Macron gyanús ügyei nem gyanúsak a Transparency Internationalnak

Megéri félrenézni – a francia elnök kitüntette a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatóját. Emmanuel Macron gyanús ügyei évekre nyúlnak vissza, és – talán nem is véletlenül – a Transparency International egyetlenegyet sem talált érdemesnek vizsgálódásra.

Emmanuel Macron Fotó: AFP

A Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrend lovagi fokozatát adományozta Emmanuel Macron francia köztársasági elnök Martin József Péternek, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatójának. A Becsületrend után a második legrangosabb francia állami kitüntetést Jonathan Lacote, Franciaország budapesti nagykövete adta át csütörtökön este Budapesten – írja honlapján a Soros-szervezet.

Emmanuel Macron és felesége, Brigitte Macron 
Fotó: AFP 

„Franciaország végtelenül hálás önnek a szenvedélyes munkájáért, amely bizonyítja mélységes meggyőződését a demokratikus értékek mellett” – fogalmazott beszédében Franciaország budapesti nagykövete. Jonathan Lacote hozzátette: „ezek a demokratikus értékek az európai projekt középpontjában állnak, és kulcsfontosságú, hogy táplálják a francia és a magyar nép kapcsolatát”.

A demokratikus értékek védelme miatt azonban nem aggódott annyira a Transparency International franciaországi ága, amikor Emmanuel Macron gyanús ügyeit kellett volna vizsgálni. 

Macron és a McKinsey-ügy

2022 márciusában az akkori elnökválasztási kampány során egy szenátusi jelentés jelent meg a „magántanácsadó cégek növekvő befolyásáról a közpolitikákra” címmel, melyben az amerikai McKinsey tanácsadó cég is érintett volt – írta meg akkor a francia sajtó. 

A jelentés kitért a cég Emmanuel Macron elnökválasztási kampányaiban való szerepvállalására, valamint arra, hogy a McKinsey 2011 és 2020 között nem fizetett adót. 

Képviselői és egyéni bejelentések nyomán a Nemzeti Pénzügyi Ügyészség 2022. októberben indított vizsgálatot. 

Ahogy arról akkor lapunk is beszámolt, 

a gyanú szerint az amerikai tanácsadó cég munkatársai 2017-ben az elnöki kampány során ingyenesen segítették Macront, aki ezt azzal viszonozta, hogy megválasztása után több nagy összegű megbízást is adott a vállalatnak. 

Az összeg tetemes, több mint egymilliárd euró, a francia elnököt tehát közpénzek elherdálásával vádolják, valamint azzal, hogy szabálytalanul vezette pártja a kampányszámlákat, továbbá csökkentette a könyvelésben szereplő tételeket, derül ki a PNF novemberi közleményéből.

Az esetről több száz oldalas jelentést készített a Szenátus, hangsúlyozva, hogy a szóban forgó amerikai tanácsadó cég egy évtizeden át nem fizetett adót Franciaországban. 

A szenátusi bizottság szerint ez botrányos. Csak 2020-ban a McKinsey állítólag 18 millió eurónyi díjazást kapott az államtól a Covid–19 járvány kezelésére vonatkozó megbízásokért, és a vállalat 2020-ban 329 millió eurós össznyereségre tett szert Franciaországban, amelynek öt százaléka a francia adófizetők pénzéből származott, ezért felszólította a bizottság a francia kormányt, hogy függesszen fel minden szerződést a szóban forgó céggel, amely még ha törvényesnek bizonyul is, az államimázst rendkívül sértő adóoptimalizálási gyakorlatot folytat.

Az ügy kirobbanását követően nyilatkozott az államfő, Emmanuel Macron elmondása alapján ő maga is csak a sajtóból értesült arról, hogy feljelentést tettek ellene. A korrupcióellenes ügyészség ezzel kapcsolatban nem kereste meg, ráadásul a nevét meg sem említik a PNF által kiadott közleményben. A francia elnök azt is leszögezte, hogy nincs félnivalója, az igazságszolgáltatásnak pedig tennie kell a dolgát.

Később megszólalt a történtekkel kapcsolatban Bruno Le Maire akkori pénzügyminiszter is, aki a France 3-nak adott interjújában elismerte, hogy voltak visszaélések, a minisztériumok ugyanis túl sokszor vették igénybe a McKinsey-hez hasonló tanácsadó cégek szolgáltatásait, ennek visszaszorítása érdekében Élisabeth Borne akkori miniszterelnök pedig körlevélben utasította a minisztériumokat, hogy 15 százalékkal csökkentsék a külsős tanácsadó cégek alkalmazását.

