A hadiállapot kihirdetése az 1987-es demokratikus átalakulás óta először történt meg Dél-Koreában. Utoljára 1979-ben, az elnök meggyilkolása utáni puccs során vezették be.
A hadiállapot a hadseregnek széles körű hatalmat ad, és felfüggesztheti a jogállamiság normális működését.
A politikai háttérben Jun Szuk Jol elnök népszerűségének csökkenése és számos korrupciós botrány szerepel, beleértve a feleségét érintő vádakat is. Az ellenzék a költségvetést is megkurtította, amelyet az elnök nem tudott vétóval megakadályozni.
Emellett indítványt nyújtottak be több miniszter menesztésére is.
A helyzet továbbra is feszült. Az ellenzék tüntetésekre szólított fel, a törvény szerint pedig a parlament többsége megszavazhatja a hadiállapot feloldását. Azonban a rendőri jelenlét megakadályozza a képviselők parlamentbe jutását. A kormánypárt vezetője maga is hibás lépésnek nevezte a hadiállapot kihirdetését.
A szükségállapot rendelkezéseinek végrehajtásával Park Anszu vezérkari főnököt bízták meg. A hadsereg közölte, hogy a parlament és a pártok tevékenységét felfüggesztik, a sajtó pedig szintén a rendkívüli jogrend keretei között működhet.
Borítókép: Emberek gyűlnek össze a nemzeti gyűlés előtt Szöulban 2024. december 4-én, miután Jun Szuk Jol dél-koreai elnök hadiállapotot hirdetett (Fotó: AFP)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!