálása stratégiai üzenetként szolgálhat Washington és NATO-szövetségesei felé.
Moszkva kettős üzenete
Ez a kettős üzenet: a figyelmeztetés és a békére való nyitottság az orosz külpolitika hagyományos kommunikációs taktikájának része, mondta el lapunknak Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő.
Az az orosz álláspont, hogy elveszítették a stratégiai kezdeményezést, a NATO nem távolabb, hanem közelebb került az orosz határokhoz. A fronton egyfajta állóháború alakul ki, de az orosz fél jelentős területeket foglal el, és azt gondolják, hogy ezt a háborút sem Ukrajna, sem pedig a Nyugat nem fogja sokáig bírni
– mondta a szakértő.
Gyarmati István szerint Moszkva abban bízik, hogy Trump elnöki beiktatása után képes lesz ezt megváltoztatni.
Nem mi kezdtük a háborút. Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is elmondta, hogy mi indítottunk különleges katonai műveletet, hogy véget vessünk annak a háborúnak, amelyet a kijevi rezsim a nép ellen vívott Donbászban
– mondta az interjúban az orosz külügyminiszter.
Az orosz álláspont nem változott, Moszkva már 2021 decemberében, mielőtt elindította a háborút ugyanezt követelte. Most is az a követelése, hogy az annektált öt ukrán megyét orosz területnek tekinti, és azt várja a Nyugattól, hogy ezt elfogadják.
– Abban a reményben, hogy ha ez megtörténik akkor megbukik a Nyugat-barát ukrán kormány, és akkor Ukrajna felett Moszkva átveheti az ellenőrzést, ami céljuk is volt – tette hozzá a szakértő.
A NATO jelenléte kulcskérdés Moszkva számára
Szergej Lavrov az interjúban kifejtette Oroszország feltételeit: Ukrajna katonai semlegessége, az orosz ajkú lakosság jogainak garantálása, valamint az orosz területekről – amelyek Oroszország szerint most már az Oroszországi Föderáció részét képezik – az ukrán erők kivonása. Lavrov azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajnának nukleáris fegyverektől mentes állammá kell válnia, és meg kell szüntetnie minden NATO-kapcsolatot, beleértve a katonai bázisok és gyakorlatok jelenlétét.
A külügyminiszter kiemelte: – Nincs NATO. Abszolút. Nincsenek katonai bázisok, nincsenek katonai gyakorlatok Ukrajna földjén külföldi csapatok részvételével.
Ez a kijelentés egyértelmű üzenet a Nyugatnak, hogy Moszkva elfogadhatatlannak tartja Ukrajna további közeledését a NATO-hoz vagy bármilyen katonai együttműködést külföldi szövetségesekkel.
Lavrov szavai tükrözik Oroszország eddigi álláspontját, amely a biztonsági garanciák követelésére és Ukrajna geopolitikai helyzetének újradefiniálására irányul. Ez az üzenet azonban nehezen összeegyeztethető a Nyugat és Ukrajna álláspontjával, amelyek szuverén döntéseik tiszteletben tartását hangsúlyozzák. Az ilyen kijelentések tovább fokozhatják a feszültséget, miközben a tárgyalások lehetősége távolinak tűnik.
A lapunknak nyilatkozó szakértő arról beszélt, hogy a 2021-es szerződéstervezetek szerint Oroszország azt is szeretné, hogy a NATO visszavonuljon az 1990 előtti állapothoz, tehát mindenki akit azóta felvettek – Magyarországot is beleértve – gyakorlatilag nem venne részt a NATO közös védelmében.
– Ezt a Nyugat és Donald Trump sem fogja elfogadni, hangsúlyozta Gyarmati István.
Az oroszoknak el kell dönteniük, hogy elfogadnak-e egy kompromisszumos megoldást, ami felé most már Zelenszkij is hajlik, ha pedig esetleg nem, akkor véleményem szerint az Egyesült Államok Trump elnöksége alatt növelni fogja a fegyverszállításokat, és mindenféle más eszközökkel is megpróbálja rákényszeríteni Moszkvát arra, hogy egy közös, kompromisszumos álláspontot elfogadjon
– mutatott rá a szakértő.
Orosz–ukrán háború 