Az 1990-es évek politikai botrányai miatt egyébként szigorú jogszabályokat vezettek be Franciaországban, amelynek eredményeként jogilag világos határvonalat húztak a vállalkozások választási kampányokban való részvétele kapcsán. 

A McKinsey-ügyben a gyanú az volt, hogy ezt a teljes tilalmat valamilyen módon megkerülték, vélhetően úgy, hogy az amerikai tanácsadó cég alkalmazottai pro bono, tehát díjazás nélkül vettek részt a kampányokban, cserébe a későbbi közbeszerzési szerződésekért. 

Ezt a vélekedést erősítették a kampányokban részt vett francia szakemberek és volt McKinsey-alkalmazottak nyilatkozatai is. Egy oknyomozó portál szerint a tanácsadó cég több tagja is részt vett Emmanuel Macron pártjának alapításában 2016-ban, majd személyesen és ingyen kampányoltak a majdani államfő mellett 2017-ben.

A nyomozások részeként a hatóságok házkutatást tartottak Emmanuel Macron Renaissance (újjászületés) nevű pártjának székházában és a McKinsey párizsi telephelyén egyaránt. A nyomozás előrehaladásáról azonban azóta nem kerültek elő újabb információk.

A Transparency International France pedig csak annyit reagált az ügyre, hogy nem botrányról van szó, hanem inkább rossz szokásokról, amelyeket felül kell vizsgálni.

A Le Monde francia lapban megjelent cikkében Patrick Lefas, a szervezet francia szekciójának elnöke hangsúlyozza, hogy nem „államügyről” és nem is „összeesküvési vitáról” van szó, és javaslatokat tett a tanácsadó cégek állam általi igénybevételének tisztázására.

Gyanús vagyonnyilatkozatok

Mióta 2014 augusztusában gazdasági miniszter lett, Emmanuel Macron vagyonnyilatkozatai körül több gyanús ügy is felmerült. Abban az évben például csak 156 ezer eurós nettó vagyont vallott be annak ellenére, hogy 2008 és 2012 között több mint hárommillió eurót keresett a Rothschild banknál. 

Vagyis ez azt jelenti, hogy 2009 és 2012 között naponta majdnem egy minimálbért költött el.

Emmanuel Macront többször kérdezték ezekről a valószínűtlenségekről, és azt válaszolta, hogy „munkát végzett”, és hogy „csökkentette az adósságát”. 

De az is felkeltette a közvélemény érdeklődését, hogy annak ellenére, hogy a Macron házaspárnak 2007-ben volt egy 890 ezer eurós párizsi lakása, 2015-ben pedig egy 1,453 millió eurós Le Touquet-i háza, 2008 és 2014 között soha nem fizettek vagyonszerzési illetéket.

Amikor azonban az adóhatóság 2015-ben megvizsgálta a házaspár vagyonát, úgy becsülték, hogy a Brigitte Macron tulajdonát képező Le Touquet-i házat 253 ezer euróval alulértékelték. Ennek következtében Macronéknak három év késéssel kellett befizetniük a vagyonszerzési illetéket (4174 euró korrekciót 2013-ra és 2264 eurót 2014-re). 

Emmanuel Macron 2014-es vagyonnyilatkozatával kapcsolatban egy másik probléma, hogy a kötelezettségek oldalán a Crédit Mutuel felé fennálló 350 ezer eurós tartozását tüntette fel egy 2011 novemberében felvett hitel miatt, amelyet a Le Touquet-i házán végzett munkálatokhoz vett fel. A probléma az, hogy ez az ingatlan a felesége, Brigitte tulajdona, és az Emmanuel Macron által a felújítására fordított összegek (350 ezer euró a 2014-es vagyonnyilatkozata szerint, ötszázezer euró a Le Journal du Dimanche-nak a „Macron-tábor” által 2017-ben adott információk szerint) vagy a feleségének adott ajándéknak tűnnek (de nem így vallották be), vagy a feleségének nyújtott kölcsönnek. 

De ebben az esetben Emmanuel Macronnak a vagyona között szerepeltetnie kellett volna a feleségére vonatkozó 350 ezer vagy akár ötszázezer eurós követelést.

A törvény szerint „A vagyonnyilatkozat elmulasztása, vagyonának hamis becslése, illetve vagyonának vagy érdekeltségeinek jelentős részének elhallgatása bűncselekmény, amely három évig terjedő szabadságvesztéssel és 45 ezer eurós pénzbírsággal büntetendő. Az elkövető emellett akár tíz évre is eltiltható a közhivatalok gyakorlásától.”

Borítókép: Emmanuel Macron (Fotó: AFP)