Dél-Korea elnöke, Jun Szuk Jol rendkívüli hadiállapotot hirdetett, ami sokkolta a nemzetet és a nemzetközi közösséget egyaránt. A késő esti bejelentést, amely a nemzeti televízióban hangzott el, kezdetben Észak-Korea esetleges támadásával vagy más komoly biztonsági fenyegetéssel hozták összefüggésbe.
A valóság azonban sokkal bonyolultabbnak bizonyult. A lépés oka az egyre mélyülő politikai válság
– írta a BBC. Jun Szuk Jol elnök pártja elveszítette a parlamenti többséget, és az ellenzék folyamatosan olyan törvénytervezeteket és indítványokat nyújtott be, amelyek célja az elnök hatalmának gyengítése volt. A politikai elemzők szerint az elnök a hadiállapot kihirdetésével – a hadsereg ideiglenes hatalomátvételével – próbálja megakadályozni az ellene irányuló politikai támadásokat.
Jun Szuk Jol kijelentette:
nem volt más választása, mint ehhez az eszközhöz nyúlni a szabad és alkotmányos államrend fenntartása érdekében,
mondván, hogy az ellenzéki pártok „rabul ejtették”" a parlamentáris döntéshozatali folyamatot, ezzel válságba taszítva az országot.
Az elnök az ellenzéket
szégyentelenül Észak-Korea-barát államellenes erőknek nevezte.
Az ellenzék több mint 4000 milliárd dél-koreai von (1100 milliárd forint) megszorítást szorgalmaz a büdzsében, amiről a kormány azt mondja, hogy aláásná a kormány alapvető működését.
Szükségállapotot hirdetek a szabad Koreai Köztársaság védelmére az észak-koreai kommunista erők fenyegetésével szemben, hogy eltörölhessük a megvetendő Észak-Korea-barát, államellenes erőket, amelyek népünket szabadságától és boldogságától próbálják megfosztani, és annak érdekében, hogy megóvjuk a szabad alkotmányos rendet
– mondta az elnök.
A bejelentésre azonnali és heves reakciók érkeztek. Az ellenzéki vezetők alkotmányellenesnek minősítették a lépést, és felhívták pártjuk képviselőit a parlamentbe, hogy megakadályozzák a hadiállapot bevezetését. A parlament bejáratát azonban rendőrségi buszok zárták el, megakadályozva a bejutást. A nemzeti gyűlés épülete előtt tüntetők gyűltek össze, és azt kiabálták: „Nem akarunk hadiállapotot!”
A hadiállapot kihirdetése az 1987-es demokratikus átalakulás óta először történt meg Dél-Koreában. Utoljára 1979-ben, az elnök meggyilkolása utáni puccs során vezették be.
A hadiállapot a hadseregnek széles körű hatalmat ad, és felfüggesztheti a jogállamiság normális működését.
A politikai háttérben Jun Szuk Jol elnök népszerűségének csökkenése és számos korrupciós botrány szerepel, beleértve a feleségét érintő vádakat is. Az ellenzék a költségvetést is megkurtította, amelyet az elnök nem tudott vétóval megakadályozni.
Emellett indítványt nyújtottak be több miniszter menesztésére is.
A helyzet továbbra is feszült. Az ellenzék tüntetésekre szólított fel, a törvény szerint pedig a parlament többsége megszavazhatja a hadiállapot feloldását. Azonban a rendőri jelenlét megakadályozza a képviselők parlamentbe jutását. A kormánypárt vezetője maga is hibás lépésnek nevezte a hadiállapot kihirdetését.
A szükségállapot rendelkezéseinek végrehajtásával Park Anszu vezérkari főnököt bízták meg. A hadsereg közölte, hogy a parlament és a pártok tevékenységét felfüggesztik, a sajtó pedig szintén a rendkívüli jogrend keretei között működhet.
Borítókép: Emberek gyűlnek össze a nemzeti gyűlés előtt Szöulban 2024. december 4-én, miután Jun Szuk Jol dél-koreai elnök hadiállapotot hirdetett (Fotó: AFP)
